A Falon/Vakondvárosban
Sansa levelet kap (life!, bocsánat, valahogy oldanom kell a feszkót), pöcséteset, a viaszban Kisujj gyanútlan kezekkel belenyomott madaras címere, Sansa meg rongyol menten Vakondvárosba, randira. Hogy Jon hogy engedhette el egyedül, pontosabban csak Brienne társaságában, azt nem tudom, ahogy azt sem, hogyan ért ide ilyen hamar a Völgyből Kisujj, de itt van, feketében, elegánsan, az arcán az alkalomhoz illő optimista arckifejezéssel, de jó, hogy egyben vagy, Sansa, mondja, és látszik rajta, hogy azt hiszi, ő itten most a jani. Hát, Lord Baelish, ha van nálad összehajtogatható szopóroller, akkor kezdheted összeszerelni.
Sansa összerezzen az egyben vagyra, egyben, baszki? Mit keresel te itt, hallod? Hoztam sereget, mondja fölényesen Petyr, a Völgyből, hogy megsegítsen. Sansa itt kicsit kiborul, te szerencsétlen, vagy tudtad, hogy Ramsay mekkora szadista gyökér, és akkor az ellenségem vagy, vagy nem tudtad, és akkor egy idióta. Kisujj ezen a ponton jön rá, hogy a kibelezéstől egy paraszthajszál választja el, és nagyokat nyelve hallgatja, ahogy Sansa passzív-agresszív monológban tulajdonképpen azt meséli el neki, hogy a nászéjszakán análisan (is) megerőszakolta az a nyomorult, akit Kisujj kavart neki elő férjnek. És az arcát nem bántotta, de megütötte, és megvágta.
Ezt már Kisujj mondja egyébként, arra a kérdésre, hogy tudod-e mit tett velem Ramsay? Én, ha Sansa lettem volna, ezen a ponton intettem volna Brienne-nek, hogy eredj fiam, csapd le a fejét, de Kisujj ebből is kidumálja magát, és infót ad az életéért cserébe: Fekete Hal, a nagyszerű Tully-lovag visszafoglalta Zúgót, és van neki serege. És távozik, minden végtagjával egyetemben. Azért egyet még odaszúr eltávozás közben, és Havasra célozva megjegyzi Sansának, hogy nem testvér az, csak féltestvér.
A parancsnoki szobában pont van egy Északot ábrázoló, részletes térkép, amin Jon, Sansa, Davos, Tormund, Brienne, Mellisadre és Ed igyekeznek kisakkozni, hogy is lesz ez a seregállítás. Előjön persze az észak nem felejt, meg a közelítő tél, Sansa a Karstarkokat vagy az Umbereket a töküknél fogva akasztaná fel, Davos meg azt mondja, hogy a Karstarkok csak joggal lehetek dühösek a Starkokra, valami lefejezés volt ott, nem? De. Na, akkor kisebb házakban kell gondolkodni és alulról építkezni. De Havas mellé nemige állnak be a házak. Sansa kicsit öntelten megjegyzi, de majd mellém igen, én Stark vagyok, és hoppácsak, csak betalált Petyr a kis megjegyzésével, hehe. Sansa benyögi a Tully-sereget is, de azt nem, honnan van az infó, mert ja, tök életszerű, hogy a picsányi Castle Blackben SENKI nem vette észre, hogy lelépett Vakondvárosba, még Tormund sem, aki olyan szerelmes Brienne-be, mint az állat, és árgus szemekkel figyeli 0-24-ben. A terv megvan, indulnak másnap, Brienne Zúgóba, hogy Fekete Halat elhozza, a többiek meg a kis házakhoz, haknizni.
Braavos
A Jedi-tanoda mai is nyitva, Arya lelkesen edz, ami annyit tesz, hogy az ellenfele, a tapló kiscsaj félig agyonveri egy bottal, mert Arya sok minden, csak nem ügyes. A tapló aztán a botot is elhajítja, és puszta kézzel is legyakja Aryát, mert ő ügyes, és mert Ben Kenobi. A kioktatás jellegű verésnek Jaqen vet véget, aki a házban végigvezeti Aryát, és elmeséli, hogy az Arctalan Emberek annak idején valíriai rabszolgák voltak, akik meglógtak, várost és bérgyilkos kft-t alapítottak, és hát a biznisz azóta virágzik, bár belsőépítészre már nem jut, de dolgoznak rajta. Arya feladatot kap, egy színésznőt kell megmérgezni, és ez az utolsó lehetősége, ha elkúrja, szevasz.
A színésznő a város főterén lép fel egy klasszikus darabban, a címe Trónok harca, I.évad, és arról szól, hogyan hal meg Robert király, és akar a trónjára ülni Ned Stark, aki végül a fejét veszti ennek, és Tyrion ármánykodásának köszönhetően. Ez ugye így nem igaz, és Arya összeráncolt szemöldökkel nézi a bohózatot, egyre idegesebb, az apja lefejezésénél meg megrendül, ejnye Jaqen, jó nagy gyökér vagy te, hallod. Arya belopózik az öltözőbe ahol kapunk premier plánba egy zacsit és egy faszt, ill. egy pár mellet, Arya meg megtudja, hogy a színesznő rumot iszik, ő egyedül a társulatból. Ja, és az egyik színészt Richard E. Grant alakítja, azaz ennek a szálnak még lesz folytatása. Arya visszamegy Jaqenhez, és aszongya, ez a színésznő nem rossz ember. Nem baj, jó emberek is halnak meg. Arya kisakkozza, hogy a nő halálát a csöcsös kiscsaj áhítja, mert kell neki a nagyobb szerep.
A Vas-szigeteken
A továbbra is elképesztően érdektelen szálon a következők történnek:
- Yara bejelenti a trónigényt.
- Nő? Muhahaha.
- Theon lelkesítő beszédben támogatja a tesókáját, közben lenyeli, hogy a kasztrációja miatt beszóljanak neki.
- Euron is megszólal, én akarok király lenni.
- Hogyisne, apám gyilkosa, mondja Yara.
- Nem tagadom, vén hülye konzervatív fasz volt a bátyám, meg is öltem. Hamarabb kellett volna.
- Kinyírlak, genyó.
- Ha én leszek a király, hozok nektek szőkenőt és három sárkányt.
- Ok, te nyertél.
Másnap, miközben Euront megkoronázzák, azaz vízbe fojtják, Theon és Yara elmenekül, és viszik a flotta java részét is, hogy hova, azt nem tudom. Euron a vízbefojtás után magához tér, és első szava, hogy eredjünk rokon vérét ontani, de ugye ez a kihajózás végett most nem jön össze. Mindenki menjen haza, vágjon fát, és építsen hajót, üvölti Euron, mert jövünk. Baszki, itt egy cserje alig nő, a nyolcadik évadig csak kopácsolni fogtok???
Vaes Dothrak mellett
Dany nagy gondban van, mert Jorah-t már kétszer zavarta el az udvarból, de az kétszer tért vissza és mentette meg az éltét, szóval most ez dilemma, hogy mi legyen. Jorah megoldja a kérdést, nyugi, van nekem egy ilyen betegségem, a szürkehám, oszt attól meghalok majd, és akkor minden rendben lesz, de addig is mennék inkább világgá, ha nem baj, mert nem akarok megfertőzni senkit se. Daario okosan és nagyokat hallgat, mondjuk erre nem lehet mit mondani, a betegség fertőző, mennie kell. Dany egy szívbemarkolónak szánt monológban utasítja Jorah-t, hogy menjen, és addig vissza ne merjen térni az udvarba, míg meg nem találja a gyógymódot a szürkehámra, ő meg Daario társaságában elindul Meereen felé, mögötte az összes dothrakival.
Meereen
Varys számot vet, két hete kötöttünk békét, azóta aktív a Hárpia fiai? Nem. Gyilkoltak le rabszolgatartókat a városban? Csak kettőt, de az alku napján. Akkor minden fasza, mondja Varys. Egyelőre, kontráz Szürke Féreg, és Tyrion egyetért, szar a sajtónk, baszki, senki nem tudja, hogy a békét is Danynek köszönheti, nemcsak a felszabadulást, ezzel valamit kezdeni kell. A nagyszerű ötlet: szóljuk a Fény papnőjének, a helyi vörös rébéknek, Kinvarának, ő hitels arc, nem korrumpálható, ha ő azt mondja Danyre, hogy frankó, az emberek beveszik. Kinvarának legalább annyi címe van, mint Danynek, nem is soroljuk, a piramisban találkozik Tyrionnal és Varysszal, és önként jelentkezik a Team Dany agitprop. osztályvezetőjének, mert Dany az, akin eljövetelét a látomások megjövendölték, és majd a sárkányaival megtisztítja a hitetleneket.
Varysnak egyből beugrik, hogy ez annyira nem kóser ám, a jóslatok eddig Stannist hozták ki faszagyereknek, hogy van ez? Tyrion igyekezne diplomatikusan elsimítani a dolgot, de Varys nem hagyja, és üti a vasat, ez a baj magukkal, fanatikusokkal, mindegy mi történik, Isten akarata vót, oszt kalap. Kinvara egy lépést tesz közelebb, és aszongya, emlékszel, Lord Varys, amikor levágták a farkadat és tűzre vetették, ki szólt hozzád a lángokból? Mondjam ki a nevét? Varys frászt kap, és nem akadékoskodik tovább, az államvallás mostantól a Fényé, kész, passz.
A Falon túl
A Háromszermű Holló trippelteti Brant, és megmutatja neki a régmúltat, azt a vidám kort, amiben az Erdő Gyermekei voltak az urak, és egy kellemes őszi délutánon azzal szórakoztak, hogy egy embert megszúrtak obszidiántőrrel, akinek ettől nagyon kék lett a szeme, és tessék, megszületett az első White Walker, baszki. Ban magához tér, és ott áll előtte az az Erdőgyermek, Levél, akit haluzott maga elé fél perce, és megkapjuk a magyarázatot: harcban álltunk az emberekkel, kivágták a fáinkat, védekezni kellett, ez lett belőle. Egy rejtéllyel kevesebb.
Bran unatkozik a fa alatt, a Holló alszik, így Bran inkább elmegy egyedül trippelni, de minek, baszki, zombik közé érkezik, és az egyik White Walker, az Éj Királya szépen elkapja a grabancát. A pali egyébként az a WW, akit Levél csinált, ez tuti. A probléma ezzel csak annyi, hogy amikor felébred, és megmutatja az alkarját a Hollónak, ott van rajta a jel, mint a Pokolgép-nótában, és ez baj, nagy baj, mint a Tankcsapda-slágerben, mert mostantól a WW-k tudják hol van Bran, és a fát védő mágiát is baszhatják, mert ugye keresztüljutott rajta. Nagyszerű, Bran fiam, mi lenne, ha ülnél a seggeden CSAK EGY PERCIG, ÉS NEM TRIPPELNÉL MOSTANTÓL? A Háromszemű Holló ideges lesz, na húzzatok innen, de gyorsan. Ideje, Bran, hogy azzá legyél, ami én vagyok. És készen állok? Na ne röhögtess, édes fiam, arra, hogy egy fában ülj örökkön örökké? Nem.
Miközben Meera és Hodor készülődnek, Bran és a Holló persze utazik a múltba, mert mi mást csinálnál ilyenkor, ugye, és Meera meglátja a leheletét a levegőben, és tudja, hogy basszameg, baj van, kirohan a fa elé, ahol ott áll az egész zombisereg a négy vezérrel, és csak az Erdő gyermekei állnak velük szemben vagy hatan, de mondjuk űberfasza kézigránátokkal, ami azért nem rossz. A gránátok felrobbantanak pár zombit, de sokan vannak, és ugyan a tűzkörön, ami védi a fát, a gyalogzombik nem tudnak átmenni, de a négy vezér igen, így két oldalról indul meg az attak: a vezérek szemből, tökön paszulyon át, a zombik fentről, a gyökereken lemászva támadnak.
Odabent Bran továbbra is haluzik, Deresben van, és nosztalgiázik, a jelenben meg Meera rázza, mint Krisztus a vargát, keljél már fel, hallod, mindjárt megesznek. Hodor hodorozik, a zombik jönnek, totál káosz, Bran meg szürke szemekkel fetreng. Meera és Levélék harcolnak, elég kilátástalan a dolog, bár Meera az egyik WW-t simán kinyírja egy obszidián lándzsahggyel, közben a múltban Branra rászól a Holló, hogy figyeljen oda a barátai hangjára, Meera meg azt üvölti neki, hogy vargoljon bele Hodorba, DE GYORSAN, mert ott pusztulnak mind. A holló, akiről azt hittem, hogy valami nagy májer, meg csak ül a fában, semmi medzsik, eh.
Bran végre fogja az adást a múltban és vargol, ami azzal jár, hogy a múltban Hodor, aki akkor még Wyllis, a földre zuhan és rohamot kap, a jelenben meg feláll, megragadja a szánt, rajta Brannel, és elindulnak az alagutakon át egy faajtóig, amiről a buta zombik nem tudtak ezek szerint. Már a folyosón rohannak, amikor WW#1 belép a gyökérbe applikált Hollóhoz, aki a múltban mondja is Brannak, hogy kisfiam, ennek akkor annyi volt, sok sikert az élethez, és foszlányokra hullik. Közben a jelenben Levél megáll a folyosó közepén egy grántáttal a kezében, mint Vasquez közlegény az Aliensben, és amikor már a húsát tépik a zombik (akik korábban Bran Summer nevű farkasát is megették, RIP Summer), akkor magára robbantja a kócerájt.
Ez pont elég ahhoz, hogy Hodor, Meera és a szánon vargoló Bran elérjen az ajtóig, ami be van ragadva, de kegyetlenül, de Hodor erős, és kinyomja, és amikor átmennek rajta, Meera elidul a szánnal, és azt mondja Hodornak, hogy Hold the door, azaz Tartsd az ajtót, és Hodor szegény tartja, miközben a testét az ajtót átszakító zombikarmok szaggatják, és miközben látjuk a hóviharban eltűnni Meerát és Brant, a múltban Wyllis a földön fekszik rángógörcsben és csak azt ismételgeti, hogy Hold the door, és Bran nagyon szomorúan nézi, mert most döbben rá, hogy mi az a Hodor, a Hold the door összemosódva, és mindezt ő okozta azzal, hogy belevargolt a szerencsétlenbe. És közben a jelenben Hodort cafatokra szaggatják a zombik, legalábbis remélem, hogy nem látjuk viszont walkerként.
Egy megjegyzés: óriási kalaplengetés és földig hajolás Bruzsy és darkspell előtt akik a házibarkács, tehát nem hivatalos, de annál kilométerekkel jobb feliratban majdnem tökéletes megoldást találtak a lefordíthatatlannak tűnő Hodor - Hold the door kérdésre, és Holtodig óvd!-nak magyarították.
Ez lesz jövő héten:
Az utolsó 100 komment: