Időutazunk, 1943-ba röppenünk vissza. Két katona hullákat fektet tömegsírba az éj leple alatt, mikor két találós kérdés között Múmia bukkan fel, s indul meg feléjük. Előkerülnek a fegyverek, de nincs menekvés: Múmiának nem árt a golyó, a delikvenseket meg úgyis kinyírja, a másodiknak szó szerint letépi a fejét, hát már akkor is ilyen kedves egy ember volt ez a szalagos alak. Főcím.
Kira apja éppen a termében tölti az idejét, mikor látogatója akad Stiles, avagy Múmia személyében. Az anyu által elrejtett tőröket keresi szorgosan, Mr. Yukimura persze nem adja ilyen könnyen a családi titkokat, mire Stiles parancsára egy gonosz légy akad meg a torkán. Farkasfiú Kirával szemléli meg a Múmiánál a pincében talált holmikat: a titokzatos cetliről kiderül, hogy ősrégi fénykép, rajta Kira egy hamisítatlan felmenőjével meg annak udvarlójával. Ekkor riasztja őket Kira anyja, az ellenszer kéne a légytől fulladozó apunak. Miután a tanár már nem fuldoklik, elárulják, hogy Stiles bánt el vele, aki az utolsó kardért/farokért jött. Ekkor a fiatalok szembesítik a szülőket a régi fotóval, mire anyu bevallja, hogy nem holmi felmenő, hanem egyenesen ő az a csinos lány rajta, hoppá!
Bizonyítékképpen kapunk egy kedves múltbeli jelenetsort, amin anyu valóban már a katonák körül legyeskedett. Farkasfiú némi fejszámolást követően hüledezik, hiszen Mrs. Yukimura akkor legalább 90 éves. Lesz az 900 is, javítja ki az illető mosolyogva, mire a lánya csak kapkodja a levegőt, szerencsére Mr. Yukimura teljesen vállalható 43 évet tudhat maga mögött. Anyut illetően meg maradjunk annyiban, hogy letagadhat vagy 860-at.
Miután a korviszonyokat többé-kevésbé tisztázták, a rangidős előkapja a szilánkokra tört kardot, amit utoljára – minő meglepetés! – 1943-ban forgatott egy Nogicune ellen, az Oak Creek-i táborban méghozzá. Erre az infóra kigyullad a villanykörte Farkasfiú feje felett – hiszen röpke pár epizóddal ezelőtt a töritanár még azzal etette hiszékeny tanítványait, Allisont meg Isaacet, hogy ilyen tábor biza nem létezett. Amaz csak vonogatja a vállát, ő olyan erőszakos emberekben, mint Vadászék nem bízik, bűntudatot még nyomokban sem tartalmaz a hangja. Mostani hallgatói azonban élvezhetik bizalmát, mert rögvest elregéli, hogy elhivatott töritanárként a titokzatos Oak Creek-i tábor utáni kutatásba fogott, amelynek adatait gyanúsan zárolták. Itt jött képbe anyu. Meg a Nogicune, mert ne legyünk már naivak, azt bizony maga anyu hozta létre.
Lássuk, hogy is történt mindez – idő-és térbeli ugrás Oak Creekbe. Itt anyu volt a tábori lázadó: labdákat, gyógyszert meg egyebeket csent el a katonáktól, miközben két idősebb nő és rókatársai is próbálták lebeszélni róla, mindhiába. Ekkor a labdázó gyerek nagy vidámságában kidobja lopott játékszerével a szoba ablakát, egykettőre riadót kell fújni, hiszen már sorjáznak is be a morcos őrök. Gyors ellenőrzés, némi megfélemlítő duma, s máris kocsonyaként remegnek a lebukástól rettegő rabok. Mielőtt beüthetne a gikszer, az egyik Jókatona elnapoltatja aggreszívebb társaival a nagyrazziát, s távoztában még az elkobzott labdát is visszaadja a gyereknek, de csak miután sokatmondó pillantást vet fiatal anyura. Nyilvánvaló, hogy akad még potenciál a sztoriban, jelen Mrs. Yukimurája azonban mélyen hallgatna a folytatásról. Kira azonban követeli, hogy terítse ki lapjait, csakúgy mint az apja, így végül – farkasokkal szembeni ellenérzéseit félretéve – anyu folytatja a mesedélutánt.
Az őrsön Vadászapu meg Főfarkas szabadon engedési procedúrája zajlik, ám Zsaruapu túlbuzgó kisinasa visszatartaná Vadászapu egyik kedvenc fegyverét, mondván, túl erős az civil használatra. Szerencsére ekkor befut a seriff, s átveszi az ügyet, elvégre úgyis ő intézkedett a vádak ejtéséről is. Privát keretek között, Zsaruapu irodájában folytatódik a diskurzus: a seriff vázolja, hogy az agyszakértőnél tett látogatás ugyan nem hozta meg a várt eredményt, Farkasanyu közbenjárása viszont annál inkább, s kiderült, hogy Stiles meg az anyja MRI felvétele hajszálpontosan megegyeznek. Más szóval, a Nogicune nemcsak Stiles testét, de elméjét is be kívánja venni, ezért folyamodik ilyen játékokhoz. Zsaruapu utolsó reménysége a harcban a természetfeletti világ két helyi szakértője, Vadászapu meg Főfarkas kétségkívül ütős duója, akik vállalják a megbízatást. Küldetés indul!
Ismét a múltban, Kira anyu meg a jófej katona, Rhys titkos találkán forró csókban forrnak össze, nem voltak véletlenek azok a pillantások! Udvarlója figyelmezteti szíve hölgyét, hogy egy időre hagyjon fel a lopkodással, mert már kábé mindenkinek szemet szúrt. Amaz tessék-lássék rábólint, főleg, hogy a hősszerelmes katona felajánlja segítségét, ő is ért ám a lopáshoz. Ismét csók, a jelenben meg méltatlankodás az ifjú hallgatóságtól: ugorjunk már a lényegre, mama, hogy segít ez Stileson? Sehogy, érkezik a válasz, Stiles már csak múltidő, ezt jobb, ha Farkasfiú minél előbb elfogadja. Majd ha piros hó esik.
Vadászéknál egyeztet a másik Stiles-mentő sereg, a házigazdák Főfarkassal meg Zsaruapuval kiegészülve magukhoz veszik minden nem-halálos fegyverüket, s belövik Stiles potenciális tartózkodási helyeit: a szokásos suli, kórház meg a visszahangos ház triumvirátusa. Főfarkasnak igen kellemetlen déja vu-ja támad, egyszer már Stiles/Múmia nyomába eredtek ugyanígy, aztán jól lépre szedték őket. A többiek bólogatnak, így volt az, a régi szép idők. Akkor uccu neki, jöhet a rájátszás! Vadászapu sutyiban azért egy igen halálos pisztolyt is felkap, ne nézzék már madárnak.
Folytatjuk a tábori sztorit is, ahol tüdőgyulladás üti fel a fejét a táborlakók között, miközben a gyógyszereket pár katona a tábori orvossal összejátszva a feketepiacon értékesítette, a katasztrófa borítékolható. Anyut persze nem kell félteni, mert ő – mint minden róka – csodálatos egészségnek örvend, gyógyulási képessége még a farkasokén is túltesz, amit élőben is prezentál leesett állal bámuló lányának a jelenben. Közben a múltban Kira anyuja továbbadta az információt rabtársainak a korrupt orvosról, mire – ismét borítékolhatóan – lázadás tör ki a táborban. Ami viszont annál meglepőbb, hogy az egyik magának való nőt homlokon vágja egy felbőszült katona, mire az dühödt farkasszemeket villant – egy zabolázatlan, harapott vérfarkas szabadult el ezzel. S azon nyomban házi bombát hajított Jókatonára, akit élve emésztettek fel a lángok, anyu szeme láttára.
Zsaruapu meg Allison bevetés közben. Előbbi kifejti, mennyire csodálja a Scott&Co-t, amiért mellékállásban rettenthetetlen természetfeletti harcosok, héba-hóba meg suliba járnak, ráadásul a jegyeik se rosszak. Ezzel jól mellétrafál, mert érzékeny pontot ér: Allisonnál eltörik a mécses, s kicsit kisírja magát Zsaruapunak Isaacről, Scottról meg Vadászapuról, no meg úgy általában arról, hogy ő mindig fél meg bizonytalan, csak próbál úgy tenni, mintha nem. Zsaruapu ebből felismeri a rendőrbeszédet, mindenki így van ezzel. Ekkor fut be a figyelmeztetés a seriff telójára, betörtek a Stilinski-lakba, csak nem a tékozló fiú? De bizony, élő kapcsolás Stiles szobájából, ahol a tulajdonos integet bele a kamerába, kezdődhet a buli.
Kapcsolunk egy hasonló buliba, a táborba, ahol a katonák sortűz alá vették a rabokat, köztük anyut is. Ő, többi társával ellentétben túlélte a tömérdek lövedéket is, bár lassú pulzusa miatt halottnak hitték. Udvarlója, a Jókatona eközben szörnyű kínok között lehelte ki a lelkét, mivel a jó tábori doktor a morfiumot is volt kedves eladni. Ő maga a kínos esetet követően más táborban folytatta pályafutását, míg két katona cinkosára hárult a hullák eltüntetésének kevéssé nemes feladata, ez a jelenet volt a mai epizód felütése.
Bizony a halottnak hitt anyu is a hullaszállítóban volt, s a biztos halál várt rá. Jókatona talpig gézbe csavart hullája mellett csak azért fohászkodott, hogy legalább még bosszút állhasson a doktoron meg cinkosain, ehhez a Nogicunéhoz fordult segítségért, s kérte, hogy szállja meg a testét. Aki így is tett, némi csavarral fűszerezve a dolgot: ugyanis Kira anyja helyett szerelmét, Rhyst (a továbbiakban: ifjú Múmia) vette birtokba, s azonmód le is gyilkolta a két bűnöst. Ennyivel azonban nem érte be, a múltbeli Visszhangos Házban is jóféle mészárlást végzett, ahol a sebesült táborlakókat is ápolták. Kira anyu megacélozta magát, s bűvös kardját kézbe kapva harcba bocsátkozott ifjú Múmiával. Segítője is akadt, a vérfarkas nő, aki korábban felgyújtotta Rhyst. Együttes erővel legyőzik ifjú Múmiát, a kard összetörik, a légy elhagyja a testet, anyu meg el is kapja, s Jókatona búcsúszavai is elhangzanak.
Amik nem mást, mint villámot és/vagy szerelmet első látására jelentenek, amivel el is érkeztünk a mai (jelenbeli) feladathoz: Kirának villámmal kell összeforrasztania anyja törött katanáját. Némi dacos húzodozás után belevág a feladatba, s naná, hogy sikerrel jár. Sikeresen megérkeznek Stiles szobájába a Főfarkas-Vadászapu duóval kiegészült Zsaruapuék is, s tanácstalanul hajolnak a hátrahagyott post it-ekkel teleragasztott sakktábla fölé, amit Múmia hagyott hátra. Némi tanakodás után levonják a következtetést: Stiles Főfarkas laktanyáján várja őket. Zsaruapunak isteni szikrája támad.
A suliban Kira kézbe kapja az ismét ép kardot, s vele az ukázt: ezzel kell megölnie Stilest, már ha meg óhajtják menteni. Farkasfiúhoz befut Allison üzenete, miszerint Dereknél lesz a célszemély, így a fiatalok el is húzzák a csíkot. Apu aggodalmas, mégse kéne középiskolásokra gyilkosságot testálni, ám anyu felhomályosítja: mindezt ők hozták magukra, hiszen ő anno bizony a Nemeton alá rejtette a Nogicune gonosz légy-szellemét, s ezt a fiatalok az előző évad végi feltámadásos akciójukkal szépen életre keltették. Ha itt lenne Állatdoki, most megszólalhatna: én megmondtam! Utolsó jelenet, Dereklak: Apa és fia, Zsaruapu meg Múmia irányította Stiles néznek farkasszemet, folytatás a jövő héten.
Facebook kommentek