Csillagidő 3156.2 Sulu és O’Neil (csak egy l-lel) korhű ruhában menekül egy kihalt utcán, azonban lassan körbeveszik őket csuklyás alakok, nincs hova tovább futni. Sulu hívja is az Enterprise hídját, azonnali felsugárzást kér, Kirk rögtön riadóztatja is a transzporterállomást. O’Neil azonban nem marad nyugton, fél a csuklyásoktól, hisz már látták mire képes az ellenség, elrohan Sulu mellől, aki egyre inkább közeledő férfiak miatt aggódhat, immáron egyedül. Az egyik csuklyás a kezében tartott bottal elkábítja a navigátort, aki révült, vigyorgó arccal sugárzódik fel a hajóra. Kirk érkezik meg, O’Neil hadnagyról érdeklődik, de Sulu nem emlékszik rá, és Kirk-re is csak annyit mond, hogy nem a test része, majd Landru-t kezdi el ismételni, McCoy kell ide már. Sulu az édenkertről kezd el hadoválni, bizony a hadnagy is odakerült.

Ott hagytuk abba, hogy Rafe McCawley-t brutális módon kivégezték Rahm Tak, a Szörnyeteg katonái. Mellette ott zokog a lánya, Christie, aki válogatott Casti átkokkal szórja meg a Szörnyeteget. Ő persze rögtön Stahmahoz fordul, vajon ő tanította meg a lányt így átkozódni? Igazából mindegy, a nő kezébe nyom egy lézerpengét, tessék megölni a lányt. A nő érthetően habozik, de a Szörnyeteg Datak fejéhez nyom egy pisztolyt, ha nem öli meg a lányt, akkor a férje fog meghalni. Kint Pilar és Alak egyre közelebb ér a házhoz, bent Christie és Stahma szavak nélkül kommunikálják le a dolgot, Stahma pillantása egyre csak a szekrényt keresi, ahol ott a baba. Christie szabaddá teszi a nyakát, ő nem fél a haláltól. Kint Pilarék pont látják, ahogy Stahma átvágja Christie torkát. Stahma minden erejét összeszedve mosolyog a tábornokra, a halott ember a jó ember, de most már menjenek innen, mert túl büdösek számára. Datak pedig megkönnyebbülhetett, hogy nem halt meg.

A városban kezdünk, Nolan a törvényőrségi irodában röhögcsélve olvas fel a híres-hírhedt könyvből részleteket. Irisa hallani sem bírja a kissé bulvárosra színezett sztorit (olyan is benne van, hogy kinyírt egy századra való katonát, és lépcsőként használta a testüket) és mindenáron meg akarja szerezni az apjától a könyvet. Nolan egyszer gyengül el, a lány máris a tűzre veti azt, de nem éghet porrá a ponyvairodalom remeke, mert Nolan kikapja a kandallóból és tovább nevetgél a történeten. Berlin rongyol be, a sztázishálót lekapcsolták, mert egy ellátmánykonvoj mögött váratlanul beszáguldott egy másik autó, ami a város felé tart. A kocsi egyenesen a város fő utcájáig száguldott, a rendészek a barikádok mögött várnak Nolan tűzparancsára. A kocsiból egy rémült Stahma Tarr száll ki, és az eszméletlen férjének minél hamarabbi orvosi ellátást kér.

Elizabethel indítunk, aki éppen 40-es vénlánynak öltözött és felkeres egy általunk eddig ismeretlen fickót. A Viseotech vállalat biztonsági részleg munkatársának adja ki magát, sőt nyomatékosan megkéri emberünket, hogy ellenőrizze igazolványát, aminek hatására, a gyanú árnyéka sem vetődik rá.

A sorozat vonzódik a keretes szerkezethez, úgy tűnik, mivel ismét visszatérünk az évadnyitó epizód idővonalához. 1945-ben vagyunk, dr. Whitehall éppen azon van, hogy kiderítse, kire nem hat az obeliszk elporlasztó ereje. Egy keleties arcberendezésű nő töri meg a kísérleti alanyok pechsorozatát. Az ő kezében szépen felcsillan a cucc, azonban még mielőtt tudományosan is megvizsgálhatnák a jelenség okát, ami ez esetben kb. élve boncolásnak felel meg, jön egy hírnök, hogy a Vörös Koponya halott, ideje lesz cuccolni. A jelenben még mindig egy sor megválaszolatlan kérdés nyugtatja a jó Whitehall dokit, aki ezúttal begyűjtötte Zabo-t is, hogy megtudja végre, hogyan lehet az obeliszkből fegyvert csinálni. Skye-apu erre cicceg egy sort, kicsit több kreativitást nézett ki a HYDRÁ-sból. A nagy fölényeskedésének, azonban számunkra egyelőre nincs sok haszna, nem jutunk előbbre a rendkívül eredeti módon Orákulumnak nevezett tárgy értelmével kapcsolatban, csak annyit tudunk meg, hogy a Kiválasztottnak el kell vinnie egy meghatározott helyre, és akkor valami nagy dolog fog történni. Csak látnánk már!

Az előző rész végén látott tetkós pasi, becses nevén Sebastian Derik csajozik. Bár partnernője láthatóan jobban rá van pörögve a témára. Ahhoz képest, hogy most találkoztak egy bárban, már fent is vannak a nő lakásán, és iszogatnak. Amikor a férfi vetkőzni kezd (mi már tudjuk, hogy tetkómutogatási célzattal), a csaj persze rögtön tiltakozik, ja, hát ő nem is úgy gondolta, kéne egy kicsit lassítani. Na, anyám, te is jobban tennéd, ha a bárban pasifelszedés helyett inkább Kékfényt néznél este, hogy ne fuss bele ilyen kellemetlen, ámbár tipikus helyzetbe! Az mindenesetre kiderül, hogy talán nem véletlen, hogy a csajszi olyan ismerősnek vélte Deriket, hiszen ugyanazokat a jeleket rajzolgatják mindketten. Tetkós fazon azonban tovább nyomul, és egy kis emléket próbál meg a nőből kicsikarni. Késsel.

Szóval, ott tartottunk, hogy a vidám és „önkéntes” csapat megindult Kalifornia felé az értékes csomaggal. A kényszerfeladat okozta kellemetlenséget kicsit feledteti a z-kkel játszott carmageddonozás, ami nagyon jól esik Vórennek. Sajnos a vidámság nem tart sokáig, mert az egyik benzinzabálóból kifogyott a nafta, a másik meg defektes lett. Illetve nem is, csak beragadt oda egy kósza z, ami akadályozta a haladást.. Na mindegy, mörszi kiosztva, oszt szívélyes búcsú a nagy almától és folytatódik a kirándulás. Közben Z Polginak sikerül felvennie a kapcsolatot a Wilson hegyi bázissal, de azt éppen egy csapat z lepte el, az életben maradtakat csak úgy tudta megmenteni Polgi, hogy távolról túlterheli a bázis elektromos hálózatát, de sajnos ezzel elszállt az összes mentés, ami a vírussal volt kapcsolatos.

Ha azt mondtuk, hogy a mexikói terep kemény dió egy menekülésben lévőnek, mert kevés a fedezék, akkor most kapaszkodjunk meg. A mai részben a skót felföldön, körülbelül fogkefe sörték között kell elrejtőzni Joelnek, de legalább bemutatja a legjamesbondosabb epizódkezdést a sorozat történetében.

Az előző évad vége nem hagyott sok izgulni valót a nézőkre, talán Batesnek Green halálával kapcsolatos látens bűnössége vet fel némi moralizálást, de még ha a lakáj is ölte meg felesége megerőszakolóját, inkább azon keccsölünk majd, hogy megússza a dolgokat. A másik kulcsfontosságú probléma Edith törvénytelen gyermekének elhelyezése volt, akit végül Drewe gazda fogad örökbe, így közel lesz majd édesanyjához a kislány. A kérdés csak az mindkét esetben: mikor borul a bili? Emellett kíváncsiak lehetünk Mary melyik udvarlójának nyújt majd kezet végül, de ez inkább egy bulváros vonal a többi a vérkomoly problémához képest. Lássuk hát a Downton Abbey ötödik, utolsó előtti évadát!

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy anno még voltak olyan hírek, hogy Cobalt lesz a The Walking Dead testvérsorozatának a címe, aztán jött csak képbe a Fear The Walking Dead. Ennek fényében érdemes nekiesni ennek a résznek. 

Újfent több szálon, párhuzamosan futnak az események. Madison továbbra is gyűlöli Travist, merthogy az exneje, Liza elvitte a drogos kölkét, ahol még akármit is csinálhatnak vele, ugye. Travis kamasz csemetéje, Chris meg azon van besérülve, hogy a faterjának sokkal fontosabb az új családja, mint a régi. Travis meg ott áll a nyomasztástornádó közepán és az atyai sallerek kiosztogatása helyett csak tűr és nyeli a gombócokat.