Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Az Ember a Fellegvárban 2x05 – Fedezék

2017. február 15. 09:00 - Qedrák

Ki mással is kezdődhetne ez a rész, mint Tagomival, aki az arcának három milliméteres mimikájával jelzi, hogy egy kicsit aggódik, és az öltönyét is megigazgatja idegességében, mielőtt belép a csillagos-sávos lobogóval feldíszített házba. Mielőtt bekopogna, az asszony ajtót nyit, de a találkozás finoman szólva sem úgy sül el, ahogy arról a miniszter álmodozott. Micsiko ellenséges marad, a férjével annyit közöl, hogy van kaja a hűtőben, megyek dolgozni, szevasz. Persze nem így, hanem japánul, kissé udvariasabban. A leforrázott Tagomi magára marad a házban, de ha már így alakult, felfedezőútra indul, hogy miként is néz ki manapság a felesége laka. Mindenütt rend, tisztaság és fegyelem, igaz, amikor benyit a hűtőbe, onnan teljesen ismeretlen márkájú üvegek, dobozok és konzervek integetnek vissza neki. Vélhetően egyiket sem a császári Japánban gyártották. Amikor egy babapiskótát próbál megenni evőpálcikákkal, az például kifejezetten mulatságos jelenetre sikerül.

tagomi_babapiskota.jpg

Kutakodása közben megtalálja a régi fotóit, ahol a feleségével pózol hawaiimintás ingben, de rögtön mellette ott pihen az asszony által beadott válókereset is, amelyet azonban ő nem írt alá, csak Micsiko. A tévét is bekapcsolja, ahol valami rendkívül idegesítő zenés műsor megy, úgyhogy elkezd kapcsolgatni, van itt minden, főzőműsor, délelőtti gagyi reklám, majd jön a hírműsor, amelyben értesülünk arról, hogy nagy baj van, az USA ugyanis az öklét rázza a szovjetek felé Kuba miatt. Gyorsan ki is kapcsolja a készüléket. Még rácsodálkozik egy papír ötdollárosra, amelyről Lincoln néz vissza rá, majd úgy dönt, hogy ez nem az ő világa, és lelép a házból.

tagomi_lincoln.jpg

New Yorkban a Central Parkban sétál Juliana, látszik, hogy a park tele van élettel, reggeli tornát itt végző hölgykoszorú, babakocsis anyuka és andalgó párok veszik körül. Mialatt ezeket a képeket látjuk, az esi telefonbeszélgetés hangjai szűrődnek ki. Dixon bevallja, hogy egy ellenálló, és elküldi Julianát melegebb éghajlatra, mert ki fogják nyírni. Mindezt azért, mert elárult mindent, amiben Trudy hitt. Karate Jules bedobja a dzsókert, hogy az Ember a Fellegvárba küldte őt, úgyhogy Dixon leszervezi a találkozót a helyi Városligetben. Mikor végre leülnek egymás közelében, Dixon elsorolja a nő bűneit: a film átadása Kamionos Joe-nak, meg Smith védnöksége alatt való létezés, utóbbi ugyanis a legmocskosabb féreg az összes megszálló közül. Juliana nem retten meg, és megmondja a férfinak, hogy azért jött, mert vélhetően ő lesz felelős azért, hogy San Franciscót egy atombomba elpusztítja. Erős kezdés, Dixonba bele is ragad a szó egy kis ideig, de sebaj, megnyugtatja magát azzal, hogy ő nem akar leatomoztatni senkit. Nem igazán hisz Julianának, de a beszélgetés egy pontján, amikor hirtelen feltűnően sok fenyegető arc közeledik feléjük, vélhetően nem azért, hogy megveregessék a nő hátát a remek ötleteiért, visszainti a haverjait, hogy mégse álljanak bosszút rajta.

dixon_juliana.jpg

Oberúristenék családi fészkében Thomas hívja Annie-t, azt a lányt, akit annyira szeretett, hogy mi a helyzet, és csalódottan veszi tudomásul először, hogy egy másik arc már beelőzte. Ráadásul a húgai is elkezdenek gúnyolódni rajta, amit csak Helen állít le. Érkezik Oberúristen is, és egy klasszikus családi reggeli bontakozik ki, narancslével, kukoricapehellyel, tejjel, és mindennel, mi szem szájnak ingere. Helen javasolja, hogy mondják le az esti vacsit Julianával, és inkább legyenek családi körben, de Oberúristen nem enged az ajánlatnak. Frank érkezik meg fáradtan Childan lakásába, ahol a köntösben flangáló morózus házigazda és Ed fogadja. Utóbbi aggódik a barátjáért, majd kitalálja, hogy Frank egy japán csaj karjai között töltötte az estét, ami egy kis szakadékot támaszt közöttük, de az inkább attól mélyül el, hogy Ed baromira nem örül annak, hogy az ellenállás kezére ennyi robbanóanyag jutott.

frank_ed_3.jpg

Kamionos Joe kicsekkol a hoteljából, és már indulna is el, ám hogy hogy nem, mellé lép Reusmann miniszter, és egy kis látogatásra hívja meg, hogy kísérje el őt. Bepattannak egy Mercedesbe, amely elviszi őket egy romos kórházépülethez. Ott Reusmann elkezdi magyarázni, hogy ez a Lebensborn számára fenntartott épület volt, amelyet a zsidóktól vettek el. Ez a Führernek volt egy korai programja, amely azt a célt szolgálta, hogy tökéletesíteni lehessen az árja fajt. Joe-t nem köti le ez az egész előadás, egészen addig, amikor Reusmann nem közli vele, hogy ő is itt született, csak az anyja megszökött. Ez valóságos sokként éri, hiszen az anyja azt mondta neki, hogy New Yorkban született. Joe ott is hagyja a drága papát, és felzaklatva száguld át az egykorvolt program romjai között, hogy egy sarokban végül kisírja magát afeletti bánatában, hogy az anyja hazudott neki, és ő egy genetikai program végeredménye.

joe_lebensborn.jpg

Josida őrmester San Franciscóban jelenti Kidónak, hogy az ügynökeik megtalálták Karate Julest, és készen állnak arra, hogy visszarángassák őt a Csendes-óceáni Államokba. Igen ám, csakhogy van egy kis komplikáció, nevezetesen, hogy a nőt személyesen Oberúristen védi, és hát a nácikat alighanem provokálná, ha tőle rabolnák vissza Julianát. A nevezett főhősnőnk egy furgonban kuksol Dixon társaságában valamelyik elhagyott New York-i sikátorban. A férfi, mielőtt elkezdik a beszélgetést, felteker egy kis zenét, amelyet egy semleges zónában lévő kalózrádió biztosít. Némi felvezető beszélgetés után Dixon elmagyarázza, hogy Julianát meg akarják ölni az ellenállók, de kap egy remek esélyt. Mivel amúgy is ott lófrál Smithék közelében, be kell épülnie a társaságukba, és jelentenie mindent, amit megtud. Ha ezt teljesíti, életben maradhat. Juliana eleinte tiltakozik, de szép lassan belátja, hogy ebből az alkuból nincs menekvés.

dixon_juliana2.jpg

Reusmann barátságosan cigivel kínálja az épületből kikóválygó Joe-t, aki még mindig maga alatt van. Kérdezgeti is az apját, hogy az anyja miért döntött így, szerette-e egyáltalán az anyját, vagy csak fedezésre kellett neki, mint valami ló. Reusmann biztosítja őt, hogy szerette, és egyúttal mentegeti is, hogy oka volt annak, hogy Joe előtt az anyja nem fedte fel, hogy ő is egy Lebensborn.

joe_heusmann.jpg

Néhány ezer mérfölddel arrébb Frank állít be az ellenállókhoz, és sokatmondó pillantást vet a neki ajtót nyitó Sarah-ra. Gary és Washington is üdvözlik a hipsztert, majd utóbbi egy komolynak tűnő búcsú keretében távozik a helyszínről, miközben a lőfegyverfetisiszta főnöke sört kortyolgat. Frank inkább arra kíváncsi, hogy mi a helyzet a filmekkel, mert látta benne saját magát meghalni, és ez lássuk be, hogy nem jó hír. Gary viszont magasról szarik az egészre, és nem hajlandó mondani a filmekről semmit, csak azt mondja, hogy előbb-utóbb úgyis meghal mindenki, a tét az, hogy térden állva, vagy kiegyenesedve teszik ezt.

gary.jpg

Érdekes jelenetnek lehetünk tanúi New Yorkban, ugyanis Smith kissé furcsán azt kérdezi Erichtől, hogy a vendégük bejelentkezett-e, vagy csak szimplán megérkezett. Mint kiderül, az utóbbiról van szó, a vendég pedig nem más, mint Drótszemüveg-szan személyesen, átrepülve mindenféle zónán, ami Amerika térképét borítja. Széles mosollyal nyújt át egy iratot, azt amit Onodával a bárban lepecsételtetett, ami nem más, mint Juliana Crain kiadatási kérelme. Oberúristen az irodájába invitálja a japánt, és széles mosollyal elmondja, hogy Miss Crain menedéket kapott, tessék elfogadni ezt. Jahm, hát az valóban igaz, de még egy Oberúristen-féle migránssimogató sem fogadna be egy ellenállót. Juliana nem ellenálló, kontrázik Smith, dehogynem feleli Kido, persze kicsit hosszabban. Miután Erichet Oberúristen kiküldi, Drótszemüveg-szan felfigyel egy kitüntetésre, ami Smith irodáját díszíti, és kiderül, hogy azt még akkor kapta, amikor 1942-ben az amerikai hadseregben harcolt. Némi meglepetésre Kido bevallja, hogy ő meg ugyanakkor a túloldalon. Smith megkérdezi, mint kvázi kollégákat az egykori csatájukban, hogy mi a fenéért jött ide, mikor úgyis tudta, hogy el fogja utasítani a kérelmet. Nem tudjuk meg a választ, csak azt, hogy a mosolygó Kidót később Erich vezeti ki, majd Oberúristen utasítja a beosztottját, hogy szépen töröljön minden adatot erről a találkozóról, mert csak.

smith_kido.jpg

Juliana hazaér, és nekiáll takarítani, de ez csak pótcselekvés nála, látszik, hogy a lakásban a szellőzők mögött elhelyezett kamerákat sasolja folyamatosan. Kicsit megijed, amikor az egyik szellőző közelében tisztogat, és megcsörren a telefon, de csak a kedélyes hangú Smith az, aki érdeklődik, hogy egy marhasült megfelel-e neki az esti családi vacsihoz. Kissé dadogva mond igent.

Tagomi ezalatt a másik világos járja, ott belefut egy csomó tüntetőbe, akik az atombomba miatt tiltakoznak, meg a béke jelét mutogatják a magasba. A kissé álmatag arcot vágó miniszter betér egy könyvesboltba is, ahol a helyiek éppen politizálnak. Egy hajlott hátú idős úr még azt is megkockáztatja, hogy ha Hruscsovot Eisenhower beengedte volna Disneylandbe, akkor most nem lenne ez az egész hacacáré Kuba ürügyén. Belelapoz egy képes történelemkönyvbe, amiben kevés a szöveg, de A4-es fotók vannak, és hát azokon a tengelyhatalmak vereséget szenvedtek. Szovjet tankok Berlinben, szétlőtt náci emlékművek, majd Ivo Dzsima, az Enola Gay és Hirosima. Tagomi lapozgatás közben megrendülten ül az elkeserítő képek felett, és a sírás határán egyensúlyoz a kisbolt közepén.

tagomi_konyv.jpg

Joe úgy tűnik úgy döntött, hogy marad, mert Heusmann hazaviteti szerénynek aligha nevezhető kúriájába, és bemutatja a személyzetének, a Sylvia nevű asszonynak, akit megkér arra, hogy készítse elő a vendégszobát. Az idős nő megfogja Joe arcát, és néhány másodpercig kissé zavartan tanulmányozza, majd egy Heil Hitlerrel köszönti. Egy ballonkabátos alak a lépcsőket kettesével szedve igyekszik fel Childan boltjába. A mindig készséges Ed éppen mosogat, de kimegy, hogy közölje a vásárlóval, hogy zárva vannak. Csakhogy az illető nem vásárló, hanem Josida őrmester, Kido jobbkeze. Nos, kedves Ed, maga azért van életben, mert a hasznunkra kell legyen, ám eleddig amit csinált, az nem sok, tárja a másik elé a szomorú helyzetet Josida. Ezek szerint ő a tartótiszt, Ed meg a besúgó, de utóbbi csak a jakuzákról mesél a japánnak, a többiről nem. Josida még megfenyegeti búcsúzóul egy kicsit Edet, és arra ösztökéli, hogy jelentgessen továbbra is, vagy nagy baj lesz.

ed_josida.jpg

Helen baromi idegesen készülődik az estére, amit jól jelez, hogy egy gyógyszert whiskeyvel vesz be, ez pedig nem a legjobb kombó. Oberúristen állít haza, és megdicséri a feleségét, aki azonban elereszti a füle mellett a szavait. Van egy kis feszültség a házaspár között, mert az asszony nem örül annak, hogy már megint valami veszélyes alakot kell az otthonába fogadnia, Smith viszont erősködik, hogy ő mindent kézben tart. Megérkezik Juliana, Thomas nyit neki ajtót, majd Oberúristen üdvözli, és megbeszélik, hogy mindenki tegez mindenkit, és szólítsák egymást a keresztnevükön. Helen is megjön, és bemutatja az egész családját a vendégnek. Mindenki boldog és vidám, mint egy vállalati esten.

csaladivacsora.jpg

Valahol San Francisco közelében egy erdőben Gary és a társai botorkálnak a sötétben, amíg egy kis térre nem jutnak. Ott lámpák világítanak meg egy csillagos-sávos lobogóval letakart koporsót, majd Sarah elmagyarázza, hogy ez egy megemlékezés lesz Karenről, és az egykori Egyesült Államok számos pontjáról eljöttek, hogy részt vegyenek ezen a ceremónián. A koporsó persze üres, csak Gary helyez el bele egy fotót, viszont a zászlót háromszögbe hajtják, ahogy azt egy másik világban szokás. A szertartást egy kopasz és idősebb pap vezeti, aki az Úr nevében harcról beszél, miközben mindenki elhelyez egy emléktárgyat a koporsóban Karenről. Sarah megnyugtatja Franket a szertartás után, hogy most már ő is közéjük tartozik, azért jöhetett el ide.

karengyaszszertartas.jpg

Oberúristenék vacsoráján nemcsak a marhasültet, de a csendet is vágni lehet, noha Juliana tétova kísérletet tesz arra, hogy bekurblizza a társalgás haldokló motorját. Ez egy kicsit sikerül neki, megtudja, hogy a savanyúkáposzta az sauerkraut néven fut errefelé, viszont biztosítja a két kislányt arról, hogy a japánok nem esznek sem kutyát, sem macskát. A vacsorát azonban megszakítja egy telefonhívás, úgyhogy Smith megy felvenni a kagylót. Joe az, és megkérdezi Oberúristent, hogy tudta-e, hogy ő is egy Lebensborn, mire Smith lelkesen bólogat, hogy naná. Persze azt is hozzáteszi, hogy mindezt csakis azért, mert a Kamionos srác javát akarta, de Joe-t ez nem érdekli, és kijelenti, hogy végeztek egymással. Ennek szellemében bontja is a vonalat. Juliana persze látja a telefonálást messziről, és amikor Smith visszaül az asztalhoz, kijelentve, hogy minden rendben van, tudja, hogy nincs így.

csaladivacsora2.jpg

Valahol messze San Franciscótól Lemuel Washington száll ki egy rozzant teherautóból, majd üdvözli az elé siető Hawthorne Abendsent. Kettyósunk megkéri, hogy legyen szíves a csomagját kihozni, és ekkor látjuk, hogy az a baromi nagy filmraktár, ahol Julia megfordult, romokban hever, a tekercsekből kijött a szalag. Washington érdeklődésére, hogy mi a fenét csinál a többivel, csak megkocogtatja a fejét, majd rágyújt, és a csűr felé fordul. Kettyósunk szív néhány egységnyi tüdőrákot a cigijéből, majd bedobja a filmek közé, hogy Shosanna Dreyfusnak érezze magát.

abendsen_tuz.jpg

Miután hosszasan látjuk, ahogy a lángnyelvek elemésztik a Nehezen vonszolja magát a sáska című filmtekercseket, Tagomira váltunk, aki hazaérkezik a sétájáról az új világban. Meglepve látja, hogy egy fiatal japán ül a nappaliban egy asztalnál, aki nem más, mint a fia, Noriaki. Nem szívélyes ő sem, egyből nekiesik az apjának, hogy mit képzel arról, hogy csak úgy elmegy tivornyázni, mint mindig, majd hazaállít, mintha mi sem történt volna. Az anyja előbb megpróbálja leállítani, majd miután Tagomi tagadja azt, hogy ő részegeskedni járna el otthonról, felteszi az obligát kérdést, hogy akkor mi a francot csinált. A szomszéd szobából felhangzó gyereksírás vet véget a vitának. Tagomi meglepetten fordul meg, és látja, hogy immáron nagyapa lett, a menye pedig nem más, mint a másik világból általa nagyon is jól ismert Juliana Crain. Innen folytatjuk.

juliana_tagomi_unoka.jpg

komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Is 2017.02.16. 15:53:20

Azért a végső jelenet nagyon komolyan ütött. De felmerült bennem az, hogy ilyenkor vajon mi van a másik világ Tagomijával? Sztázisba kerül valahol? Vagy részegen fekszik? Mert igen vicces lenne, ha ő is hazaállítana.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2017.02.16. 17:37:14

@Is: Ha fel kellene sorolni a második évad három legnagyobb fordulatát, akkor én biztos betenném közé a zárójelenetet. :)

A másik világbeli Tagomi sorsáról kapunk egy elég sokatmondó utalást egy későbbi részben, legalábbis ha jól emlékszem.

nicu71 2017.02.17. 02:02:54

@Qedrák: én is .Csak lestem !Annyira élvezetes ez a sorozat/főleg az egyre elfuseráltabb The walking dead után!
süti beállítások módosítása