Hadész örömittasan áll egy szélesre duzzadt patak felett átívelő hídon, és azon lelkendezik, hogy milyen frenetikusan jó érzés a halandók világában kószálni, dobogó szívvel a mellkasában. Összehasonlítási alap híján kénytelenek vagyunk hinni neki. Belépdel a képbe Zelena, aki szintén nagyon boldog, igaz, ebbe a rózsaszín ködbe némileg fájón tolakszik be Regina hiánya, úgyhogy fel is veti, hogy ballagjanak szépen be a városba. Hadész ellenkezik, mondván, hogy a városlakókat bizonyára Hófehérke feltüzelte ellene, szóval mégse menne olyan sietősen, de Zelena megnyugtatja, hogy semmi gond, majd ő elmagyaráz mindent nekik, addig pedig maradjon itt, és vigyázzon a lányára. Komolyan mondom, szegény Zöldikéről már csak egy „lúzer vagyok” felirat hiányzott. Amint a nő eltűnik a színen, kapkodva megjelenik Arthur, középkori páncélt, és modern kori bilincset viselve. Segítséget is kér egyből, és be is mutatkozik, hogy ő Arthur, Camelot királya, akit igazságtalanul börtönöztek be. Jah, hát én is király vagyok, feleli Hadész, a halál istene, szóval szükségem van a segítségedre, és egyetlen mozdulattal kitekeri a megszeppent király nyakát.

Hófehérke a saját lakásában a fiával a kezében konstatálja, hogy Merida azon döntése, hogy Szundira bízza Arthur őrzését, nem tartozott a legszerencsésebb választások közé, de mielőtt elkezdenék egymást hibáztatni, elküldi a vörös hajú skót nőt és a fejbe kólintott törpét, hogy kezdjék el a keresést. Éppen elkezdi hiányolni a családját, mikor nagy lelkesedés közepette mindenki betoppan, de a jókedv egyből alábbhagy, amikor David és Emma közli, hogy Hook bizony lent maradt, és Hadész meg Zelena Robin lányával a kezében jött vissza. Regina és Robin is itt van, utóbbi roppant ideges, és a nő nyugtatgatja, mérsékelten eredményesen, amíg meg nem jelenik Zelena fogkrém-reklámokat meghazudtoló mosollyal az arcán. A férfi egyből esne is neki, hogy hol a lánya, de Regina veszi át a szót, és türelmesen elkezdi mondani neki, hogy az istenség átkúrta őt. Zelena habozik, hol úgy tűnik, hogy hisz neki, hogy kevésbé, mindenesetre amikor előkerül a hogyan tovább kérdése, akkor dühében csak annyit válaszol, hogy nehéz lesz Hadészt lecsukni, mert ő ugye egy istenség, ezért egy zöld felhőben el is tűnik.

Arthur bizonytalan léptekkel megy be Nagyi falatozójába, és furcsán néz körbe, majd a holléte felől érdeklődik. Először a vak boszi, majd Hook világosítja fel, hogy az alvilágban van. Arthuron kitör a pánik, meg is ölné Hookot, a kalózkapitány azonban sürgeti, hogy ugorjuk át ezt a fejezetet, mert tudni akarja, hogy mi történt Storybrooke-ban, és végül Camelot uralkodója csak kinyögi, hogy Hadész kinyírta őt. Hook együttműködést ajánl a királynak: derítsék fel együtt Hadész gyengeségét, mert most, hogy nincs itt az alvilágban, erre kínálkozik némi esély, mondhatni ez lesz az ő Szent Gráljuk. Amúgy is elég sok minden van Arthur rovásán, szóval ha nem akar a pokolra kerülni, bizonyára igent mond.

Merida megmutatja Emmának és Davidnek, hogy merre találta meg Arthurt, és mereng a teteme fölött egy sort, hogy bármennyire utálta, nem egészen így képzelte a dolgokat a királlyal. Emma rohan is, hogy kinyírja Hadészt, de David megállítja, hogy kicsit lassítson le, mert amaz egy istenség, nehéz elbánni vele. A nő tiltakozik, de végül az apja tanácsára lenyugszik egy kicsit, és belátja, hogy egyelőre eszköztelenek, marad a gyász. Zelena közben a karjában a gyerekkel azt magyarázza Hadésznek, hogy a tesója milyen hálátlan volt, és egyenesen a szemébe vádolta meg az ő drága istenségét, mire amaz azt mondja, hogy rendben, megyek és feláldozom magam, de az arcán jól látszik, hogy ezt csak számításból csinálja. Be is válik, Zelena fogadkozik, hogy nem akarja elveszteni Hadészt, és harcolniuk kell, ezért az istenség előhúz a zsebéből egy csecsebecsét, mégpedig az olümposzi kristályt, ami Zeuszhoz tartozott, de most végre ő is használhatja.

A városháza előtt Regina és a többiek tanakodnak, hogy mit is kellene tenni, mert Zelena védővarázst vont az épület köré. Végül az az ötlete támad, hogy Robinnal a titkos alagúton bemennek, és megpróbálnak beszélni minden boszorkányok legzöldebbikével. Emma csatlakozna, de mindenki egy emberként beszéli le, hogy túlságosan elragadták az érzelmei, szóval maradjon ott, ahol van. A páros el is indul, Regina szabadkozik, hogy bízott a tesójában, de Robin rámutat, hogy még most is őt védi, de neki a lányát kell megmentenie, szóval nem kíváncsi a védőbeszédre. Gold felkeresi Belle apját a virágboltban, aki azonban a Zordonnak zord módon mond nemet, de Rumpi felvázolja, hogy kiveri belőle a Belle-nek adandó igaz szeretet csókját, de érkezik Emma, és megállítja őt. Segítséget kér Goldtól, de a férfi megtagadja, és nem mondja el, hogy miként ölhetik meg az istent.

Arthur és Hook ellátogat Hadész műveleti központjába, vagy tróntermébe, ahogy tetszik. Eleinte nem nagyon halad a keresés, Hook ki is fakad, hogy ő nem adhatja fel, amíg Emma odakint veszélyben van, és Arthur megjegyzésére, hogy egy nő miatt teszi ezt, inkább nem is felel semmi gorombaságot, ellenben megkéri, hogy mondja el, ő hova szokta rejteni a dolgait. Nos, a királynak van már tapasztalata erről, meg is találja a trónszékbe épített rejtekhelyet, ahonnan előkerülnek a mesekönyv lapjai, amelyeket végigolvasva Hook már tudja, hogy miként állhatnak ellent egy istenségnek. Fel is keresik az étkezdét, ahol Szörnyella issza a ginjét, és végigmustrálja az alvilág újdonsült jóképű lakóját. Hook először a telefont keresi rajta, majd a könyvet, de előbbit megsemmisítette, utóbbit pedig a Lelkek Folyójába vetette, szóval nem lesz könnyű menet üzenetet juttatni Emmának.

Emma ezalatt rohan a könyvtárba, ahol a szülei, Henryvel és Meridával nézik át a könyvtár összes adatát Hadészról, hátha találnak valamit, de nem csatlakozik hozzájuk. Helyette inkább kiborul, hogy nem engedheti el Hookot, hiszen lent van az alvilágban. Igazad van, mondja David, de akkor miért nem segítesz nekünk Hadész ellen, Hookért? Emma lenyugszik, vélhetően marad. Ugrunk egyet Zelenára és Hadészra, ahol az istenség afelett örömködik, hogy a kristályt végre össze tudja rakni, mert dobog a szíve, és ha ez sikerül, együtt uralkodhatnak Stoorybrooke felett. Zelena kicsit értetlenkedik, neki elég annyi, hogy van egy kis lakásuk, meg egy kertjük, ahol a lánya játszhat, de Hadész felvilágosítja, hogy a többiek miatt muszáj erőt felmutatniuk. Csörög a telefon, Rumpi hívja Hadészt, aki korántsem lelkesen hallgatja, hogy üzletet ajánlanak neki: egy kis olümposzi kristályért védelmet ígér, de az üzlet nem köttetik meg.

Regina és Robin végre bejutnak a városháza alá, ahol Regina bocsánatot kér, Robin pedig elismeri, hogy tényleg megérdemelt Zelena egy esélyt, és kijelenti, hogy Regina a jövője, majd elcsattan egy szenvedélyes csók is. Azért az kiderül, hogy a férfinak nincs terve, miként hozzák ki a lányát, de álljanak neki, majd lesz valami. Odalent Hook és Arthur hajózik végig az Elveszett Lelkek folyóján, a király bele is nyúlna a vízbe, de felvilágosítják arról, hogy az egy hangyányit végzetes lenne. Meg is van a könyv, a csernabogot ábrázoló kőszobor tartja, Hook menne is érte, de a csónakot őrző Arthurt a vízbe rángatná egy démon, úgyhogy némi hezitálás után megmenti. Rohanna vissza a könyvhöz, a démon viszont előbb ér oda, úgyhogy most Arthuron a sor, ő bánik el vele, és végül megszerzik az olvasnivalót. Hook elmondja, hogy az olümposzi kristály képes megölni egy istent is, ha elég energia halmozódott fel benne. Fent a könyvtárban Emma szeme a kutatás közben megragad a mesekönyvön, ki is nyitja ott, ahol a harmadik évad végén visszautaztak a múltba Hook-kal. Könnyezve csukja be és rakja félre, de amaz hirtelen életre kel, és kinyílik a beillesztett oldalaknál.

Hadész ezalatt elkészül a kristály egyesítésével, bár Zelena még mindig azt mondja, hogy éljenek máshol, ahol nem találnak rájuk, az istenség újra azt feleli, hogy ez lehetetlen, mert vadászni fognak rájuk. Regináék kihallgatják az egész párbeszédet, és terelésről beszélnek, de az elérkezik magától is, mert Emma elkezdi megtörni a védővarázst. Zelena megy ki védekezni, Hadész pedig átkutatni a házat. Emma nem tudja áttörni a varázsfalat, Zöldike pedig közli vele, hogy egy istenséget nem tudnak legyőzni, ám válaszul a kezébe nyomja a könyv lapjait. Aha, szóval meg akarjátok ölni azt, akit szeretek, hát kösz szépen, de nem kérek belőle, feleli Zelena. Ezalatt Regina és Robin menne a kislányért, de Hadész meglepi őket, és a kristállyal célba veszi a nő, de a férfi útját állja a sugárnak. Robin összecsuklik, és a lelke a szemünk előtt válik semmivé.

Zelena siet be, és vonja kérdőre a feleket a halott Robin teste felett. Miért ölted meg, kérdezi. Azért, mert meg akartak ölni engem, feleli amaz, hazugság, kontrázza Regina, de a tesója az orra alá nyomja a könyv lapjait, és abban igenis az áll, hogy meg lehet ölni Hadészt. Na de igaz, hogy csapdába ejtetted őket az alvilágban? Igen, adja meg a borítékolhatóan rossz választ Hadész, de azért, hogy létrehozzam itt a királyságunkat. Miért nem lehetünk egyszerűen csak boldogok, teszi fel az obligát kérdést Zelena. Nos, azért, mert nincs jobb bosszú annál, minthogy mindent megszerzünk, bizonyítva azoknak, akik nem hittek bennünk. Regina a veszekedést kihasználja, és nekimegy Hadésznak, aki elejti a kristályt, de Zelena veszi fel. Itt a nagy választás, kit öljön meg: Reginát, vagy Hadészt? Előbbi elkezd szónokolni arról, hogy mindig is megvédte Zelenát a többiekkel szemben, és Robin is azért halt meg, mert feláldozta magát érte, Hadész viszont sosem tenne ilyet. Az istenség emlékezteti Zöldikét, hogy minden, amit lát, a húgáé volt, míg neki nem volt semmije, szóval nem érdemes rá hallgatnia. Zelena elbőgi magát, és belevágja Hadészbe a kristályt, aki egy kupac porrá omlik össze. Regina végre elkezdheti megsiratni Robint, Zelena pedig átöleli, hogy osztozzanak egymás veszteségeiben.

Odalent Hook köszönetet mond Arthurnak, hogy segített, majd megnyílik egy fényes átjáró, és a király kijelenti, hogy nyilván Hadész legyőzése volt a kalóz befejezetlen ügye. Magával hívná Arthurt, de ő rájön, hogy a prófécia, amely szerint egy megtört királyságot kell helyrehoznia, az alvilágra vonatkozhat. A fényben találkozik Zeusszal, aki megköszöni neki azt, hogy segített a tesójával kapcsolatos hibák helyrehozatalában. Jutalmul elbocsátja, hogy mehet, ahová valóban tartozik. Váltunk, és Emmát látjuk, aki Hook sírja felett áll, és egy laposüveget rak rá mondván, hogy az jobban illik hozzá, mint a rózsa. A nő síró hangon búcsúzik tőle, nagyon hiányzik neki. Nem messze tőle Robint temetik, egyesével nyílvesszőket rakva a sírjára, Regina áll legelöl. Zelena a többiek után lép oda mellé, s a lányára terelődik a szó, akit végül Robinnak fog elnevezni az apja tiszteletére. Elmegy mindenki, Hófehérke és Emma maradnak csak a friss sírhalom felett. Mary Margaret nyugtatja a lányát, hogy nem az ő hibája, az pedig bólogat neki, de egyedül akar maradni egy kicsit. Végszóra Hook jelenik meg Emma mögött, és nem győznek betelni egymással, bár a kapitány arca elkomorul, amikor megpillantja Robin koporsóját.

Gold gyalogol keresztül a polgármesteri irodán, ahol a kupac homoknak megjegyzi, hogy el kellett volna fogadnia az alkuját, majd végszóra előhúzza az olümposzi kristály egy töredékét a halomból. Ezzel búcsúzunk ettől a résztől.