Yo ho ho! Elő a hordó rummal és a halrudakkal! Elő a papagájjal és a halálfejes lobogóval! Végre elérkezett az, amire oly sokat vártunk! Folytatódik a méltán népszerű Fekete Vitorlák kalózos sorozat, a harmadik évaddal. A szokásoknak megfelelően emlékezet frissítéssel kezdünk, az előző részek meghatározó jeleneteiből szemezgetünk kicsit.

Az első új helyszín a Carolina állambéli Bath kikötője, több hajó is állomásozik az öbölben. Az egyikhez csónak érkezik, benne három testvérrel, akik a kapitányt keresik bőszen. A szemére vetik, hogy Mary húguktól el akar válni és felszólítják, menjen vissza hozzá most azonnal, különben ők viszik vissza erőszakkal. A kapitány, (akiről kiderül, hogy Edward Teachnek hívják, foglalkozását tekintve szabadságon lévő kalóz) rövid vita után lelövi mindhármat, ami tekintve a kor egylövetű pisztolyait, komoly felfegyverzettséget feltételez részéről. Irány Nassau! – hangzik a parancsa. Amíg vitorlát bontanak, addig megtekinthetjük a megszokott főcímet, kiváló zenei aláfestés mellett.

Karibi-Ninjának öltözött csapat támad meg egy part menti települést éjjel, kardélre hányják a helyőrséget, fosztogatnak, gyújtogatnak. Vezérük betör Hazzard elöljáró és becses neje házába és a felfedi előttük kilétét. Nocsak! A szerzetesi frizurájú Flint kapitány az. Előadja, hogy önkéntes megtorló intézkedések keretében utazgat a környéken és ahol felkötött kalózok lába alatt fütyül a szél, ott ő bosszút áll a döntéshozón. Mivel már elterjedt ezen rossz szokásának híre, nem érti, hogy az elöljáró miért hozott halálos ítéletet a három tengeri rabló ügyében? Hazzard szerint a többi helyen korruptak voltak a vezetők, ő viszont a civilizáció helyi védelmezője és gondolta, ez mentesíti. Hát nem. Bumm! És a feleségét sem. Bumm! A földön fekvő fejbelőtt nő látványa Miranda Barlowt juttatja Flint eszébe.

A Rozmárra visszatérő csapatot a dizájnváltáson keresztül ment John Silver fogadja. Műlábat és szakállt kapott, kezd már kalózosabban festeni. Billy Bones szerint nagyobb ellenállásba ütköztek, mint várták.

Charles Vane és Featherston szállásmester egy hajót üldöz a tengeren. Jack Rackham kérte meg őket, hogy szerezzék meg a rönkfa szállítmányt, mert kell az építőanyag az erőd felújításához. De valami nem stimmel! A menekülő hajóról emberek potyognak a vízbe. Vane átlátja a dolgot: a rakomány nem fa, hanem rabszolga és másik kapitány úgy akarja elkerülni a támadást, hogy a kalózok majd a „zsákmányt” szedegetik össze a vízből, őt meg békén hagyják. Nem jön be a terve, tekintve hogy Vane maga is kényszerbeutalt volt egy favágó telepen, ezért nem szívleli a fogvatartóikat. A cselezni próbáló tengerész jutalma egy gyorsított tengerfenék látogatás, csak oda. „One way ticket”, énekelhették volna felszabadultan a rabszolgák az esetről íródott későbbi nagy slágert.

Rizspor parókás vizenyős tekintetű bíró szólítja fel Miss Guthriet, mondjon valamit saját védelmében, mielőtt kihirdetnék az ítéletet. A megbilincselt szőke férfi, vékony hangon … Mi?? Férfi?? Valami zavar van a Mátrixban! Ja, mégsem. Ez csak egy színházi előadás a fellendült kalózvárosban. Nahát! A színdarab: Eleanor Guthrie a londoni bíróság előtt. Avantgárd rendezője lehet a darabnak, mert a Halált egy meztelen fekete bőrű nő játssza egy szál maszkban, aki lesmárolja az álEleanort, így szimbolizálva a halálos ítélet pillanatát. A műértő közönség lelkesen tapsol.

A nem túl szép Mr. Scott és a szép Max kisasszony a nézők soraiban beszélget. A férfinek nem tetszik a darab, a prosti szerint viszont jobb, mint a Buccaneerek Közt és az Éjjel-nappal Nassau együttvéve. A bukott intéző folytatja a kesergést: nincs embere az államkincstárként szolgáló erőd javításához, a beígért legénység két hete felszívódott az építkezésről. Mivel a feladat miniszteri biztosa Jack Rackham, Max elküldi hozzá a gyönyörű Anne Bonnyt, sürgesse meg az építkezést.

 A nő el is megy párja villájába, a földszinten nagy a buli, munkásnak látszó emberek isznak és szórakoznak, állapotukat tekintve kb. két hete. Az emeleten Jack Rackham bevált helyén, a budin olvassa az újságot. Ezek a sajtótermékek akkoriban még többfunkciós, puha papírból készültek. Nehéz székelését egy nagybőgős lány játéka próbálja megkönnyíteni. Micsoda kifinomult luxus! De az élet nem csak móka és zenére szarás. Anne letojja a művészetet és megzavarja a tevékenységet. Számon kéri Jacken a kéthetes lemaradást és a földszinti bulit. A dörzsölt férfi szerint Max küldte a nőt ide, de nem kell fosni, dolgozik az ügyön, mert ő aggódik legjobban az erőd rossz állapota miatt. Eközben betoppan Vane kapitány és nem tűnik boldognak.

A hazafelé tartó Rozmáron John Silver settenkedik be Flint kabinjába. Haha, csak vicceltem! A tolvajnak olyan diótörő fémtalpat csináltak a falábára, hogy a hajóácsok sírva rimánkodnak neki, fusson már egy pár kört az épülő hajófedélzeten, mert több nappal le tudná rövidíteni a deszka szögelés fárasztó munkafolyamatát. A kapitány nem alszik, csak a szemét pihenteti. (Vagy ha aludt is, biztosan felébredt a zajra.) Silvert zavarja, hogy egyre nagyobb ellenállásba ütköznek megtorló hadjárataik alkalmával, ezért kockázatos Flint jelenléte a rajtaütéseknél, még a végén megölik. Jó lenne bevetni valami dublőrt. A kapitány szerint muszáj ott lennie és nem igazak a pletykák, hogy Miranda elvesztése óta, csak a bosszú vezérli, nem pedig a taktikai megfontolások. A tolvaj útja ezután a hajóorvoshoz vezet, kontroll vizsgálatra. A doki szerint csúnya a sebe és használjon inkább mankót a műláb helyett, mert ha nem, akkor rövidebbre vágja, és soha nem kapja meg a „Long” jelzőt Robert Louis Stevensontól.

Charles Macsó Vane megkérdi Jacktől, miért verte át a rakománnyal? Miért kellett neki rabszolgákat hozni építőanyag helyett? Mert úgy volt, hogy a legénységekből álló munkásokkal végeztetik a renoválást. A bordélytulaj tele van panasszal. Az emberek dupla pénzt kértek, és amikor megkapták, elmentek kocsmázni. Építőipar. Nem volt más választása, mint rabszolgákat szerezni, mert csak így tudja megtartani neki és Flintnek tett ígéretét a felújításról.

Eközben a tengeren Billyék ismerős hajót pillantanak meg. Hallendale kapitány hajója parkol a nyílt vízen. Vitorlák bevonva, horgony leeresztve, sehol senki. De Groot, Silver és a kalózok megnéznék közelebbről, bár Flint nincs elragadtatva az ötlettől. Le kéne térniük, elvesztenék a jó szelet, ki vannak fogyva a kajából és a munícióból, jön a vihar délnyugatról. Végül győz a demokrácia és megközelítik a másik hajót. Tök üres az egész, kivéve az asztalhoz láncolt lábú halott Hallendalet. Az embereinek nyoma sincs.

Silver észrevesz valamit, egy másik hajó tart feléjük hátulról, angol zászló alatt. Csapda? Az bizony! Igyekeznek eltávolodni az üres hajótól, de nincs könnyű dolguk. Az angolok Hunter osztályú, modern, gyorsjáratú, 50 ágyús fregattal közelednek sebesen. Nyugaton szárazföld, délről jön a vihar, a helyzet eléggé kilátástalan!

Max fürdik, bordélybéli szobájában. Anne érkezik fáradtan és leül a kád mellé beszélgetni. (Pedig drukkoltam, hogy ő is másszon bele!) A festett szemű madam szerint hiába vette meg az egész utcát, hiába őt keresik fel a bajukkal az emberek, az angolok bármikor visszafoglalhatják Nassaut és mindenki elfordul majd tőle. Különben meg Jack szar vezető, még ha helyre is állíttatja az erődöt a rabszolgákkal, aztán majd őröket nem fog találni. Valamit ki kellene találni az arany jobb védelmére.

Vissza tengerre! Az angolok üldözik Flintéket, akik harcra készülnek a túlerő ellen. A közelebb érő hajó azonban nem nyit tüzet amint lőtávolba ér, pedig a lőréseit már felnyitották. Különös!  Egyszer csak felhangzik a szócsőből egy ismerős hang, az ősz Hornigold kapitány hangja! Nahát! És ott van Dufresne is! Felszólítják a Rozmár legénységét, hogy adják meg magukat és álljanak át hozzájuk, a Királyi Haditengerészethez. Ha így tesznek, tiszta lapot kapnak I. György királytól. Ha nem, szétlövik őket. Döntsenek most, Hallendale legénysége már átállt. Flint egy rögtönzött beszédet intéz az embereihez, aminek lényegét három fő pontban foglalhatjuk össze. 1, Nem harcolhatnak, mert veszítenek. 2, Nem adják meg magukat, mert kinyírták Mirandát ezek a szemetek. 3, Fuck you beszari Hornigold!

De akkor, hogyan tovább? - teszi fel a kérdést a gyakorlatias Silver. Belefordulunk a gyilkos viharba, oszt oda jöjjenek utánunk! - hangzik a válasz. Mivel Hornigoldék olyan csatába jöttek, ahol lőnek is, megsorozzák gyorsan a Rozmár jobb oldalát, és tovább üldözik őket. Miközben a lyukakat tömítik befelé, Billy felteszi a 10 pontyos kérdést: Mitől lettek hirtelen annyira megbocsájtóak az angolok? Nemrég még Hume kapitány csak tíz darab Kegyelmi Határozatot kínált egy egész kalózvárosnak, most meg van dögivel. Valaki a háttérben nagyon kavarja. Na de ki?

Anglia, London, börtön. Nadeki csizmás lábai egy cella előtt torpannak meg. Könnyű kitalálnunk kihez jött, hát persze hogy Eleanorhoz. Be is mutatkozik: Woodes Rogers, Nassau jövendőbeli angol kormányzója. Azért jött, hogy szabadon engedje, ha cserébe segít neki visszafoglalni a kalózvárost. Első lépésként össze kellene írnia a leendő szövetségeseket és ellenségeket. A fogoly orgazdanő csak egy nevet ír a papírra, őt kell kiiktatni és onnantól simaliba.

Az erődben szépen dolgoznak a rabszolgák. Eltakarítják a romokat, épülnek a falak. A macsó Vane kapitány felkeresi a pincében Jack Rakhamet és az aranyat. A bordélytulaj szerint ő egy egész várost akart felfejleszteni, de még ebbe az építkezésbe is majdnem belebukott. Barátja meg azon aggódik, hogy a nagyhatalmak nem mondanak le ekkora összegről és eljönnek érte váratlanul.

Eközben Angliában Eleanor a leendő kormányzó kíséretében hajóra száll Nassau felé. A trópusi kikötőváros nagyon felkapott hely lett az utóbbi időben, mert Feketeszakáll éppen megérkezik oda és Charles Vane-t után tudakozódik.