Na, itt játssza a számkivetettet a repülőszerencsétlenséget túlélt nő többed magával. Az ócaánon hánykolódás amúgy sem egy király dolog, de itt most nem lesz PI élete kettő, mert aki meg akarja ölni a szénné égett fiút, azt bezony a nő legyakja minden gond nélkül. Eközben a hajón is beüt a szar, mert hiába a fényűző luxy, minden ladik szűrő rendszerét eltömíti az időközben bedarált zombik összeaszott maradványai.

Travis épp rüszülne az asszonnyal egy kellemeset, de dolog van, úgyhogy felveszi a búvár szettet és megnézi, hogy mi a tényállás. Miután becsokizott a búvár ruhába elmondja, hogy az egész szűrő rendszert ki kell tisztítani. Strand nem ért az ilyesmihez, Travis meg már majdnem fejből keni a hajó tervrajzát és használati utasítását, ezért megcsinálja a gány melót. De ez időbe telik. Amíg Travis a szart, Strand meg a tökét vakargatja, addig a többiek, Madisont a Daniel Salazar lányát kivéve kimennek a partra, mert a lezuhant repülő poggyászai pont ott landoltak, és elkél némi gyógyszer, konzerv, ruha meg hasonlók.

Na, a bőröndök alapos átkutatása során Chris jó hogy elkolbászol, amit senki sem vesz észre. Még jó, hogy ott van szülői felügyeletnek Daniel Salazar, aki nem tud mást csinálni, mint indokolatlanul két nyelven ordibálva Chris után kajtatni a rohadt homokos szigeten, vagy min. Chris megtalálta a repülő másik felét, benne két zombival, meg egy élő, de inkább haldokló emberrel, aki segítséget kért tőle, és nehezen le is esett neki, hogy a segítség itt azzal egyenlő, hogy verd már szét a fejem azzal a vascsővel, hadd ne kelljen szenvednem már, te gyerek. Chris kis hisztigörcs közepette eleget tesz a kérésnek.

Egy-két zombi is akad azért, nyilván Nicknek sikerül is leherebócáznia egy szikláról, hogy életveszélybe sodorja magát, de egy szerencséje van, hogy az egyik bőröndben talált egy bicskát, amit beleállíthatott a húsára pályázó zombi koponyájába. De nem egy élő halott van ezen a vidéken, a rész elején még az óceánon hánykolódó csaj is feltűnik a dűnék mögül, aki fejvesztve rohan egy horda elől. Chris is megkerül, Salazar meg sorra osztogatja a fejlövéseket, de sajnos nincs olyan végtelen tára, mint Mel Gibsonnak a Halálos fegyverben, így egy idő után a földön talált holmikkal kell püfölniük az agyhalottakat. Naná, hogy Nick menti meg a bandát, aki hátulról érkezik csurom véresen, és itt jön rá, hogy őt nem akarják megtámadni, mert ugyanolyan büdös, mint a zombik, ugye. (Rickéknek se kellett több három résznél ehhez, ha nem már a másodikban epizódban lőtték el ezt a dolgot.)

Sikeresen megmenekülnek, sőt, két ember pluszban lettek hirtelen, amihez Strand nem tud ugrálva tapsikolni, hisz megmondta, hogy nincs haverfelvétel. Miután mindenki feldolgozza agyilag, hogy Mexico a cél, mert ott van valami faszagányos kis erőd, és a potyautasok-problémát is sikerül orvosolni azzal, hogy ok, nem jönnek fel a hajóra, ellenben maguk mögött vontathatják őket, az nem fáj senkinek. Strand se kezd el sírni. De kis magányos malmozás után rájön, hogy a nagy fityiszt fog itt ellágyulni, szóval lemegy és levágja a kötelet, amivel a hajóhoz voltak erősítve. 

Még jó, hogy az imént mantrázta a mentőcsónakban hánykolódó nő, hogy ennél rosszabb már biztos nem lehet. Hát de lehet. Madison is csak ott tátog a hajó végében, de nagyon ő sem tud mit csinálni. Ennyit a jól megalapozott bizalomról.