Ugyan Zsófi még nem tudja, hogy felveszik-e ahhoz a galériához, ahol interjún volt, nemet szándékozik mondani egy estleges ajánlatra. Ádám azt javasolja neki, hogy ha annyira saját galéria után ácsingózik, jobb először tanulni, és más kárán hibákat elkövetni. Zsófi ezt belátja, de azért elkezd galériákat nézni, talál is egyet potom 40 millió forintért, mert neki ez az egész gyakorlás nélkül is menni fog. Elpanaszolja Giginek, hogy Ádám nem támogatja, s naná, hogy Gigi azt mondja, hogy márpedig jobb, ha Zsófi megvalósítja az álmát, különben egy életen át bánni fogja. Hát igen-igen, de 40 milliója akkor sem lesz, ha kiáll a sarokra. Nem baj, ott van Gigi, hogy a férjétől örökölt pénzét befektesse, mondjuk egy galériába.
Stella és az anyja tisztázzák az olyan kínos kérdéseket, mint a ,,miért hagytál el?” és a ,,nem vágytál-e rám?” majd megbeszélik, hogy egy hónap múlva, mikor Piros szabadul, sokat fognak találkozni.
Krisztián nyel egy nagyot, és elmondja Alíznak, hogy nagyon szereti, és nem kizárt, hogy valamikor elvegye, de egy banki hitel miatt nem fog megházasodni, mert ő lánykérést meg egyebeket tervezett, nem ilyen hűbele módjára. Alíz értékeli a lánykéréses álmot, de ez az a helyzet, amikor a józanészre kell hallgatni a szív helyett, és ha úgyis szereti őt Krisztián, minek totojázni. Női logika, teljesen átérzem, bár én csak öt év után kezdtem el lázadni, nem pár hónap után, mint Alíz. Estefelé csak Alíz van otthon, úgyhogy Bözsi beugrik a régi menyasszonyi fátylával, amit ünnepélyesen átad unokájának. Alíz felvilágosítja a nagyanyót, hogy Krisztián még nincs kész a dologra. Ennek ellenére felpróbálja a fátylat, és persze, hogy a nem-vőlegény akkor ér haza, hogy jó nagyot balhézhassanak, amiért ennyire nem veszik figyelembe, mit akar a másik.
Facebook kommentek