Nick megérkezett a földi paradicsomba, ahol mexikói gyerekek potyognak az égből, mindenki boldog, mert elszaparálták magukat, így vígan grillezhetnek az utcán, senkit sem zavar. Egy kósza zombi nincs a közelben, de ha lenne, az se lenne baj, mert itt (biztos) nem úgy kezelik az élő halottakat, mint valami lápi szörnyeket. Szóval itt ébredezik Nick. Kicsit megzavarta az álmát a szűkre szabott orvosi rendelő másik ágyában lábadozó, csúnyán köhögő páciens, de ez van. Ha már felkelt, akkor kimegy a levegőre. Sehun senki. Kicsit lejjebb megy. Akkor már látja, hogy ott tolong a nép a kerítésnél, mintha ingyen osztogatnának valamit. Pedig csak egy faszi halad keresztül az intelligensen, folyosónak, alagútnak odarakott buszon, hogy karjait széttárva, de szó nélkül tűrje, ahogy megeszik a zombik.
Volt ennek értelme? Volt hát, csak ahhoz, hogy ezt elregéljék nekünk, Nicknek el kell mennie túrázni a csajjal, aki minimum Carolnak hiszi magát. A séta során jön a lényeg, hogy az elő halottak megint élők lesznek majd. Vagy valami olyasmi. Olyanok ezek, mint a szellemek, akik még nem leltek végső nyughelyre, mert valami elintézetlen dolguk van a Földön. Teccikérteni. Ezért kell etetni őket. Aha, de honnan az előbbi szuperbiztos info? Hát onnan, hogy a mexikói doki, a gringo fővezér meghalt, visszatért, oszt átalakult megint. Ha úgy tetszik, akkor kettes szintű szupercsillagharcos és/vagy übermensch lett. Kinek melyik szimpatikus.
A túra lényege, hogy bevásároljanak, ehhez viszont a helyi drogmaffiából lett zombiapokalipszisre optimalizált, csere kereskedelmet folytató gengszterekkel kell üzletelni. Egy szatyor gyógyszerért egy bevásárlókocsinyi szajré jár. De régen kettő volt. Az régen volt, kisanyám. Nick pakolja a vizeket, közben nézeget, meg elrak egy csokit. Ezt persze kiszúrja az egyik samesz és már csapnák is lefelé egy macsetével a csuklóját, de akkor elkezd arról hadoválni, hogy látta ám a zöldséges pult végéből, hogy ott pátyolgattak egy lányt, aki sacc per kábé menten kifogy a drogból, ami ha megtörténik, akkor fix, hogy egy héten belül megmurdel, akkor meg lehet könnyek között golyót repiteni a rokon fejébe. Itt a deal: szerzünk neki valami más cuccot, Oxy-t, de akkor még egy kocsit megpakolunk vízzel és a csoki is jön velünk. Ok. Biznisz iz biznisz.
Hazafelé G.I. Jane laoltja Nicket, hogy lószart se volt szükség erre, bezzeg a plusz 10 gallon litert cseszik megköszönni. Megérkezve a faluba, Nick odaadja a csokit a kislánynak, akinek a rész elején meg kellett nézni, ahogy a papája két lábon járó zombipedigréként becsoszog az élő halottak közé. Carol 2.0 látja ezt és elmorzsol egy könnycseppet, majd beparancsolja Nicket a helyi Rick Grimeshoz. Tőle is megkapja a hegyi beszédet, hogy édes kisfiam, ez itt a purgatórium, a halottak visszatérnek majd megint átalakulnak, addig meg ki kell bekkelni valahogy, mert akiknek sikerül, azok a jó édes úristen kiválasztottjai. Nick némán hallgatja a rövidke monológot, majd megpillantja a fickó kivillanó vállát, amiből hiányzik egy jókora darab, és látszik rájta, hogy megfertőződött a seb, de begyógyult. Tényleg zombi lett volna ez a tag? Majd kiderül. (Nagyon okos lépés az íróktól, hogy nem egy mezei "gonosz" figurát raktak be, hanem kreáltak egy konteóhívő keresztényt, aki a helyi Németh "Vidám Vasárnap" Sándorként bármit megetet a néppel.
Eközben Madison, Strand, Alison és Ofelia feleslegesen kajtatnak Nick után. Kicsit feladják a reményt és visszamennek a csodayachthoz, ami persze nincs a helyén, mer'hogy ellopták. Irány a hotel. Elsőre remeknek tűnik, belülről el van barikádozva a bejárat, néma csönd és hullaszag, szóval, ha valaki vagy valakik már megtisztították a helyet. Strand a biztonság kedvéért a recepciónál rácsap párszor a csöngőre, hogy biztos ami fix, kiderüljön, tényleg elhagyatott-e a kóceráj. Sehun senki, így Alicia tesz a szülői felügyeletre, egyedül, vagyis a dísznövényként is tökéletesen funkcionáló Ofeliával karöltve elmegy körülnézni. Addig Madison és Strand pocsolyarészegre issza magát a bárban, mert a nőn kijött a sok felgyülemlett stressz. A csajok nem találnak semmi érdekeset (a faszin kívül, aki a zuhanyzóban felakasztotta magát, majd öngyilkos lett, aztán átalakult), csak egy szobát, amiben végre nincs egy zombi se, ott Alicia dob egy zuhanyt, aztán csak pislog ki az arcüregéből, hogy Ofelia eltűnt, közben meg élő halottak potyognak az égből. Valakik módszeresen kirugdalják őket a hotelből. Alicia vizes hajjal kiszalad a folyosóra, megindul a lépcsők felé, nyitja is az ajtót, de a túloldalon egy seregnyi, vizenyős tekintető kóborló néz vissza rá. Erre az ajtóra ki kellene írni, hogy Don't Dead Open Inside. A földszinti bárban meg addig fajul a tequilázgatás, hogy Madison elkezdi falhoz csapkodni a poharakat, Strand meg kellemesnek épp nem mondható alter-jazz zongoraestet nyom, ami jóhogy felkelti a zombik érdeklődését, és körbe is veszik kettejüket. Így, a pultban állva és szotyizva várják ketten a következő részt.
Facebook kommentek