Azzal a horrorisztikus képpel nyitunk, ami egyben az előző epizód zárójelenete is volt. Az Őrült szőke klón próbálja magát összevarrni, és megint megcsodálhatjuk rajta a szárny alakú hegeket. A csaj közben folyamatosan Sarah szavait mormolja „Nem vagyok Beth”. Még mielőtt végzett volna, egy kisfiú jön be a fürdőszobába és láthatóan nem tudja hová tenni se a bolond nénit, meg a sok vért.

A távozó viking hajók egyikén Harald tetemre hív, nem így volt ez megbeszélve, mekkora fostos király ez a Ragnar, jól bedőltünk neki. Mi nem szoktunk megelégedni a kudarccal, mondja Lagerthának. A nő ideges lesz, és lecseszi, nem kéne így beszélned nekem a királyról, helóbeló. Azért látszik rajta, hogy ő sem tudja hova tenni ezt a nagy visszavonulást. Björn sincs éppen feldobva, és közli az apjával, hogy ez egy hülye döntés volt, meggyengíti őt mindenhogyan. Ragnar csak arra képes, hogy utálkozó fejet vágjon.

Frankhonban a tábort verő vikingek közül megint Harald az idegesítő, és beközli az egyértelmű tényt, nem akarok az érzékeny pontodra tapintani Ragnar király, de úgy néz ki, a testvéred elárult téged, mit szólsz? Ragnar nem csak azért nem dobja el a haját, mert nincs neki, hanem azért is, mert hónapok óta tudja ezt a fantasztikus infót a bátyjáról. Inkább azt mondja, az lesz a taktika, hogy az erődök mellett kell elhajózni, de közben védjük a fejünket. Halfdan szerint Rollo pont erre fog számítani tőlük, mire Ragnar letromfolja, hogy igen ám, de szárazföldön fogunk támadni, egy gyalogos csapatot küldünk a legközelebbi erődhöz, azok lekötik az íjászokat, amíg mi felhajózunk szépen. Kérdés, kérés semmi, mindenki egyetért. Lagertha vállalja a szárazföldi támadást, Ragnar legszívesebben leállítaná a nőt, legalábbis az arcán ez látszik. Björn bezárja a bazárt azzal, hogy másnap támadnak, Harald még jópofizik egy sort a királlyal, komolyan, mint egy negyedikes stréber, lécci hadd legyen az első hajó a miénk, kéri Ragnart, az meg rábólint, csak hagyja már békén.

Az előzetesben Buci és Petibá köcsögkaratéznak az erdőben, Petibá e nemes sportág szabálykönyve szerint megengedett gyomorszáj rúgással teríti le Bucit, aki nemcsak, hogy elesik, de még meg is üti a kis buksiját, ami a vércsíkokból ítélve csúnyán bibis lesz. Buci eszméletlenül terül el, főcím.

Milán épp udvarol Erikának a Fittlaborban, mikor belép Ottó, és Erika csapot-Milánt ott hagyva odarohan kedveséhez. Milán türelmesen vár, majd utal rá, hogy ha végigszaglászták a szerelmesek egymás fenekét, akár adhatna is neki Erika egy tagságit. A lány így tesz, majd Ottó után néz epekedve: ,,hogy lehet valaki ennyire édes?!” – Ezt én sem értem – feleli szemforgatva Milán. Amint Ottó és Erika mindketten ráérnek, Ottó felvezetné, hogy visszajött Liza, és hamár nyitott kapcsolatban vannak, igazából neki is beleférne még egy csaj, csakhogy Erika megelőzi: míg Ottó távol volt rájött, hogy neki csak Ottó kell, senki más. Na, ez cumi.

Peti teljesen magára vállalja a csónaklopást, egyrészt, hogy Natasának ne legyen ebből baja az egyetemen, másrészt, mert ő tényleg csak bűntárs volt. Juli uszítja Nórát, hogy csináljon valamit, hogy Peti megússza, de a srác nem tart igényt a kapcsolatokra, nem akarja megúszni, barom volt, kész. Natasának nagyon tetszik ez a bátorság Peti részéről, hogy magára vállalja az egész balhét.

Svédország legmagasabb hegységében, a Kebnekaise-ben kezdünk, az egyik jégbarlangból félelmetes huhogás-hörgés hallatszik. Már várom, hogy előlép egy vampa, a Hoth bolygó csúcsragadozója, maga után vonszolva Luke Skywalkert, de ehelyett Cassandra és Jake tűnik fel, ők huhogtak és gyakorolták hangosan svéd nyelvtudásukat. (Ami biztos sokkal jobb, mint az enyém, mert az én svéd nyelvismeretem erősen limitált, csak egy szót tudok svédül: Ikea.) Ereklyekeresőben járnak itt, naná, Jake sérelmezi is, hogy Flynn feladata lett volna a begyűjtés, de ő ugyebár lelépett megkeresni Charlene-t. A keresett cucc az Angrboda kristály, Cass elővesz egy spéci gukkert, ami a szabad szemmel nem látható tartományt is megmutatja, és azzal vizsgálgatja a jégtömböket. A nagy kutatásban nem veszik észre, hogy mögöttük egy alak letör egy vastag jégcsapot és utánuk settenkedik.

Peti és Natasa a rendőrségen dekkolnak a motorcsónak ellopása miatt. Natasa teljesen be van kullantva, Úr Isten, kitesznek az egyetemről, büntetett előéletű leszek! – aggódik. Peti lazábban veszi, neki ugyebár van rutinja. Juli és Emília is a rendőrségre mennek, és jól összekapnak azon, hogy vajon melyikük gyereke volt az értelmi szerző. Nem nehéz kitalálni, ennek ellenére Juli Natasát hibáztatja, de Emília nem akar ezen összeveszni, hisz ő is tudja, hogy felesleges vitát nyitni, úgyis Peti a felbujtó. Nóra is érkezik, hogy elsikálja a dolgot, de Peti visszautasítja: hülye volt, elkötötte a csónakot, vállalni akarja a felelősséget. Ó, hogy felnőtt lett a szemünk előtt a hülyegyerekből…

Szössz épp KF Wells sírjánál térdel és gyászolja elhunyt barátját, amikor Huckleberry megjelenik, és megpróbálja felvidítani egy elcsórt grafitceruzával. Szössz művészeti szakos volt a Bárkán, lelkizik egyet a grafitcerkával, majd kitalálja a legjobb szórakozást amit tehet. A Bárkán Muter épp a vezérlőben csucsul az asztalon - biztos sokat túlórázott – ijesztő hangjelzés tör rá a vezérlőre, amely Szössz e-naplós azonosítójából jön, és csak úgy villog rajta 72-es piros félkövér Arial betűvel a game over felirat. Muter pulzusa 60-ról 260-ra kúszik fel másodpercek alatt, nem hiszi el, hogy csak úgy meghalna a saját lánya, az első sokk után kér egy gyors analízist Szössz elmúlt napjairól. Amúgy Szössz csak Montyval leszedette magáról a karperecet, és még működőképes állapotba is maradt.

1002, Marseilles környéke. Az ősiek az új álca alatt boldogan játszva múlatják az időt Tristan, Aurora és szolgálóik között. Klaus azon mereng, hogy akkoriban milyen jó életük volt, és hogy ő megakadályozhatta volna, ami később történt – csakhogy még egy örök életben sem lehet visszacsinálni dolgokat…

Klaus kedvenc hobbijának hódol: farag, amikor Lucien egy levelet szorongatva keresi fel, és próbálja megfűzni az ősit, hogy titokban adja át Aurorának. Aha, szerelmeslevél lesz az! Lucien elmeséli, hogy a lánnyal már gyerekkoruk óta vonzódnak egymáshoz, csakhogy ő szolga, úgyhogy nincs sok esélye – viszont hogyha együtt elszöknének, talán lenne. Klaus nem támogatja az ötletet, plusz a családnak is szüksége van a fiúra. Az nem gond, mert Mikaelsonék úgysem maradhatnak már sokáig (elsősorban Kol „életvitele” miatt), és amikor majd menekülniük kell, hát Aurora és Lucien is mehetne velük… A szolgafiú könyörgőre fogja, úgyhogy Klaus végül vállalja a postás szerepét.