Időnként úgy tűnik, hogy a castingon azzal etették a Farm szereplőit, hogy ez az egész pont olyan lesz, mint a Való Világ, csak rusztikusabbra veszik a díszleteket, és lesz némi parasztromantika üde hegyi levegővel, meg édesen bégető, mekegő, bőgő haszonállatokkal. De, ne szarj be, hiába a matyóhímzés a falon, meg a ganéj az udvaron, a lényeg az ugyanaz: bepállott mackónadrágban kell egymást kibeszélni a délre halasztott reggeli és az esti bebaszás között.

Hát nem. Alig kellett pár nap, hogy elfogyjon minden a kamrából, és kiderüljön,hogy ez a valóságshow nem egy Bukolikus Big Brother, inkább egy vályogházba zárt Survivor. Ahol leginkább nem a pináról, hanem a duplasajtos pizzáról beszélnek majd naphosszat merengve.

Egyelőre még van mit enni, sőt a Gazda felveti, hogy ha többletet termelnek a játékosok, akkor akár luxuscikkekre is elcserélhetik a tejet, vagy éppen a gyümölcsöt. Luxuscikkekre mint a szappan vagy a só.

Laura és Dóri túrókészítésbe fog, mert ugye a Gazda azért fizet. Dóri szerint nem túró az, hanem orda, és ezt amúgy háromszor el is mondja, ezzel is bizonyítva, hogy ő mennyire okos. Laura azzal próbál játékban maradni, hogy artikuláltan a kamerába mondja, hogy szárazanyagtartalom. Amúgy egyiküknek sincs igaza, mert az orda, az nagyon nem az, amikor nem sikerül elég savanyúra a túró. A túró a lefölözött aludttej melegítése közben kicsapódó kazein, az orda pedig a túrókészítés közben kicsepegő tejsavóból készül, de tényleg nem menjünk bele a részletekbe, mert ez mégsem a Konyhafőnök paraszt edition.

Az éhhaláltól megmenekülnek a zsellérek, mert kilencet tojtak a tyúkok, de a békés omlettezés helyett rögtön üvöltözés támad már a kávémelegítésből is. A Dózsa György rockopera verzióját alakító Attila rögtön nekimegy Diának, aki meg elkezd sírni, ami nem csak azért rossz, mert idegesítő, de érteni sem lehet, hogy mit motyog. Mégis tiszta Való Világ ez.

Attól mert sírok, még nem azt jelenti, hogy nem tudok ordibálni

- kezdi Dia, majd jön egy rakás kiblőrözött fasz meg picsa. De a dráma után Cintia és Laura a lócán megbeszélik, hogy akkor milyen is volt Norbi, és hogy a szerelem az már majdnem ilyen, de nem akarok belebonyolódni, mert érted, na, hát cuki, meg minden, meg jó is volt, de tudod, hogy van ez, én nem ezért jöttem.
De még mielőtt titanicoznának egy nagyot a naplementében a szénabálák tetején, hirtelen jön a drámai fordulat, ami megváltoztatja a zsellérek unalmas életét: húsvéti sonkát tol be nyélen a biciklis postás, de olyan keveset, hogy Márk azonnal rájön, hogy ő most már éhezik. És ő nem azért jött, hogy éhezzen, hanem, gondolom, hogy abált szalonnát egyen kenyér nélkül főműsoridőben. Ezért ő most feladja, hazamegy pörköltet enni, és a többiek meg fejék tovább a kecskéket a robotkamerák előtt, ha  nagyon van hozzá kedvük.

Persze a többiek próbálják lebeszélni, de Márk hajthatatlan: azt még túlélni, hogy nem tudja szedni a szemöldökét, és lemerült a kézi szolárium is, de az, hogy csak egy kanál cukorral ihatja a kávét, az már tényleg olyan, mintha nem is falun lenne, hanem egy túlsúlyosaknak fenntartott internáló táborban.

A döntést ugyan kicsit elódázza a kiválasztás, de a végén Márk azért csak felszáll a traktorra. Vélhetően rögtön egy sajtburgerrel ünnepelte, hogy visszatér a városba, de az sem lepne meg, ha kiderülne, hogy egy húsimádó pizzával együtt bemászott egy turbószoláriumba.

A legtöbb ember Sanyára rakja a jelét, de azért Cintia is begyűjt párat. Persze túl egyszerű lenne, ha az menne párbajozni, akit a legtöbben utálnak, ezért végül Attilának kell eldöntenie, hogy a három legtöbb jelölést begyűjtő közül végül ki menjen ki.  Egyszerű szabályok, meg a pampogás, hogy most akkor ki miatt is aludt ki a tűz.

Attila persze Sanyát a senior sztriptíztáncost választja, aki egy Fidel Castrót megszégyenítően hosszú beszédben köszöni meg a bizalmat, mindenkit figyelmeztet arra, hogy a Való Világban volt aki többször is visszatért, pedig ott aztán még kapálni sem kellett. Ja, és ő akkor is leszarja, hogy jól megvannak-e fejve a tehenek, és inkább nyom egy kis fitneszt munka helyett, ha ezért mindenki újból és újból rászavaz.

Amikor Márk távozik, Sanya még jól odakiáltja, hogy

A fiatalkori magamra emlékeztetsz!

De Márk ezt nem hallja, vagy egyszerűen hülye ahhoz, hogy felfogja, hogy erre az egyetlen adekvát válasz az, hogy elmész te a jó büdös picsába.