Az IMDb szerint nem ez a rész jött volna soron, de a Discovery ugrott egyet. Engem aztán nem zavar, mert a rész ismertetője szerint csak Tony piszmogott volna valamit, hogy akkor most miből is lesz aranya a szezon végére. Így viszont felpörögnek az események, kiéleződik a harc, mert három hetük van a bányásázra. Mocskos szájú Tony nincs benne a Parker és Hoffman közt zajló pisáló versenyben, de azért neki is össze kellene még kaparnia fél milkát, hogy meglegyen a kotró ára.
Egy remek kis próbamosás után úgy dönt az ezeréves kotró atyaúristene, hogy 90 fokkal elforgatják a dögöt. Ez leírva, kimondva rohadt egyszerű, de mivel ez a gép egy több tonnás behemót dög, ami magától nem képes mozogni, ezért alaposan ki kell matekozni, hogy a rendelkezésre álló targoncák, dömperek, markolók miként és melyik csigán és áttéten keresztül cibálják a gépszörnyet. Elsőként fel kell emelni valami nehezéket. NEm értem, hogy miért, de ezt kell csinálni. Mivel inkább erőből és nem észből dolgoznak a munkások, ezért a sodrony lemászik a csigáról, és kis híján szétbarmolja az egész műveletet. Második nekifutásra már megy a buli, lehet ásni, aranyat termelni. Ez nem egy akciófilm, itt ennyi izgalom is bőven elég. Már csak a heti mérlegelés van hátra. Az eredmény: gyász. koszos 47 uncia. Mondjuk ezt szépen lassan önti ki Tony a már aranytartályként funkcionáló instant kávés műanyag köcsögből, hogy meglegyen a drámai hatás, de mivel nem lett hirtelen feneketlen az a kis kübli, ezért nincs más hátra, csak a galuskás basszamegezés. Most mi lesz? Mindent kipróbáltak már, oszt sehogy se lett jobb. Maximum fordulatszámon pörög ez a szar, de aranyat az nem hoz. Itt bizony a földdel lesz a gond, azzal meg nem nagyon lehet mit kezdeni. Maradnak, és teszik tovább a dolgukat. Ez van.
Parkerék múltkori terve nem jött be, hogy három nap alatt kibányásszák a Fantasy Landre keresztelt lelőhelyet, merthogy nem hozott a megalomán természetüknek megfelelő mennyiségű aranyat. Most visszatérnek az eredeti tervhez, átköltöztetik a gépet 500 méterrel feljebb. PArker nem szigorú, csak éppen 12 órát ad a műveletre. Szétszereléssel, összeszereléssel együtt. Kedves. Meg kell emelni ezt, alá kell dúcolni azt, rá kell csatlakoztatni egyiket a másikra... Van logisztikai feladat bőven, de minden patentül megy, aztán a kamion lerohad a francba. Ez még nem lenne akkora nagy baj, de rá van kötve a mit tudom én hány tonnás adagoló, ami most így se tőlem, se hozzád, semerre sem mozdul. Rick a helyére rángatja egy markolóval, szóval semmi para, már csak a mosót kell átsakkozni. Parker egész nap beauty sleepen volt, hogy ezekre a felvételekre kamerakész legyen. Megérkezik, mindenkit leolt, bepattan egy markolóba, megpróbálja egyedül elvontatni a mosót, de a sodrony elszakad. Hogy a göthös pöcsömbe tud elszakadni ez a szar? Van még sodrony? Nincs? Rick, ez a te hibád.
Rick duzzogva, puffogva kocsiba ül és elmegy. De a teátrális elviharzás nem a színpadiasság kedvéért van, csak elment egy másik sodronyért. Így már két exkavátorral és egy másik munkagéppel megsegítve viszik a helyére a mosót. Aztán rájuk esteledik. Parker már nem az a diktátor, mint régen, úgyhogy kijelenti, hogy itt a műszak vége. Ez van, nem fog éjjel menni a Goldzilla. A Snábel gyerek se fogja vizesre sírni a párnáját. Reggel arra érkeznek a munkások, hogy faszán behavazott az éjjel. Ott tanakodnak, hogy mit is csináljanak, mire eldöntik, hogy gyorsan befejezik a melót, mertha Parker meglátja, hogy még nem állt össze a gép, tuti kiújul az aranyaere idegességében. Így is lesz. Mire Parker megérkezik, csak egy dolog van hátra, megnyomni az ON gombot. Így akkor 19 órába telt Goldzilla átköltöztetése. NEm vészes, de ezt majd a heti mérlegelés igazolja csak. Ott állnak a Tefal serpenyőbe rakott arany fölött, azt látják, hogy sok, de azt nem tudják, hogy pontosan mennyi is az annyi. Parker vigyorog a kackiás kis kanossza bajsza alatt, nem is cseszi le őket, sőt, megköszöni minden fáradozásukat, mert meglett a gyümölcse: 380 uncia, bébi! ÉS még 3 hét hátra van.
Hoffmanék most épp úgy vannak, hogy új hely után kell nézniük. Elzúznak Oregonba, mert ott szinte kiugrik a földből az arany. A tulajok meg is mutatnak egy arannyal teli tányért, amiben nem ilyen kis körömpiszoknyi aranymorzsák vannak, hanem rendes rögök. A prezentációt köszönik Hoffmanék, de azért megnéznék maguk is. Egy-két vödörrel elkezdenek ásni, közben fémdetektorral is pásztáznak. Hunternek mázlija van, talál is egy bébifütyi méretű aranydarabkát. Van itt arany, hé. A helyszínre szállítják a kis piros mosót, beröffentik, aztán kiderül, hogy mi lesz. Ha 100 köbméter földben több mint 1 uncia arany van, akkor ez a föld jelenti a lottó ötöst, ha nem, akkor szopóka nyalóka. A végeredmény 1,9 uncia lett, szóval lehet örülni. Vagyis lehetne, mert a többiek óvatosságra intik Hoffmant, nehogy túlizgulja a dolgot. Fel is hánytorgatják neki az egyik legnagyobb baklövését, amikor fél év alatt KETTŐ darab unciát bányásztak. Itt Hoffman visszavesz az arcból, de aztán a többiek is belássák, hogy itt több arany van, mint ott. Kibérlik a helyet, abból baj nem lehet. Már csak az alkudozás meg a papírozás van hátra.
Ma is lesz történés, érdemes lesz este 9-kor a Discovery Channelre kapcsolni.
Facebook kommentek