Kihagyás nélkül fordulunk rá a sorozat utolsó, 9 részből álló évadára, amint ígértem, nincs félrepilinckázás két évad között, ahogy azt eddig tettem, pedig most is lenne ötletem... De egyelőre titokban tartom jövőbeni terveimet, hiszen az epizód német címe is azt mondja: In geheimer Mission, azaz titkos küldetésben. Indul a főcím és a nyitó stáblista, az egyik állandó szereplő neve azonban hiányzik, mit csinált már megint ez a szemét BBC?, tör rám a kínzó kérdés. De ezzel most még nem foglalkozom (izguljanak egy kicsit az olvasók is), mert a Huyton állomáson gyorsvonat érkezik az Á vágányra, Á mint Álámér, a vágány mállátt kérjük vigyázni! Elizabeth libeg le az egyik kocsiról, udvariasan elhárítja egy szakállas férfi segítségét, majd a fogadására megjelent Dunwoodyval kezd beszélgetni. Szőkénk most érkezett vissza Konstantinápolyból, azaz Isztambulból, ahová az előző évadzáróban nevezték ki Danielt nagykövetnek, ugyi. Némi anyagi nehézségek merültek fel a Frazer cégnél, ezért küldött Dunwoody táviratot, Elizabeth bevallja, nem is bánja, hogy vissza kellett jönnie, mert már kezdte nagyon unni a diplomáciai fogadásokat.

Váltunk Jamesre, aki a régi bútordarab Mrs. Gibsonnal beszélget építészről és felújításról, meg arról, hogy szegény megboldogultnak az volt a kívánsága, tartsák rendben az új épületet. Nagyon rossz érzés kezd rámtörni, csak nem…? Megcsörren a telefon, lám a modern találmányok begyűrűznek James házába is, bár a barkókirály szemmel láthatóan és füllel hallhatóan nem nagyon van még képben a használattal kapcsolatban, úgy ordít a kagylóba, mint annak idején a Charlotte Rhodes fedélzetén viharban. A vonal túlsó végén Samuel panaszkodik, Charlotte egész éjszakára kimaradt, elszökött valahová. Jamesnek semmi kedve békebírót játszani, a te feleséged, keresd meg, kiabálja és lerakja a kagylót. Találkozóm van Mr. Boriszovval, veti oda a házvezetőnőnek és lelép.

Az irodában Dunwoody nemcsak céges, hanem családi ügyekről is tájékoztatja Lady Fogartyt. Samuel, mint a kis Robert vagyonkezelője a William által hagyott 25 000 fontból 15 ezret Frazer részvényekbe fektetett, ezzel pont odalett Elizabeth többségi tulajdona a vállalatban. Mindenképpen vissza kell vásárolni a részvénycsomagot, ennyi pénz viszont nincs a kasszában. Majd ad kölcsön a bank, bizakodik Sz Sz, de Tojás Tóbiás lehűti: az nem mostanában lesz, ugyanis azok a sorosgyörgybérenc gyíkemberek felfüggesztették a cég hitelkeretét, mert a Frazer Vállalat még nem fizette ki a legutóbb megrendelt gőzhajót.

Jobb meggyőződése ellenére James mégiscsak lánya keresésére indul és rá is talál a kikötőben. Charlotte addigra már túlvan egy Samuval folytatott veszekedésen, aminek során mindközönségesen börtönnek nevezi közös lakásukat, ahová nem akar visszamenni. (Felhívom a figyelmet, hogy Samu az előző évad óta megszabadult Barbarossa-szakállától és már csak Burgesséhez hasonló hetyke bajuszt visel.) Sam akár karjánál fogva is hazavonszolná hitvesét, de az érkező James ebben megakadályozza, és hesspicsába felszólítással elhajtja Samut a mólóról. Charlotte bevallja apjának, fél attól, hogy a válás után elveszik tőle a gyerekeket, James kijelenti, ő mindenképpen ott lesz a bíróságon, hogy jelenlétével támogassa Charlotte-ot.

Az Onedin házban Mrs. Gibson Elizabeth-tel beszélget, és megerősítést nyer eddigi félelmünk: szegény Letty három hónappal azelőtt meghalt, az árvaházi gyerekektől elkapott diftériában. (Szemét BBC, mondtam már? Ebben a sorozatban lassan több szereplőt tesznek el láb alól, mint a Trónok harcában.) A két asszony hosszan dicséri Lettyt, a magam részéről minden szavukkal egyetértek, ritkaság az ilyen csupa jó tulajdonságokkal felruházott karakter. Érkezik Charlotte, aki nagynénjének is elpanaszolja a válással kapcsolatos félelmeit, elvégre ő volt a hibás fél, ezt biztos kimondja majd a bíróság. Megtudjuk még, hogy Sarah remek időzítéssel pont most indult világkörüli utazásra Willy Foggal, biztos nem akar részt venni fiacskája kényelmetlen válási procedúrájában. Elizabeth felajánlja erkölcsi támogatását Charlotte-nak.

Sz Sz az ablakon kinézve észreveszi, hogy James a kertben azzal a szakállas fazonnal beszélget, aki az állomáson felajánlotta neki a segítségét, most, hogy jobban megnézi, úgy rémlik, mintha már korábban is látta volna ezt az embert. Váltunk a kertbe, a szakállas az a bizonyos Boriszov, akivel James már korábban megbeszélésre készült, bár csak a magyar szinkronban hívják így, az eredetiben a neve Borovec. Titkos és bizalmas, de semmiképpen nem törvénytelen útról lenne szó, két embert, őt és egy ismeretlen másikat kellene eljuttatni a Fekete-tengerhez. James némi megfontolás után rááll a dologra, 3000 fontot kér a fuvarért, azt viszont sajnálja, hogy nem tud velük menni, mert más dolga van Liverpoolban.

Később James felkeresi a hugit az irodájában, Sz Sz nagyon sajnálja Letty halálát, James egy pillanatra elérzékenyül és kijelenti, nagyon szerencsésnek tartja magát, amiért annyi éven át vele lehetett. Az élet azonban megy tovább, itt vannak a megoldásra váró családi gondok, például Samuel akciója a részvényekkel. Az ifiúr ráadásul a Kereskedelmi Kamara elnökségére is jelöltette magát, a választás pár nappal a válási tárgyalás után lesz. James kész javaslattal érkezett amúgy: a költséghatékonyság és a piaci részesedés növelése érdekében egyesüljön az Onedin és a Frazer vállalat, így mindenki jól jár! Elvégre egyikünk sem lesz fiatalabb, teszi még hozzá James, köszönöm szépen, válaszolja pikírten Elizabeth. A hugi kissé szkeptikus a közös irodával kapcsolatban: Rögtön egymás torkának ugranánk, vet fel egy nem elhanyagolható szempontot, de James csak legyint. A megbeszélést telefoncsörgés szakítja félbe, Mrs. Gibson az, Jamest odahaza magas rangú látogató várja.

James hazasiet, a vendég Sir Gerald a külügyminisztériumból, aki a királynő nevében jött. Elmondja, hogy Boriszov a száműzött bolgár herceg, Alexander, magyarul Sándor, kamarása, és a herceg visszatérését készíti elő Bulgáriába. Az oroszok ezt természetesen nem néznék jó szemmel, mert nekik nem érdekük egy független Bulgária, ezért titokban kell tartani az utazást. Ami nem érdeke az oroszoknak, az nagyon is érdeke a Brit Birodalomnak, úgyhogy hajrá, Mr. Onedin! A rutinos Sir Gerald nyilván elfelejtette a titok definícióját, miszerint titok az, amiről senki sem tud, amiről ugyanis már ketten tudnak, az nem titok. Ezt megerősíti a következő jelenet, amiben egy kocsmából dülöngélve hazatérő matrózt, Davey Clayt elkap egy keménykalapos ember és 100 fontot kínál neki egy melóért: ötvenet előre és ötvenet a munka elvégzése után.

Reggel James a Soren Larsen fedélzetén személyesen avatja be Bainest a titkos küldetés részleteibe, hozzátéve, hogy ő nem megy velük, mert Charlotte mellett van a helye. Megérkeznek az előkelő vendégek, James udvariasan köszönti őket és lekíséri a kabinba. Pont ekkor jelenik meg Elizabeth, akinek végre beugrik, honnan ismeri Boriszovot: Isztambulban látta az orosz követség által adott fogadáson, ahol hosszas baráti beszélgetést folytatott az orosz követtel. Ezt gyorsan elmondja Jamesnek, aki egyből veszélyt szimatol: Boriszov orosz kém lenne? Mivel személyesen vállalt felelősséget a herceg védelméért, megváltoztatja a tervét és úgy dönt, mégis elkíséri Sándort Bulgáriába. Erről tájékoztatja Charlotte-ot is, aki úgy érzi, ismét csalódott apjában, James hiába magyarázza, hogy közvetve a királynőnek tett ígéretet a herceg biztonságával kapcsolatban, és ez mégis csak nagyobb horderejű dolog, mint a válás.

A Soren Larsen kifut, James, Baines és Tom szépen kiöltözve pompás vacsorával készül a fontos utasok megvendégelésére: újházi tyúkhúsleves, borjúpaprikás nokedlivel, csörögefánk és kétféle bor, a herceg azonban nem csatlakozik, nagyon elfoglalt, közli Boriszov. Vacsora közben természetesen a politikai helyzet a fő téma, Boriszov szerint botorság volt összekülönbözni az orosz cárral, Bulgária szempontjából a legjobb lenne megegyezni vele. James csak hümmög. A fedélzeten a másodkapitány elkapja Daveyt és kiszedi belőle, hogy megbízást kapott a herceg likvidálására, az infót viszont nem rohan jelenteni, hanem vigyorogva bevallja, őt is megkeresték ez ügyben. Úgy látszik, a megbízó biztosra akar menni, két embert is felbérelt, nem lesz nehéz dolgunk, egy ilyen hajón könnyen előfordul baleset, mondja Daveynek.

A hajóács külön széket készít a hercegnek, amit kitesznek a fedélzetre, Sándor megköszöni és elhelyezi benne fenséges hátsóját, mit sem törődve azzal, hogy éppen szar idő van, borult az ég és fúj a szél. Tom elmegy némi uzsonnáért, de mire visszaér, a herceg nincs a székben! Rémülten elrohan jelenteni az eltűnést Onedinnek. disappear, disappear, hajtogatja, mint az INXS vokalistája. James idegesen nekilát keresgélni a herceget és meg is pillantja, fent mászkál az árbockötélen. Előkerül Boriszov, aki megnyugtatja a barkókirályt, Sándor szereti magát veszélyes helyzetekben kipróbálni, nem kell besza, behu. James azonban tovább pörög a témán, majd jól bezárja a herceget a kabinjába, ott biztonságban lesz és nem fogja tudni veszélynek kitenni magát, fogadkozik. Amúgy a tengerészösztönöm azt súgja, ne bízzak meg magában, szúr még oda egyet Boriszovnak is.

Sándor másnap is kiül a díszes székbe, és a megjavult kellemes napos időben elszenderedik. A keresztárbocon molyoló Davey ezt meglátva úgy dönt, itt az alkalom megszolgálni a vérdíjat, és az egyik kötélfeszítő csigával megcélozza a fenséges fejet. Szerencsére elvéti, a koppanásra felriad a herceg és még látja, amint az egyensúlyát vesztő Davey lezuhan, bele a tengerbe. Habozás nélkül utánaugrik, ezt látva James válogatott szidalmakat kezd sorolni (hát még amiket csak gondol) és parancsot ad a megfordulásra. A herceg igazi sporstman, addig tartja a víz felszínén Daveyt, amíg a vitorlás ismét a közelbe ér. James dühösen felkapja a díszes széket és bedobja tengerbe, mostantól a fenséges úr csak a kabinjában tartózkodhat és csak kísérővel léphet ki a fedélzetre.

Ezalatt Liverpoolban Elizabeth Sammel beszél, mert vissza akarja vásárolni a részvénycsomagot. Mivel azonban nincs rá pénze, Samu felajánlja, hogy ő ad kölcsön, cserébe nénikéje támogassa őt a kamarai elnökválasztáson. Azonban készpénze momentán neki sincs, egy másik befektetéséből kell kivonnia azt a 15 ezret, ez viszont veszteséget jelent, ezt mindenki beláthatja, úgyhogy Elizabeth osztozzon vele ezen a veszteségen. Az ajánlat enyhén szólva nem tetszik Sz Sz-nek.

Eljön a tárgyalás napja, Elizabeth elkíséri Charlotte-ot a bíróságra, a Liverpool Echo, a Blikk és a Story magazin egyaránt címlapon közli a hírt: Prominens liverpooli üzletember válóperes tárgyalása! Amint az várható volt, a válást Charlotte hibájából mondják ki, ezzel elveszti a gyerekek (a kis Robert és a még kisebb Anne) felügyeleti jogát, de azért időről-időre találkozhat velük. Hazaérve Elizabeth vigasztalja Charlotte-ot, amikor levél érkezik Samueltől: meggondolta magát, mégsem ad kölcsön Sz Sz-nek, az ő eredeti terve különben is az volt, hogy némiképp megforgatja a tőkét és aztán kamatokkal együtt visszateszi a kis Robert számlájára. (Hogy ezt miért nem tudta elmondani szóban a tárgyalás után, grafomán a csávó vagy mi?)

A tengeren is fokozódik a helyzet, Davey úgy dönt, nem árulja el azt, aki megmentette az életét, és vallomást tesz Bainesnek és Jamesnek, ennek eredményeként cinkostársát lefogják és bezárják a kóterbe. Onedin egyből Boriszovhoz siet, hogy szivároghattak ki a top secret (helló Val Kilmer!) út részletei, mikor csak mi ketten tudtunk róla, he? A bolgárnak fogalma sincs, nyilván londoni orosz kémek keze van a dologban. Az oroszok azonban nemcsak Londonban (és a spájzban) vannak, hanem azon a vitorláson is, ami ebben a pillanatban tűnik fel jobbról! Sándor herceg kész lenne szembeszállni velük, de James ellentmond: A Soren Larsen gyorsabb, mint Speedy Gonzales, egy-kettőre lehagyjuk a ruszkikat! Így is történik.

Hamarosan feltűnnek a bolgár partok, itt kell találkozni a fogadóbizottsággal, James úgy dönt, kikíséri a szárazföldre az utasokat. Bainest és Tomot magával viszi kísérőnek, és alighogy kikötnek a csónakkal, feltűnik pár lovas. De nem köszönteni jöttek, hanem felkapják Tomot és magukkal viszik az erdőbe! Boriszov a herceghez fordul és kijelenti, a nép nem bízik Sándorban, egyetlen esélye a trónra jutásra, ha az orosz cár támogatja. Árulás! Vagy mégsem? Baines rájön, hogy a katonák azért rabolták el Tomot, hogy kicseréljék a hercegre. Hogy fokozza a zavarodottságot, Boriszov megerősíti Jamesnek, ő egész életét a herceg és az ország érdekeinek védelmében töltötte, bármikor kész lenne feláldozni magát érte.

Ezt hallva James félrevonja és pár szót vált vele. Túszcsere indul, az erdő felől előreküldik Tomot, a part felől megindul a herceg, ám ekkor sortűz dördül és a fenség holtan esik össze, a lovasok elégedetten elvágtatnak. Kiderül azonban, hogy Boriszov ruhát cserélt Sándorral, így őt lőtték le. A herceg belátja, ezek után tényleg nem valószínű, hogy az ország egy emberként várja vissza őt. De mivel most már halottnak hiszik, biztonságban van, nem fogják bántani, elbúcsúzik Onedinéktől és elindul az erdő felé. Szerencsés utat, szól utána James.

Mi meg beindítjuk a visszaszámlálást: még nyolc rész van hátra a sorozatból.