A csatatérre hasonlító Mikaelson-rezidencián csend honol. Női ruhák szétdobálva, Aurora Klaus ágyában fekszik, Klaus maga pedig telefonál – és az arcát elnézve nem kaphatott túl jó híreket. A lány közelebb invitálná, de az ősi szerint jobb, ha kartávolságon kívül maradnak. Aurora nem tűnik sem meglepettnek, sem ijedtnek, inkább felajánlja, hogy elmond mindent, amit tud, a többieknek ugyanis elég húzós napjuk volt…
Egy nappal korábban Freya a harangtoronyban varázsol – a térkép szerint a célpont Marokkó. Spéci boszis dolog lehet, mert miután lehúz egy felest, már Rebekah-val ül egy asztalnál. Örülnek egymásnak, aztán a jelenlegi zűrzavarra terelődik a szó. Lucien hatalmas púp a hátukon, de ő kismiska Tristanhoz képest… És az sem jelent túl sok jót, hogy egyre több Strixes jön a Negyedbe – Freyának igazából kedve lenne hugihoz csatlakozni, és elhúzni a francba. Rebekah, állítása szerint már nagyon közel jár Kol feltámasztásának varázsigéjéhez, nemsokára találkozik ezügyben egy boszorkánnyal. Nővérke optimista és családi újraegyesítést vizionál, de aztán Klausra és Elijah-ra terelődik a szó, akiknél már az is haladásnak számít, ha egyáltalán szóba állnak egymással… Végül, egy újabb kör feles után Freya visszatér New Orleansba, Rebekah pedig indulna a boszihoz, de váratlan vendéget kap. Na, ő a figyelemelterelés, mert szájkarate közben Aya észrevétlenül hugi mögé lép és elvágja a torkát – és miközben a boszitest gyengeségén tűnődik, áldozata elvérzik a padlón…
Freya hazaérve oltári nagy rendetlenséget talál az udvaron – a tesók bunyójának maradványait. Már épp elkezdene aggódni, amikor meglátja a fivéreket egy asztalnál ülve, elnyűtten, szakadtan, véresen, ugyanakkor halálos nyugalomban. Klaus a vérét csorgatja egy pohárba, amit aztán Elijah elé csúsztat – hogy aztán közösen válaszoljanak nővérük „mi történt itt?” kérdésére. Eszerint Elijah elmondta, hogy Lucien és Tristan szövetkeztek egymással, ez némi meggyőzést igényelt, mire Klaus emlékeztette bátyját, hogy elsősorban ki is volt az, aki feldühítette az ellent. Végül közösen úgy döntöttek, hogy mennek, és kinyírják az elsőszülöttjeiket – merthogy az igazi úriemberek tudják, mikor kell fegyverszünetet kötni, a dühüket pedig megfelelőbb személyeken kitölteni…
Kinney beviszi Camit az őrsre. Kicsit csalódott, hogy a lány egy szót sem szólt útközben, merthogy vallomást várt tőle. Cami csak annyit mond, hogy amíg rá vesztegetik az időt, addig a valódi gyilkos szabadon jár-kel. A nyomozó arra kéri, hogy beszéljen, bizonyítsa az állításait, és ő biz’ isten meg fogja védeni… (de szép is lenne!) Caminek sajnos nincs lehetősége mérlegelni az ajánlatot, mert Lucien közbelép. Kinney-t kiüti, a lány torkát pedig elszorítja azzal a megjegyzéssel, hogy pihenjen, mert nagy nap vár rájuk…
Hayley Davinának üzen, hogy késni fog a találkozójukról, mert valaki követi. Elcsalja a fickót egy sikátorba, hogy leleplezze, de úgy tűnik, a támadót nem zavarja, hogy észrevették – ellenben elég jó harcosnak bizonyul, amikor összeakaszkodnak.
Elijah – immár kifogástalan öltönyben ismét – italt tölt Freyának, amit megspékel egy kis vámpírvérrel (úgy fest, ez az ivós-telefonálós hókuszpókusz sokat kivett belőle). Miközben a látomásokról készült rajzokat nézegeti, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Klaus úgy hiszi, Aurora lehet a kulcs a prófécia elkerüléséhez. Freya nem érti, hogy Tristan és Lucien miért szövetkezne egymással, az öltönyös szerint viszont a családjuk iránti gyűlölet sok mindenre képessé tehet… Mert nemcsak átváltoztatták őket, hanem Elijah s.k. megigézte Lucient, hogy azt higgye, ő Nik; Aurorát, hogy ő Rebekah; és Tristant, miután persze vámpírrá változtatta, hogy ő maga – aztán arra, hogy fussanak. Így Apu figyelmét elterelő csalik lettek. Elijah nem büszke erre a tettére, de így legalább egy ideig nyugtuk volt – mígnem persze leszúrták őket, ami megtörte az igézetet (jó tudni!). Freya kicsit beleszédül a történetbe, mire bátyja elmond valamit a családjukról: fenyegetés hatására bármit megtesznek, hogy megvédjék magukat. Aztán tölt még egy italt, de nővére remegő kezéből kiesik a pohár. Gáz van! Hívni kell Rebekah-t!
A város utcáin járva Aurora megigéz egy nőt, hogy adja neki a nyakláncát – most komolyan, mi lesz a következő, egy gyerek nyalókája? veti fel jogosan Klaus. De ettől függetlenül felsegíti rá a láncot, és egy kis városnézésre invitálja. Aurora pontosan tudja, merről fúj a szél: az ősi tudni szeretné, hogy kinek az oldalán áll. Klaus nem is tagad, de vallatás előtt azért meghívja ebédelni, hogy ne érje szó a ház elejét.
Cami Lucien lakásán ébred, immár bilincs nélkül, egy csomó doboz között. A házigazda is érkezik, és narancslé formájában békejobbot ajánl, de Cami visszautasítja, mivel csak barátokkal iszik, a vámpírt pedig nem kedveli… Lucien veszi az adást, de azért belengeti, hogy a dolgok egyszerűbben is mehettek volna. Azzal behívja a megigézett Kinney-t, aki persze nem ért semmit az egészből, és zöldségeket kezd el vele szeleteltetni, Vincentnek amúgy küldött egy smst a lány telefonjáról, úgyhogy a boszi sem fog bezavarni. Bizonyítandó, mennyire komolyan beszél, megkéri a nyomozót, hogy dobja a kést Cami arcába – persze még idejében elkapja a pengét, de miután mindkét emberre a frászt hozza, immár övé a teljes figyelmük. A lánynak meg kell találnia egy bizonyos sötét tárgyat: egy rovásírásos bronzmedált – és bár Lucien őt megigézni nem tudja, sejti, hogy Kinney-t fenyegetve elérheti a célját.
Rebekah nem veszi fel a telóját, Freya tűzlevelet próbál neki küldeni, de nem jön össze. Sőt, bár a papír eltűnik, Freya keze csurom vér lesz. Nincs mihez kapcsolódni, úgyhogy esélyes, hogy Bex bosziteste meghalt. Bezony! És már fel is ébredt az eredeti testében… Aya nemcsak, hogy elvágta a torkát, de a telefonját is ellopta – hogy aztán kárörvendően vigyorogjon rá, és pont leszarja, hogy ősi hugi mi mindent fröcsög rá. Inkább behívja az embereit, nyilvánvaló szándékkal. Rebekah persze nem szívbajos, fennhangon kevesli az ellent, és indulhat a bunyó.
Lucien jóízűen eszegeti a nyomozó főztjét, aki még mindig eléggé vakon van, de ennek ellenére kilátásba helyezi, hogy amint lehet, használni fogja a kést. Cami letöri a lelkesedését azzal, hogy közli: az nem fog összejönni, ugyanis megigézték, ez amolyan hipnózis. És végre kimondja a „v” betűs szót is – Kinney viszont nem tűnik meglepettnek. Cami nem találja a medált, mire a vámpír idegesen felcsattan, hogy ott van az, csak el van rejtve! És az is kiderül, hogy Lucien nem az elszeretett lány miatt akar bosszút állni Klauson, hanem mert az ősi ellopott száz évet az életéből. Apropó! A veszteség elég jó motiváló erő, nemde? Ezen felbuzdulva elvágatja Kinney-vel a bokáján az artériát, és addig nem hajlandó őt meggyógyítani, amíg Cami elő nem keríti azt, amire szüksége van…
Klaus egy csinos lánnyal kedveskedik Aurorának ebéd gyanánt, aki a remek fogásért cserébe hajlandó elárulni ezt-azt. Szóval mit akar tudni? Az ősi alaposan megcsavarva a dolgokat csak annyit kérdez: Aurora is érzi-e, mennyire csodásan mérgező újra egymás társaságában lenniük? A lány pedig nem egészen erre válaszolva azt mondja, hogy nem ellensége sem Klausnak, sem Rebekah-nak – Elijah-t viszont gyűlöli… Tristannal és Luciennel kábé száz évig menekültek hármasban, és túlélték Apu hajtóvadászatát. Amikor az igézet véget ért, az olyan volt, mintha egy részüket veszítették volna el – ráadásul Mikael annak ellenére is üldözte őket, hogy tudta, kicsodák. Mindhárman bosszút esküdtek az ősiek ellen, kutatni kezdtek egy megfelelő fegyver után, de a fiúk nem tudtak felülemelkedni az egymás iránti gyűlöletükön. Klaus rámutat, hogy ha az ősi család elpusztul, ők is meghalnak… Aurora erre rejtélyesen elmosolyodik, mintha tudna valamit, aztán hirtelen témát vált, és desszertet és sétát óhajt.
Hayley, miután megharapta és kiütötte, a Szent Annába vitte az őt követő fickót, és egy székhez kötözte – aztán leadta a drótot Marcelnek. A főni rögtön felismeri a vámpírt, mert naná, hogy Strixes: ő Shen Min, nyolcszáz éves, és állítólag Dzsingisz kán kínzási biztosa volt. Hoppá! A hibridet viszont csak az érdekli, hogy a pasas miért követte őt – már, ha Marcel nem esküdött hallgatást ezügyben… Ha egy oldalon állnak, hát, ideje bizonyítani!
Freya vérmágiához készül, hogy megtalálhassák Rebekah-t, bár nem érti, hogy hugit egyáltalán miért keverik bele az ügybe? Elijah szerint valószínűleg mindhárom vérvonal kell nekik. Odaát Marokkóban Bex már szétkapta a szobát és a legtöbb vámpírt, most éppen Ayát püföli – hat hónap koporsó után nem is rossz! Csakhogy jön a következő adag ellenség, és nem úgy fest, hogy hamarosan elfogynának. Mielőtt támadásba lendülhetne a második turnus, megjelenik Freya hologramként, és mágiával egy szempillantás alatt kitöri az összes vámpír nyakát. Ideje futni!
Cami keresgél, Kinney pedig egyre rosszabb bőrben van: a lány ráadásul nem is elsősegélyezheti, mert, ha közel megy, Will belemártja a kését. A nyomozó sztoikus nyugalommal tűri a sorsát, és megvilágosodik azzal kapcsolatban, hogy talán Cami tesójával is ugyanez történhetett: bedarálta a természetfeletti világ… Már végrendelkezni kezdene, ha esetleg nem élné túl a napot, mert van egy nővére, akit értesíteni kell, de Cami megígéri, hogy meg fogja oldani a helyzetet.
A randi következő állomása a LaFayette, az a morbid hely, ahol az emberek a halál ünneplésével akarnak felülkerekedni a saját halandóságukat övező félelmeiken. Aurora bevallja, hogy évszázadokig álmodott Klausról, ő volt az egyedüli csillag, elméje sötét óceánján; a rokonlélek, aki olyan boldoggá tette, mint addig és azóta se senki… (milyen költői!) Ugyanakkor tudja, hogy most egy kihallgatáson van, mégha a kérdéseket udvarias köntösbe is bújtatják. Klaus erre közli, hogyha a lány kételkedik benne, akkor még egy helyre el kell őt vigye…
Elijah azon aggodalmaskodik, hogy húga megint a saját feje után megy, amiből nem sok jó szokott kisülni. Aztán, hogy jobb legyen a napja, Marceltől kapja az infót, hogy Shen Min követte Hayley-t, és most az edzőteremben van kiütve. Az öltönyös elsápad, aztán emlékezteti Marcelt, hogy a fickó már vámpírrá válása előtt sem volt piskóta, szóval most rögtön végezzék ki, amíg még nincs eszméleténél! Miután letette, már indulnak is Freyával Marokkóba. Rebekah örül a hologramos viszontlátásnak, de leszögezi, hogy nem megy sehova a Kolt feltámasztó varázsige nélkül. A bátyó erre veszélyt és Shen Mint emleget (meg, hogy Marcel és Hayley vele van), amivel azért egy kicsit sikerül ráijesztenie hugira, és végül a szavát veszi, hogy kitérők nélkül, azonnal jön haza. Elijah megy, de Freya marad erősítésnek, biztos, ami biztos.
Shen Min magához tér, így elkezdődhet a kérdezősködés – csakhogy a fogoly nem ad egyenes válaszokat, sőt, kilátásba helyezi, hogy el fogja törni Hayley állkapcsát, és a belső szerveit pedig majd egyenként húzza ki belőle… Marcelhez is van néhány kedves szava: tudta róla, hogy egy mocsok, és szövetkezik az ellenséggel, úgyhogy ő is ki lesz végezve, ám előtte végig fogja nézni Hayley halálát. Remek! Marcel itt unta meg a dolgot, ideje kinyírni a fickót. Már éppen nekikészül, amikor Shen Min székkel együtt felpattan, kiszabadítja magát, és nekiugrik. Hiába minden, nagyon erős, ketten sem bírnak vele: a vége az, hogy az egyik kezével Hayley, a másikkal Marcel szívét szorongatja. Éppen a helyzet költőiségén elmélkedik, amikor berobban Elijah, és hátulról leszúrja egy karóval – így kénytelen elengedni mindkét vallatóját. Marcel rögvest kapja is a lecseszést az ősitől, hogy legközelebb ne húzza az időt!
Freya Rebekah-t győzködi, aki viszont a megoldás küszöbén nem akarja feladni. Mi van az Elijah-nak tett ígérettel? És mi lesz a Kolnak tett ígérettel? Hugi nem óhajt üres kézzel hazamenni, Freya pedig belátja, hogy a vitával csak az időt vesztegetnék, úgyhogy indulás!
Klaus hazaviszi Aurorát. Elnézést kér a rendetlenségért, de Elijah-val akadt némi nézeteltérésük, ami azt illeti, éppen a lány miatt. Amit pedig mutatni akar neki, az egy szekrény mögött rejtőzik a falban: egy kétszáz évvel ezelőtt készült portré Auroráról. Klaus anno azt hitte, hogy ha lefesti azt, ami kísérti, megszabadulhat tőle – de hosszú élete során sosem tévedett ekkorát… Erre Aurora meghatottan megcsókolja.
Hoppá! Shen Min nem halt bele a karózásba – egyelőre, itt az ideje, hogy Elijah kérdezze ki. Az öltönyös eltávolítja a karót, mire Shen azonnal rátámadna, de az ősi sokkal gyorsabb nála. Megigézi, mire kiderül, hogy az volt a feladata, hogy megölje Hayley-t, mert útban van. A Strixnek igazából Davina kell, méghozzá arra, hogy aktiválja a fegyvert, amit a Mikaelsonok ellen akarnak használni. A „miféle fegyver?” kérdésre viszont minden erejét összeszedve nem felel. Ehelyett kiszabadul, lekapja a gyűrűjét, és a napfényben lángra lobban.
Lucien a határidő lejártán élcelődik, Cami viszont addig nem hajlandó előadni, amit talált, amíg a vámpír meg nem gyógyítja Kinney-t. Megy a huzavona, de végül Lucien enged. Miután a nyomozó állapota vámpírvér hatására stabilizálódik, Cami egy koponyát tesz le az asztalra, mondván csak ebben lehet. Amint Lucien megfogja, a koponya smaragdzöld szemei világítani kezdenek, a vámpír pedig fájdalomtól ordítva terül el – szép próbálkozás, de Lucien sajnos erőre kap, mielőtt leszúrnák, és bosszúból megparancsolja Willnek, hogy vágja el a saját torkát. Cami szerencsére még időben közbelép, és odaadja azt a tárgyat, ami tényleg a medált rejti. Öröm, boldogság, Kinney meg életben marad…
A nővérek odaérnek a boszorkányhoz, de a ház üres. Rebekah-t ez nem is izgatja, mert az asztalon talál egy csomó papírt, amin „véletlenül” éppen a szükséges igézet található. Freya viszont csapdát sejt, és igaza is lesz. Belép a házigazda, és varázslattal egy láthatatlan fallal veszi körül őket, ahonnan nincs menekvés. Egy pillanattal később belép a kárörvendő Aya is a csatlósaival. Freya mágiáját a boszi blokkolja, Bex pedig azt hiszi, a varázsige csak csali volt, de nem, tényleg valódi – Aya csupán látni akarta hugi arcát, amikor elveszi tőle. Freyát visszalökik a saját testébe, Rebekah-t pedig leszúrják egy spéci karóval. Mielőtt eszméletét vesztené, hugi megígéri, hogy a vámpír lesz az első, akit megöl, miután felébredt… (Ámen!)
Megy a sötét tárgyak visszadobozolása, Lucien pedig ismét meg akarja igézni Kinney-t, hogy mondja azt a főnökének, hogy nem a megfelelő embert tartóztatta le, bocs. A nyomozó elköveti azt a hibát, hogy megfenyegeti Lucient: játszhat az elméjével a végtelenségig, előbb-utóbb úgyis rá fog találni, és akkor annyi! A vámpír erre persze bedühödik, és borzalmas életet, sikertelen nyomozást, nulla előrelépést, és jó kis paranoiát igéz Kinney-be. Cami protestálna, de Lucien közli, hogy amint kiürült a szervezetéből a verbéna, őt is meg fogja igézni. Végül, tök ingyen, ad egy leckét: vámpírok ellen az emberek mindig veszítenek – a mai nap rá a bizonyíték.
Freya magához tér a harangtoronyban, és kétségbeesetten próbálja megkeresni hugit. Hayley a történteken mereng: család és otthon – ez az otthon New Orleans, és a Strix most el akarja venni tőlük… Elijah megígéri, hogy ezt nem fogják hagyni. Marcel jön, Freyával a sarkában, aki szomorú ábrázattal mondja, hogy ideje felhívni Klaust.
És megérkeztünk a kezdőjelenethez. Klaus megrendülten teszi le a telefont, és hidegen hagyja Aurora incselkedése. A lány egy nagyhatalmú fegyvert említ (bizonyos Serraturát), ami átszakíthatatlan határt tud létrehozni. Ennek a segítségével Tristan és Lucien el akarja zárni az ősieket, hogy senki se érhessen hozzájuk, amihez viszont mindhármuknak egy helyen kell lenniük. Hát ezért kereste a Strix Rebekah-t – szerencsére Aurora időben intézkedett, így hugi teste immár az ő embereinek a birtokában van, tökéletes biztonságban, becsszó. Tehát semmi ok az aggodalomra, úgyhogy Klaus akár vissza is feküdhet mellé az ágyba…
Facebook kommentek