Az eredeti címről ismét egy pompás dalmű ugrik be, javaslom, hallgassuk meg, mielőtt továbbmegyünk.

A német cím az epizód másik vonalára fókuszál, eszerint Ein Junge gegen das ganze Schiff, egy kisfiú az egész hajó ellen, lássuk, mi sül ki ebből.

A liverpooli kikötőben kezdünk, a Black Pearl kabinjában Baines boxleckét ad éppen Tomnak, a hajósinasnak. A testgyakorlást James érkezése szakítja félbe, akitől megtudjuk, hogy kivásárolta Seth Burgesst a Black Pearl tulajdonjogából és az új szerzeménnyel az Antillákra készül, Baines lehetne a kapitány. A vén tengeri medvének nem nagyon fűlik hozzá a foga, ő már csak maradna a vitorlásoknál. James felveti, hogy Tomot kapitányképző iskolába kéne küldeni, a tanfolyam 50 fontos díjának rendezését nagyvonalúan magára vállalja, Baines elégedetten hümmög, szerinte is tehetséges a fiú. Tom azt sem tudja, hová legyen örömében, James jókedvűen elhívja egyenruhát vásárolni, van egy olyan érzésem, hogy fiaként kezd tekinteni a srácra.

Miután visszatérnek a hajóra, Tom elégedetten illegeti magát az uniformisban, James felhívja a figyelmét a hűségre, mint a legfontosabb dologra, na nem hozzá, hanem az Onedin Társasághoz. Az érkező Lettynek is tetszik a nyalka legény, Baines meg saját költségére vett neki egy vadi új szeksztánst, James meg is feddi érte: Ugyan már Will, ez egy vagyonba kerülhetett! Hát igen, válaszolja a köntörfalazásra képtelen jóember. Majd a felnőttek elvonulnak ügyeket intézni, a gőzös felügyeletét Tomra bízzák. A srác egyből kapitánynak kezdi érezni magát, felbont egy üveg sherryt és szivarra is gyújt, de ezt az első slukk után eldobja. (Hiába, nem serdülőknek való a szivar, ezt már Ladó Gyula Lajos példájából tudhatjuk.)

Marston Elizabethnél tesz látogatást, már beszélt a szüleivel az esküvői terveivel kapcsolatban, sőt Sz Sz tudta nélkül Londonban megkereste Danielt, hogy megismerhesse. Persze nem árult el neki semmit kettőjük kapcsolatáról, csak úgy kereste fel, mint környékbeli nemes a választott képviselőjét. Elizabeth nem örül, hogy a férfiak az ő tudta nélkül tárgyalják ki a magánéletét, de Marston lenyugtatja: szó sincs ilyesmiről, őt nem hozta szóba, csak általánosságokról beszélgettek. Ügyvédi tanácsra viszont jó lenne, ha szőkénk bizonyítékot tudna szerezni Daniel hűtlenségéről, de Elizabeth erre nem hajlandó, hiába győzködi a vicomte, hogy ez szükséges a váláshoz.

Letty sikeresen beüzemelte a gyermekotthont, most éppen az egyik kislány anyjával tárgyal, aki ki akarja venni a lányát, mert új pasit talált magának és nem kell többet strichelnie. Letty szerint ez nem így megy, mire a csaj egyre vehemensebben bizonygatja, hogy van pénze, sőt az emberének is van, aki ráadásul családos, szereti a gyerekeket, neki is van három. Igaz, nem vált el, és ugyan rendszeresen iszik, de már nem olyan sokat, mint régebben. Különben meg, majd ha elfogy a pénzem, visszahozom ide a kislányt, teszi még hozzá. Letty próbál beszélni felelősségről meg erkölcsről, mire a csaj felkapja a vizet: Majd ha magának is lesz gyereke, akkor magyarázzon erkölcsről!, ezzel kiviharzik.

A Tom gyereknek sikerült alaposan megkóstolnia a sherryt, az üres üveg mellett ébredezik az asztalra borulva, mert hangokat hall. Zúg a gép és a lejáróban megjelenik Burgess és Jack Jarvis nevű haverja, a két lókötő nem lovat, hanem a Black Pearlt kötötte el és hajózik a nyílt tenger felé. A kedves Jarvis a tengerbe dobatná a srácot, nem kell szemtanú felkiáltással, Burgess viszont humánusabb, szerinte minden hajón szükség van inasra és szakácsra, Tom lehetne mind a kettő. Ebben maradnak. Tom látszólag beleegyezik, hogy ezentúl Burgessnek dolgozzon és kijelenti, ha még némi kápét is kap tőle a szolgálataiért, akkor inkább nem is akar hajóstiszt lenni.

Burgess újabb ármánykodásáról értesülve James alaposan bedühödik, Baines-szel máris akciótervet dolgoz ki: kifutnak a Soren Larsennel, Burgess nyilván nem mer megint Gibraltár felé menni, ezért csak az Atlanti-óceán marad. És mivel a hajó szénraktára csak félig van feltöltve, nyilván a Zöld-foki szigetek felé halad, hogy ott pótolja a fűtőanyagot. Letty persze ellenzi az akciót, James szakadjon már le erről a fazonról, hagyja a fenébe a gőzöst, hát egész életében üldözni akarja a bajszos csávót?! James azonban leoltja, ne üsd bele az orrodat az én dolgomba!, vágja oda neki és indul a kikötőbe.

Samuel meglátogatja Doylékat, a ripacs fater újabb bemutatót tart a darabból a már korábban látott fakarddal, majd magára hagyja a fiatalokat. Lassan lejár a liverpooli fellépésre kötött egy hónapos szerződés, a társulat nemsokára indul tovább, Samu heveskedik, el fog válni és elveszi Helent, de az nem igazán lelkesedik az ötletért. Samut otthon Charlotte piszkálja, mi van a szeretőddel, azzal a Helennel?, de Barbarossa elvágja a készülő vitát, nem a szeretőm, haggyámá. Charlotte belátja, hibát követett el a szökéssel, de ezentúl jó feleség lesz, Samuelt viszont nem érdekli a téma, ő el akar válni. Charlotte azonban beszól neki: jobban teszi, ha inkább kiveri… ezt a gondolatot a fejéből, mert ő úgysem fog beleegyezni a válásba.

Burgess és Jarvis egyeztet: mégsem állnak meg szénért, nem akarnak időt veszteni, ha elfogy, akkor majd vitorlával mennek tovább. Dél-Amerikában eladják a hajót és az árából vesznek másikat, majd azzal fognak furikázni, La Plata és a többi város csak rájuk vár. Gond viszont, hogy kevés a kaja is, csökkenteni kell a fejadagokat. A beszélgetésnek fültanúja Tom, aki éppen az ebédet szolgálja fel (burgundi marhaszeletet áfonyával, barnamártással, burgonyakrokettel), és titokban az ingébe rejt némi elemózsiát, amit később a ponyvával letakart mentőcsónakban helyez el. Készül valamire a kis hamis. Az üldöző Jamest sem ejtették azonban a fejére, újragondolja korábbi elképzelését és ő is arra lyukad ki, hogy Burgess helyében mielőbb minél messzebbre akarna jutni, lehetőleg Dél-Amerikába, ezért nem állna meg szenet felvenni, menne, amíg tud, utána meg vitorlázna.

Marston újra elmegy Elizabeth-hez és konyakozás közben elmeséli, sikerült meggyőznie anyját, hogy támogassa az esküvőt, már csak az öreg grófot kell megdumálni. Az irodában Dunwoody gratulál Lady Fogartynak, Elizabeth értetlenül néz, miről beszél Humpty Dumpty? A tojásfejű megmutatja a reggeli újság címoldalát: Sir Daniel Fogartyt rendkívüli meghatalmazott nagykövetnek nevezték ki Isztambulba. Biztos nagyon boldog, asszonyom, hogy a férjét ilyen komoly posztra jelölték és örömmel készül, hogy csatlakozzon hozzá, elvégre ez társadalmi elvárás, hajlong Dunwoody, de Elizabethen látszik, hogy nem pont erre gondol.

Sarah a ripacs Doyle-lal beszélget és arról igyekszik meggyőzni, hogy A török bosszúja című darabnak hatalmas sikere lenne Amerikában, próbáljanak vele ott szerencsét. A maga részéről hajlandó 1500 fonttal támogatni a társulat útját, Doyle kapva kap a javaslaton, na meg a kiállított csekken. Sarah azonban egyelőre visszateszi a csekk-könyvbe és angyali mosollyal közli: Ezt majd csak a kikötőben adom át magának, miután elbúcsúztunk és maga felszállt a hajóra. Samu persze újabb heves kitöréssel fogadja Helentől a hírt, hogy a tengerentúlra utaznak, ismét szerelméről győzködi és megígéri, szerez tanúkat Charlotte hűtlenségének bizonyítására.

Elizabeth felkeresi Lettyt, támogatásra számít sógornőjétől a válás és az új házasság ügyében, de Letty erkölcsi érzékével ez nem fér össze. Nem helyesli Sz Sz céljait, már csak azért sem, mert Daniel csupán egyszer csalta meg Elizabethet, de ha Elizabeth őszintén magába néz, bevallhatja, hogy gondolatban ő már sokszor megcsalta Danielt. Szőkénk erre nem sokat tud mondani, inkább távozik. Később Samu is Lettyhez jön panaszkodni, ő Helen elutazása miatt, anyám még pénzt is adott nekik, csakhogy mielőbb eltűnjenek a kontinensről, siránkozik. Letty ezt már megelégeli, hát miért mindenki az én vállamon zokogja el a bánatát, mi vagyok én, pszichomókus? Válasz azonban nincs, mert ekkor kétségbeesetten beront Mrs. Gibson, a házvezetőnő: kigyulladt a gyermekotthon!

A tengeren a cseles Tom titokban beönt egy adag homokot a Black Pearl dugattyújába, és amíg Burgess és Jarvis a bekrepált hajtóművet vizsgálja, eloldja a mentőcsónakot és búcsút int a gőzösnek. Három napig hányódik az óceánon, és amilyen mázlija van, a Soren Larsen még azelőtt rátalál, hogy kifogyna az elemózsiából. (Ha utánanézünk, mint pl. én, megtudjuk, hogy az Atlanti óceán területe a melléktengerek nélkül 82,4 millió km², tehát annak az esélye, hogy egy 2x3 méteres csónakot megtaláljanak rajta, kisebb, mint hogy don Luis de Simicska valaha az életben újabb közbeszerzési pályázatot nyerjen Magyarországon. De hát ezért vannak a forgatókönyvírók.) A szeksztáns segítségével Tom bemérte, hol hagyta el a Black Pearlt, és most a térképet vizsgálják Onedinnel. Nem messze ide van egy sziget, nyilván oda mentek Burgessék feltölteni az ivóvízkészletüket, utánuk!

A sziget egyik öblében utol is érik a menekülőket, Jarvis belátja, hogy Onedinék túlerőben vannak ezért nem hajlandó küzdeni és embereivel elhagyja a gőzöst. Burgess dühösen ordibál utánuk: Menjetek csak, szarházi banda! (Tényleg ezt mondja, durvul a sorozat nyelve, ezt már a múltkoriban is megjegyeztem. Azért a Sons of Anarchy még egy kevéssel megelőzi.) Ny B egyre jobban belelovalja magát a hősies ellenállásba, akár egyedül is kész harcolni Onedinék ellen, nyomatékul felkap egy szeneslapátot és azzal hadonászik. James egy darabig hallgatja, majd úgy dönt, itt hagyják a Black Pearlt Burgessnek, ez a gőzös úgyis csak egy rakás ócskavas, a dugattyú javíttatása egy vagyonba kerülne, kell a fenének megint ennyi költség, gyerünk haza!

Az öreg Marston meglátogatja Elizabethet és közli, természetesen nem változtatja meg a véleményét, továbbra sem fog beleegyezni a fia és Sz Sz házasságába. Az ő családjuk már vagy 150 éve nyírja a pázsitot és minden generáció legfőbb célkitűzése az, hogy újabb érdekeltségek megszerzésével és magas rangú társadalmi kapcsolatok kiépítésével erősítsék a Marstonok pozícióját. Ebbe a hagyományba viszont Elizabeth nem fér be, úgyhogy maradjon csak a férje mellett és menjen vele Isztambulba, ahogy azt a társadalom elvárja tőle. Nem mondja ki, de érezteti, hogy kapcsolatai révén ő járta ki Daniel kinevezését, hogy ily módon szabaduljon meg a veszélyesnek tartott asszonytól. Távozása után Elizabeth összetörten áll az ablak mellett.

A Soren Larsen visszaérkezik Liverpoolba, James felajánlja Tomnak, lakjon náluk, amíg a tisztiiskolába jár. Hazaérve azonban nem tudja nem észrevenni, hogy a kert és a ház tele van gyerekkel. Letty elmeséli, hogy leégett az intézet, talán gyújtogatás miatt, talán nem, mindenesetre az átmeneti időre itt kellett elhelyezni a 30-egynéhány gyereket.

James kiakad, nincs nyugalma a saját házában, Letty azonnal vitesse el ezeket a kis fattyakat valahová, akár az istállóba, mit bánja ő. Letty persze ellentmond, itt maradnak amíg kell, és kész, James erre mérgesen maga után inti Tomot és elindul vissza a kikötőbe, majd a hajón alszik, ott legalább nyugalom van. Csökönyös vagy, mint egy öszvér!, vágja a fejéhez Letty, mire James: Tudom, az voltam és az is maradok.