1002, Marseilles környéke. Az ősiek az új álca alatt boldogan játszva múlatják az időt Tristan, Aurora és szolgálóik között. Klaus azon mereng, hogy akkoriban milyen jó életük volt, és hogy ő megakadályozhatta volna, ami később történt – csakhogy még egy örök életben sem lehet visszacsinálni dolgokat…
Klaus kedvenc hobbijának hódol: farag, amikor Lucien egy levelet szorongatva keresi fel, és próbálja megfűzni az ősit, hogy titokban adja át Aurorának. Aha, szerelmeslevél lesz az! Lucien elmeséli, hogy a lánnyal már gyerekkoruk óta vonzódnak egymáshoz, csakhogy ő szolga, úgyhogy nincs sok esélye – viszont hogyha együtt elszöknének, talán lenne. Klaus nem támogatja az ötletet, plusz a családnak is szüksége van a fiúra. Az nem gond, mert Mikaelsonék úgysem maradhatnak már sokáig (elsősorban Kol „életvitele” miatt), és amikor majd menekülniük kell, hát Aurora és Lucien is mehetne velük… A szolgafiú könyörgőre fogja, úgyhogy Klaus végül vállalja a postás szerepét.
Mint kiderül, később azt mondta Luciennek, hogy a grófkisasszony nem fogadta el a levelet – igaz, azt mégsem árulhatta el neki, hogy Aurora már Klausba szerelmes. Persze Lucien nem sokkal később magától is rájön, amikor rájuk nyit – nagyon kiakad, dühbe gurul, és az ősi hiába próbálja csitítani, a zajjal felveri az őröket. Klaus gyorsan lelép, de Lucien összeomlik, és Aurora hiába kérleli, nem mozdul. Tristan és kísérete így kettesben talál rájuk – a gróf azonnal elviteti a fiút…
Napjainkban ősi tesók a prófécián agyalnak, és Klaus arra a következtetésre jut, hogy Lucien lehet barát és ellenség is… biztos, ami ziher, ki kellene nyírni (támogatom!). Elijah viszont előbb kivallatná arról, miért jött a városba, hogyhogy nem haldoklik a farkasméregtől, és hogy miért is hazudik a harapásról? Ideje középkori módszereket alkalmazniuk. Klaust meglepi a többesszám, és hirtelen azt hiszi, bátyja megbocsátott neki. Na, ja, amint Gia feltámad, Hayley megbocsát, a pokol pedig befagy… szóval egyelőre nem!
Lucienhez vendég jön, méghozzá Kinney nyomozó, aki szeretne neki feltenni néhány kérdést, de a házigazdának a szeme sem rebben… Eközben Cami és Vincent a gyilkos profilját próbálja összerakni. Az összes áldozat gazdag playboy volt, és a lány a diplomáját tenné rá, hogy Lucien a tettes. Vincent üzenetet kap Kinney-től, hogy várják az őrsön a kihallgatásra – Cami persze nem akar kimaradni a buliból, úgyhogy ő is szedi a cuccait és megy.
Hayley, mint egy házisárkány, ordítja le az utcán zenélők fejét az erkélyről: Hope nem tud aludni ebben a hangzavarban. A kicsi sír, szegény Hayley pedig nem tud vele mit kezdeni, totál idegbeteg. Szerencsére jön Jack, aki mondja a megfejtést: hat hónapig volt farkasbőrben, nem egyszerű a visszaállás a normál életre – idő kell hozzá. Na, ja, csakhogy Anyuci ráadásul félig vámpír is, így minden sokkal erőteljesebben üt vissza: klausztrofóbia, ingerlékenység, ÉHSÉG… Annyira Hope-pal akart lenni, most meg nem érzi jól magát. Hát, ha a beszélgetés nem segít, Jacknek van egy B-terve – és már hívja is Freyát bébiszitternek, merthogy Hayley-t elviszi egy kis különprogramra…
Marcel eligazítást tart az embereinek. A sorozatgyilkos miatt nyüzsögnek a zsaruk, úgyhogy további parancsig nincs turistákból ivás. Megbízza Josh-t, hogy beszéljen a kórházakban és vérbankokban levő kapcsolataikkal, és szerezzen kaját. Kulcsszó a tartalékolás. Az ősiek majd megoldják a problémát. Szép elmélet – csakhogy belép egy nő, Aya, aki olyan, mint egy fekete gyémánt, és Marcelhez jött. Közli, hogy minden rosszabbodni fog, mielőtt jobbra fordulhatna… A főninek nincs kedve vele cseverészni, és kidobatja – vagyis kidobatná, a nő viszont nem ma kezdte. Utasítást kapott, hogy tegyen ajánlatot Marcelnek, és addig nem fog elmenni, míg ez meg nem történt. Elő is húz egy névjegykártyát, csakhogy Marcel inkább a bunyót választja…
Klaus és Elijah beszambázik Lucienhez, de csak Alexis van otthon. A ház ura házon kívül van, elment egy nyomozóval a rendőrségre. Elijah egyelőre nem aggódik, Lucien híján majdcsak elütik az időt valahogy…
Lucien a rendőrségi kihallgatóban helyszínelő fotókat kap Kinney-től. A vámpír aprólékosan végignézi az összeset, majd némi rizsa után felveti, hogy ha másként hozza a sors, ő maga is egy lehetne az áldozatok közül. Kinney megjegyzi, hogy az olyanok, mint Lucien, nem hisznek a sorsban, csak a saját szerencséjükben… na, meg a nagyon jó ügyvédeikben, akik seccperc alatt kiviszik őket. Lucien utál unatkozni, a nyomozó pedig untatja – szóval megigézi őt, és behívatja vele a tükör mögött ácsorgó Camit, csakhogy történjen végre valami…
Jack Marcel edzőtermében viszi asszonykáját – nem egy tipikus randihelyszín, de arra tökéletes, hogy Hayley kiengedje a gőzt. A lánynak nem nagyon akaródzik bántani Jacket, hiszen sokkal erősebb, ám az alfa a kezébe nyom egy botot, mondván azzal ő elég jól bánik, úgyhogy talán így kiegyenlítődnek az erőviszonyok. Hayley érti, miről szól ez az egész, és inkább passzolna, de Jack provokálni kezdi, úgyhogy végül felveszi a kesztyűt. Az alfa elégedetten vigyorog: az én csajom!
Vincent minden próbálkozása ellenére Cami bemegy Lucienhez, aki ezt elégedetten konstatálja. Cami nem rejti véka alá, mit gondol, de a vámpír szerint őt is megilleti az ártatlanság vélelme. Azért akad itt pár terhelő tény, és Lucien el is ismeri, hogy ő egy kegyetlen gyilkos, de ehhez a hajcihőhöz éppenséggel semmi köze… Aztán terelni próbál azzal, hogy rámutat, hármójukban mi is a közös: a Mikaelsonok. Mindhárman túlélték az ősiek bűvkörét – de persze megvannak a maguk sebei…
A flashbackben Lucient a vár tömlöcében maga Tristan ostorozza. A két ősi tesó jön, és próbálja jobb belátásra bírni a grófot, de az közli, hogy a szolgáival azt csinál, amit akar, Mikaelsonék meg csak vendégek, úgyhogy semmi közük hozzá. De Klaus eltökélte, hogy megmenti Lucient (a bűntudat nagy úr!), mire Tristan elárulja, hogy pontosan tudja, micsodák ők. Ugyanis az éjszakai támadásoknak volt egy túlélője, aki esküszik, hogy Kolt látta, egy szörnyeteg álarcában. És a gróf azt is kisakkozta, hogy ha ők itt kvázi bujkálnak, akkor van odakint valaki, egy, még náluk is nagyobb szörny, aki elől menekülnek. És amikor Klaus megszorongatja a torkát, az is kiderül, hogy Tristan jól bebiztosította magát: ha vele történne valami, az emberei szétviszik a hírt a tartózkodási helyükkel, szóval az üldözőjük hamar rájuk találna. Elijah közelebb lépve arra kapacitálja öccsét, hogy engedjen. Tristan elégedetten mutat rá a közös pontra rendes tesóval: mindketten a családjukat védik. Aztán megfogja Lucien grabancát, és jokervigyort vág az arcára.
Cami viszont a sztori hallatán csak igazolva látja a saját teóriáját, hiszen a vámpír ezer év után is újraéli a traumát, és olyan áldozatokat választ, akik mai mérce szerint Tristanra hajaznak. Vincent egyetért vele, Lucien viszont nem érti, hogy ezek ketten hová tették az eszüket. Teljesen nyilvánvaló, hogy valaki be akarja mártani, hogy ne segíthessen Klausnak – olyasvalaki, aki Klaus halálát akarja.
Aya kiütötte Marcel összes emberét, már csak a főni van talpon. A nő le van nyűgözve, de úgy fest, elege van a játszadozásból, és helyszínt váltana. Valami spéci műkarommal (körömmel?) megvágja Marcelt, akinél aztán lekapcsolják a lámpát…
Elijah kíváncsi a jövőjére, úgyhogy Alexis megmutatja neki. Klaus is csatlakozna a bulihoz, de a boszi szerint, mivel a prófécia szerint a családtagok veszélyt jelenthetnek, az öltönyös alaposan gondolja meg a dolgot. Elijah azonban nem szívbajos, és sosem tudott ellenállni egy jó kis spoilernek… Azzal mindketten megharapják Alexist. A korábbihoz hasonló látomás jön, de mintha a jelent is mutatná: Lucient és Camit az őrsön, Marcelt, amint zúgó fejjel magához tér. A feladat adott: Elijah megy, és kikérdezi Marcelt (aki barát és családtag is), Klaus pedig kiiktatja Lucient, mielőtt az megcsócsálná a terapeutáját… Na, végre!
Jack és Hayley már a ketrecben üti egymást, és a pasi tényleg jó – annyira, hogy a hibrid alól kiszalad a talaj, és nagyot nyekken. Hayley két ütés közt bevallja, mennyire elege van: amikor a falkára néz, eszébe jut, hogy Klaus mit művelt velük; Davina kihasználja őket, de bármikor elfújhatja a gyertyát – mi van, ha megteszi, és ő éppen Hope-ot tartja? Legszívesebben szétszaggatná a világot! Jack biztatja, hogy hajrá, adja ki magából, és ne sajnáltassa magát! És Hayley úgy is tesz – ennek folyománya, hogy úgy pofonvágja a férfit, hogy annak kiserken a vére. Jön a sajnálkozás, de aztán megérzi a vérszagot… Elküldi Jacket, aki viszont nem megy sehova. Ajjaj! És tűri, hogy a lány lenyalja az arcáról a vért, aztán a nyakába harapva táplálkozzon. Majd az egész hirtelen átfordul, és szex lesz belőle. Letépik egymásról a ruhát, és átadják magukat az érzésnek… (frusztráció kiiktatva! :))
Josh fejfájósan tér magához, Elijah áll felette kérdőn. A kisvámpír elmeséli, mi történt, az öltönyös meg talál egy névjegykártyát, amin bagolyminta van – ismerős lehet a számára, mintahogy a név is, amit Josh végül kibök: Aya. Mint kiderül, Elijah nemzette a nőt. A névjegykártya is spéci, vér hatására előtűnik rajta egy cím…
Cami más irányba tereli a kihallgatást: a saját szerepe érdekli. Úgy tippel, hogy az egész Klausról szól – Lucien még mindig dühös rá, ezért megpróbálja az ősit befeketíteni. De nem úgy van az! Tény, hogy Lucien tudja, hogy Klaus bízik a lányban és hallgat rá – neki is arra van szüksége, hogy Klaus bízzon benne. A sebei pedig már vagy ezer éve begyógyultak.
Flashback jön. A tömlöcben Klaus eloldozza Lucient és vizet is ad neki. A fiú eléggé el van keseredve, és nem igazán dobja fel az ősi bocsánatkérése – sőt, kést húz elő, és leszúrja Klaust, ami persze meg sem kottyan a vámpírnak. Dulakodni kezdenek, és a véres penge Lucient is megvágja, mire annak összes sebe begyógyul. Klaus vére meggyógyította, a vámpírt szinte sokkolja a fejlemény. Ám a fiú ekkor átesik a ló másik oldalára: azt hiszi, most már ő is legyőzhetetlen, és bosszúra szomjazva Tristan keresésére indul. Mielőtt azonban megölhetné a grófot, egy őr hátulról ledöfi egy lándzsával, aztán még egyszer, hogy biztosan meghaljon.
A jelenben Lucien elmondja, hogy az egészben nem a kínzás, vagy a kivégzés volt a legrosszabb, hanem a megaláztatás – soha többé nem hagyta, hogy mások ítélkezzenek felette… Az ártatlansága bizonyításához pedig csupán józan paraszti észt javasol: miért hagyna hátra hullákat, miért gyilkolna esztelenül? Ez inkább az ellenségei malmára hajtaná a vizet – szóval valaki megpróbálja felültetni. Ám mielőtt akár nevén nevezhetne valakit, betoppan Klaus, hogy kitessékelje Camit azzal, hogy a fickó bármit is mondott, hazugság, lásd: vérfarkasharapás. Lucien erre visszadobja a labdát azzal, hogy Tristan a gyilkos.
Marcelt Aya ébresztgeti egy flakon vízzel. A nő egy saját fejlesztésű méreggel kábította el, most viszont segíteni akar: vért és napfénygyűrűket ajánl. Figyelem felkeltve! Aya hogyvoltozza a vámpír eddigi karrierjét, és felajánlja, hogy segítenek neki New Orleanst újra felvirágoztatni… No, de ki az a mi? Hát, a világ legrégebbi vámpírközössége, a Strix. De a „céges profilt” már Elijah mondja: merényletek, járványok, háborúk kirobbantása, satöbbi. Marcel fanyalogva veszi tudomásul, hogy ezek ketten ismerik egymást. Az ősi Aya előtt terem, és megszorongatja a szívét, hogy előcsalja a többieket, aki jönnek is, Tristan de Martellel az élen…
Marcel már készül a bunyóra, de Tristan lehűti – most nem ezért vannak itt. Miközben Elijah a kölcsönzsebkendőjével a kezét törölgeti, a gróf kiküldi az embereit, mire az öltönyös is lelépteti Marcelt néhány szúrós megjegyzés kíséretében (Aya ezen jót vigyorog).
A kihallgatóban Klaus vázolja a tervét: kivérezteti Lucient, aztán feltesz neki néhány kérdést, végül, ha jó hangulatban lesz, gyorsan és fájdalommentesen nyírja ki. A fiú bármire hajlandó válaszolni, hiszen azért van itt, hogy a vérvonalának a fejét megvédje. Na, akkor hogyan is volt ez a farkasharapás? Hát, nem akart zavarni vele, mert maga is meg tudta gyógyítani… Klausnak felszalad a szemöldöke (WTF?), de nem szól semmit. A gyilkosságokkal kapcsolatban Lucien azt hozza fel, hogy Tristan jó sokat nyerne azzal, ha Klaus azt hinné róla, hogy instabil, és rövid úton kinyírná… így egy katonával kevesebb állna az útjába. Az ősi szívbaj nélkül állítja, hogy képes magát megvédeni. Na, ja, de mi van a családjával és a barátaival, akik sebezhetővé teszik? Végszóra belép Kinney, és közli, hogy lett egy újabb hulla – és elég jó alibi, hogy Lucien mindeközben az őrsön volt, szóval szabadon távozhat. Mielőtt nevezett lelépne, megjegyzi, hogy feltámadt, mint egy főnix…
Tristan beszambázott Mikaelsonék városába a talpnyalóival, Aya meg összeesküvést sző Marcellel – Elijah-nak ez így nagyon nem tetszik. A gróf közli, hogy Marcel potenciális újonc, semmi köze a közelgő háborúhoz (na, persze!). A Strix megtizedelte az ellent – Lucient és társait, akik bosszúra szomjaznak. A visszavágás leggazdaságosabb módja pedig Elijah megölése lenne… Persze nem saját maga lépne fel, hanem keresne valaki megfelelőt, mondjuk Klaust. Az ősi hibrid durva dolgokra képes, mi van, ha Lucien rábeszélésére egyszer azt fogja logikus lépésnek tartani, hogy megöli a bátyját? Elijah szerint tiszta mázli, hogy Klaus épp úton van, hogy kiiktassa Lucient… Na, azt nagyon nem kéne! Merthogy esélyes, hogy Lucien tudja, hol a fegyver, amivel ősit lehet ölni – előbb talán ki kellene kérdezni erről.
Klaus az őrs előtt szobrozik. Jön Vincent, aki szerint ki kellene nyírni Lucient, de Camit inkább ez a főnix-dolog érdekelné… Flashbackben az ősi tesók Lucient temetik. Még mindig nem tértek napirendre a vérük gyógyító ereje felett, Klaus később is próbált adni belőle Luciennek, de akkor már mindegy volt. Kissé meg is van borulva emiatt. Már éppen meggyújtaná a halotti máglyát, amikor a fiú felébred, és hirtelen azt sem tudja, hol van. Cami rájön, hogy ő volt az első, akit Klaus átváltoztatott, ezért kötődik hozzá. Ám ez nem változtat semmin: amint Lucien lelép az őrsről, az ősi eltökélten indul utána, hogy végezzen vele. De nem sokkal később Elijah áll öccse útjába azzal, hogy gyilkolás elnapolva – és ha valaha ki akar békülni vele, most veszteg marad!
A régmúltban Lucien egy templomban ver csapra egy lányt, amit egy másik rettegve néz végig. A fiú ereje teljében van, úgy érzi, övé a világ. Klaus azzal jön, hogy nem jó móka ez a mészárlás, fel fognak figyelni rájuk, és akkor menekülniük kell majd… Lucien már nem haragszik az ősire, most már olyanok, mintha testvérek lennének, úgyhogy arra kéri Niklaust, tanítsa őt, ő pedig ezt örömmel fogadja – majd kezdetnek átharapja a másik leányzó torkát.
Klaus a jelenben, odahaza a kandalló mellett már úgy gondolja, hogy akkor és ott, a kápolnában meg kellett volna ölnie Lucient. Elijah bólogat, hiszen ők ketten a legrosszabbat hozták ki egymásból – szóval, amint megtalálták a fegyvert, meg kell ölniük Lucient és Tristant is! Klaus örül, hogy ismét együtt fognak dolgozni, de bátyja közli, hogy nem bocsátott meg – éppcsak alkalmazkodik a körülményekhez. Klaus erre meglepő vallomást tesz: elismeri, hogy korábban túl messzire ment. Megemlíti a próféciát, és biztosítja Elijah-t, hogy az ő keze által sosem fog elesni. Az öltönyös megbántottságát jól jelzi, hogy nem viszonozza a kijelentést, csak szó nélkül kisétál…
Josh a vért próbálja kiszedni Marcel szőnyegéből, leginkább iróniával, de a főni nincs humoránál: a Strix feldúlta a kéglijét, Elijah a kispadra küldte, mindezt ugyanaznap. Azért biztos, ami ziher, elteszi a névjegyet. Cami és Vincent ismét a startmezőn találja magát, hiszen nem Lucien a gyilkos. Az új helyszínen Tristan nézegeti a zsaruk munkáját, miközben Aurora, miután kinyírta a szerzeteseket, üzenetet hagy a tesó hangpostáján: New Orleans felé vette az irányt, el ne kezdje a bulit nélküle!
Facebook kommentek