Elérkeztünk a várva várt félvadzáróhoz. Rendesen megalapoztak a nagy csúcspontnak, amiről csak a poszt végén fogok hosszasen ömlengeni vagy anyázni. De kezdjük ott, hogy Strand fejbe lőtte szerelmét. Pedig közösen megehették volna a mérgezett ostyát és akkor szépen éldegélhettek volna tovább a kis maxikói palota pincéjében, cuki golden retrievereket zabálva. Ez itt a probléma, hogy a házvezetőnő szerint utóbbi a normális, míg Madison, Strand és mindenki más, akinek nem főtt záptojássá az agya a trópusi hőségben tudja, hogy a fertőzött, meghalt embert fejbe kell lőni, agyon kell szúrni, különben felkel és megesz. Ezt a két világnézetet nem lehet összeegyeztetni, így a házvezetőnő kiadja az útját az egy napja érkezett vendégeknek. De azért kapnak egy napot összeszedelőzködni.
Kell is ez a kis idő, mert Chris megszökött, Travis meg elment megkeresni. Addig is Madison a luxus kecóban eszi a kefét, hogy most mi lesz. Nick dumál a házvezetőnővel, hogy ugyan hadd maradjanak már. A méregfőző kisiparos bele is egyezik, de Strandnak mennie kell, amint eltemette Abigailt. Most mondanám, hogy ez a legnagyobb baj, hogy várni kell, amíg Strand precízen kiássa a gödröt, de nem. Egyrészt Daniel Salazar annyira bedilizik, hogy le kell fogni és be kell zárni valahova. Ott beszélget vele a házvezetőnő, hogy ideje lenne elengednie a saját démonait, amik annyira kísértik, hogy azt álmodta, hogy a lánya arcáról leomlik a hús. Aztán az sem mellékes, hogy Nick csak úgy megjelent a semmiből, tökig véresen, de a zombivá vált Louist maga mellett cibálva. Madison ezt képtelen feldolgozni. Miért jó ez neked édes fiam, hogy bekened magad vérrel és belesétálsz a halálba? Nem halok meg, muter. - mondja Nick. És miután lefürdött megint elmegy, hogy visszahozza Christ és Travist.
Addig Madison elbeszélgethet a mexikói villa Magdi anyusával. A házvezetőnő azt mondja, hogy egyszer majd választania kell a fia és a világ között, amit nem ismer. Erre mondja a mi kis tanárnőnk, hogy ő bezony meg akarja ismerni ezt a világot, mert a jó pap holtig tanul, aztán zombi lesz belőle, ugye. Nem. Ezek nem zombik, és ez nem is a világvége. Ez valami újnak a kezdete. Meg is mutatja Madisonnak a folyosót, ahol annyi zombi lézeng. Tessék, nézd csak meg! Nekik már nincs gondjuk az életre. Aha, szép, ezzel Madison kívülről rázárta az ajtót, hogy ott rohadjon meg a pszicho Magdi anyus. A nő nem sikít, nem rázza a rácsot, hogy engedje ki, mert így már együtt lehet a fiával. BETEG.
Travis lába egy kicsit kikészült, hogy zokniban szaladt a hülye fia után, de szerencsére egy kis házban megpihenhet. A helyi gringó még vizet és csukát is ad neki, sőt, segít, hogy merre induljon, mert kelet felé látta szaladni a fiút. Travis menne is, de látja, hogy az egyik szobában valami árnyék mocorog. Berúgja az ajtót, hát nem a kicsi Chris szegez fegyvert egy ártatlan kisgyerekre? De igen. Travis zseniálisan eltereli a bamba fia figyelmét, kiveri a kezéből a pisztolyt, verekednek kicsit a homokban, Chris kést ránt és majdnem elmetéli a faterja torkát. Na ez nem játék. Chris üvölt, hogy ő rossz ember, mert nem jó. A többiek is egy szörnyet látnak benne. Travis rájön, hogy fia egyedül van, mint a kisujja, eddig nem foglalkozott vele, hát most fog. Egy dombon ülve, mélázás közben talál rá Travisre a már megint nyakig zombivérrel bekent Nick. Megpróbálja összekaparni a bandát, de Travis megmondja, hogy ők nem mennek, mondja Madisonnak, hogy nem is találkoztak.
Salazar megküzd a saját démonaival, az odahaluzott feleségének magyarázza, hogy ő már gyerekként ölt, satöbbi, de megbocsátást nyer, ha elengedi végre az asszonyt. Mind lélekben, mind mindenhogyan. Pont meg is hozza a levest az egyik csicskacseléd, akit izomból le is bólint a mi zsoldos öregapónk, majd kiszabadítja magát és módszeresen, kis haluzások közepette felgyújtja a zombikat, meg az egész kócerájt. Ekkor jön vissza kocsival Strand, veszi fel Salazarékat, Aliciát, de Madisonnal kicsit küzdenie kell, mert épp Nickkel szentségel, hogy nem baj, hogy nem találta meg Traviséket, csak szálljon már be a kocsiba. Nick inkább elballag a zombik között, mert a házvezetőnőnek igaza volt, az emberek gonoszak. És ezzel, hogy felgyújtották ezt a pazar kis kéglit, most már be is bizonyosodott.
Nem is két, hanem egyből három részre szakadt a csapat. Travis és Chris tolnak egy lélekmelegítő apa-fia túrát, Nick elzarándokolgat magában. Strand, Salazarék, MAdison és Alicia meg mennek vissza a hajó felé, míg a háttérben szépen csendben lángol a palota.
És akkor az anyázás. Imádom a TWD-t és a Feart is, de nem hiszem el, hogy mindig fel kell gyújtani, le kell rombolni a helyet, hogy haladjon a történet. Ez a lángol mögöttünk a hely, ahol éltünk, konkrétan egy az egyben Hershel farmja. Ott is egy csűrben tartották a zombikat, mert túl katolikusok voltak ahhoz, hogy rendesen kiiktassák a halottakat, de jött Shane. Itt Salazar dilizett be és gyújtott fel mindent. A farmnál véletlenül gyulladt ki az egész, de az ok-okozati tényezőkbe felesleges belemenni, amikor ez és ami ott volt az egy és ugyanaz, csak pepitában. Az előző hogyvoltban felvázoltam egy olyat, hogy mennyire menő lenne egy női főgonosz. Azt minden gond nélkül meg lehetett volna lépni és mondjuk elég lett volna az évad végén menekülni megint. De nem én írom a forgatókönyvet.
Facebook kommentek