Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Idaho és Hartley halott, Hunter pedig beszorult a roncsba. May érkezik motoron, de nem tud neki segíteni, mert nyomában a katonaság, inkább Creel nyomába ered. Az autópályán üldözi a lopott kocsin menekülő rosszfiút,  és már lőtávolba is kerül, de Coulson a random módon, hol fül érintésével, hol anélkül működő rádión keresztül leállítja, őt ugyanis jobban érdekli, ki a megbízó. Trip és Skye visszatér a bázisra, Coulsontól verbális vállveregetést kapnak a quinjet megszerzéséért. Nincs idő fecsegésre a veszteségekről, Coulson inkább feladatot oszt: az eddig nem sok szerephez jutott Mack vegye át az álcázó megjavítását Fitztől, azzal lelép. Skye még utánamegy, hogy az obeliszkkel kapcsolatos hírekkel bombázza a főnököt, de azt most komolyabb probléma foglalkoztatja. Talbot elkapta Huntert, ha az elárulja a Játszótér helyét, bajban lesznek, égethetik porrá az egészet. Pedig épp most csempézték újra a fürdőt.

Huntert és nagyszerű brit akcentusát tényleg elcsípték a katonák, akik egyenest a tábornokhoz viszik. Talbot egy kis sétarepülésre invitálja a zsoldost, és miután jól az egekbe magasztalja a harctéren szerzett érdemeit, ajánlatot tesz neki. Álljon be hozzájuk, és hozza el neki Coulsont! Van egy szenátor, aki hajlandó szép kis summát fizetni érte. Hunter egy kis gondolkodás után igent mond a dologra. Cserébe két dolgot kér: 2 millió dollárt és rendes temetést Hartleynak. Idahónak bezzeg semmit, a kis köcsög!

A Bázison zajlik az élet. Mack hozzálátott az álcázó megjavításához, de igencsak el kell a segítség. Skye és Trip aggódik kicsit, hogy szegény Fitz összezuhan, ha megtudja, levették a projektről, de ezzel elkéstek, mert Fitz is éppen arrafelé csámborog. Szerencsétlen nem nagyon tudja kifejezni, hogy mit is akar, a többiek próbálnak vele türelmesnek lenni, végül Fitz unja meg a dolgot, és faképnél hagyja őket. Coulson a hologramos kijelzővel játszadozik az irodájában, amikor Skye jön jelenteni, hogy jobb dolog híján, menne vissza terepre segíteni May-nek elkapni Creelt. Coulson kemény, ha segíteni akar, menjen és pakolja össze Hartley dolgait. Idaho, emberek, IDAHO! Mi a fenét követett el ez a nyomorult, hogy mindenki ennyire leszarja? Skye durcizik, elküldi Coulsont a picsába jógázni. A főnök köszöni, már próbálta, de nem bizonyult elég hajlékonynak. Köszönjük, ez több infó is, mint amire szükségünk volt.

Fitz konstans szenvedése tovább folytatódik. A többi geek kiközösíti, és most még a munkáját is elvették tőle. Halu-Simmons tartja benne a lelket, majd hogy új munkát szerezzen neki, ráveszi a srácot, hogy nyúlja le Creel felelőtlenül elöl hagyott DNS eredményét. Nem sokkal később Mack érkezik a laborba, hogy az álcáról beszéljenek. A beszélgetés szokás szerint akadozva halad, de a jó munkásember kinézetű Mack olyan természetességgel kommunikál a belassult sráccal, amivel elnyeri Simmons bizalmát, és így végül Fitzét is. Zsenikém az elemzést vizsgálva egyre csak azt hajtogatja, hogy ezt nem ma oldotta meg.

Creel megáll egy útszéli kajáldában. A gumiborítás ellenére az obeliszk őt is megtámadta. A helyi pincérnő szerencsétlenségére véletlenül hozzáér a karjához, és pillanatok alatt elszenesedik. Hartley kicsit jobban bírta, csak mondom. Creel lelép, May jelenti a dolgokat Coulsonnak, aki természetesen magát okolja a bajokért. Hogy még szarabb legyen a napja, Huntert is akkor eszi oda a fene az irodájába. A főnöknek elég sűrű napja van, ezen már a jóga sem segít. Coulson mindent tud Talbot ajánlatáról. Hunter nem is tagadja: 48 órája van, hogy leszállítsa őt Talbotnak. Cserébe Hartley normális temetést kap. A pénzt persze nem említi a kis cseles. Sőt Coulsontól is kéri a fizetségüket, Hartley-ét ÉS Idahóét is. A pofám leszakad! Ilyenkor bezzeg számít a csávó. Hunter a családjuknak szánja a pénz. Hát persze.

Hunter megy a dolgára, útközben pedig benéz Hartley szobájába, ahol éppen Skye pakolja össze a nő holmiját. Hartley-ról most megtudjuk, hogy van egy Jane nevű húga, az anyja meghalt mellrákban, és most a tesója is rákos. Szar ügy. Hunter próbál keménynek látszani, de Hartley halála láthatóan rosszul érintette. Skye-jal még elbeszélgetnek arról, hogy kinek mit jelent a SHIELD. A nőnek az életét jelenti, a férfinak csak egy eszköz a céljai eléréséhez. Jó tudni. Hunter lelép. Nagyon remélem, hogy Idaho cuccait megy összepakolni!

Creel kicsit ráparázott a helyzetre. Az obeliszk jól beleette magát a kezébe, ráadásul a titkos HYDRA összekötő sem tűnik túl segítőkésznek. Megbeszélnek egy találkozót. Alig fejezik be a csevejt, megjelenik Raina, egy a lábánál legalább másfélszer nagyobb méretű tűsarkúban. Egy különleges követ ajánl Creelnek cserébe az obeliszkért. Az üzletelésnek hamar vége szakad, mert a férfinek már a nyakán kezd kijönni az idegen anyag, ettől persze berezel, kikapja a követ Raina kezéből, és otthagyja a nőt.

A SHIELD bázison megbeszélés van. Skye jön a hírrel, hogy valaki üzenetet hagyott nekik a HYDRA frekvenciáján. Egy telefonszám. Felhívják a számot, és a vonal másik végén Raina van. A nő azt állítja nem a HYDRÁ-nak dolgozik, és azért avatkozott közbe, mert nem akarja, hogy az obeliszk olyasvalaki kezébe jusson, aki nem érti. Majd Garrett-ről kezd el beszélni, akinek miután beadták a GH.325-öt látomásai lettek arról, hogy mivé is válik majd az ember. Na ő például tisztában volt vele, mit jelent az obeliszk. Coulson, akit szintén GH.325-tel kezeltek, és ugyanazokat az ábrákat rajzolgatja, mint az őrült Garrett, ettől kicsit hidegrázást kap. Raina azonban nem csak ijesztgetni akarja, azt is elmondja, hogy a kőbe, amit Creel lenyúlt tőle, egy jeladót rejtett, ezzel elkaphatják.

Beindulnak az események. Coulson csapata kiegészül Hunterral, aki Hartley emléke miatt hajlandó lesz rendesen viselkedni, és követni a parancsokat. Hurrá. A laborban Fitz dühkitörést kap a szemüket forgató random helyi tudósok láttán, és egyre csak azt hajtogatja, hogy a problémát nem ma oldotta meg. Mack elzavarja a köpenyeseket, és lenyugtatja a fiút. Rájönnek, hogy a kulcsszó a „nem ma”. Elkezdenek a régi tervek között keresgélni, és Fitz megtalálja, amit keresett. Végre. Creelt közben egy téren találják meg, ahol épp a HYDRA- összekötőjének készül átadni a táskát. Alig hogy Coulson kiosztja rádión a feladatokat Hunter akcióba lendül, és sorban lelövöldözi a csapat tagjait. Mondom én, hogy ez egy rohadék!

Creel közben folyamatosan aggódik az állapota miatt. Az összekötő egy „a jó teljesítményt elismerik” szöveggel valahogy lenyugtatja, és a férfi keze váratlanul begyógyul. Ekkor azonban felbukkan Hunter és rálő Creelre, aki átveszi a pad anyagát, és simán hárítja a golyót. Kitör a pánik, Hunter üldözőbe veszi Creelt, és a nagy felfordulásban Raina megszerzi a táskát. Ügyes. Hunter és Creel összeverekszenek, és érdekes módon Hunter nem szenesedik el az érintésétől. Creel megtanulta uralni, úgy tűnik, most pedig arra készül, hogy bevesse a zsoldos ellen. Ám ekkor váratlanul feltűnik Coulson, és a Fitz által frissen módosított fegyverrel ártalmatlanná teszi Creelt.

Hartley temetésén folytatjuk, amit Hunter csak távolról szemlél. Coulson lép oda hozzá, és annak ellenére, amit tett (May le-azaz meglövése különösen nagy felelőtlenség volt a részéről), felajánlja, hogy dolgozzon neki. Nagy szarban lehet a SHIELD. És valóban, se technika, se ember, mindenkire szükség van. Hunter átgondolja: ugrott a 2 millája, Tallbot már keresi, szóval akkor SHIELD nem is tűnik olyan rossz választásnak. „Jó- nyugtázza Coulson-, akkor az első feladata, hogy leszállítson engem Talbotnak”.

Vissza a bázisra. Fitz és Mack között oldódik a jég, legalábbis egy pár mondatot már váltanak egymással. Skye örül, hogy ezt látja, mert mióta a fiú így megváltozott, nem tud vele mit kezdeni. Ezt May-jel beszéli meg, akinek azt is elmondja, hogy aggódik Coulsonért, mert szerinte valamit titkol és nincs minden rendben vele. May csak rázza a fejét, minden okés a főnökkel- mondja Skye-nak, ám amikor kettesben marad Coulsonnal, már ő sem ilyen nyugodt. Aggódik, hogy a főnök túlhajszolja magát. Coulson is feszült, egyre csak rajzolgatná a fura jeleket a falra, de inkább visszafogja magát. May tanácsára, vagy inkább felszólítására azonban lazít, elővesz egy vésőt, és miközben a nő fényképezi, amit csinál, újra belevési az ábrát a frissen helyreállított falba.

Hogy mi lett az obeliszkkel? Raina leszállítja a megbízójának, aki arra kéri a nőt, hogy érintse meg a tárgyat. Raina kicsit bepánikol, ami az előzmények ismeretében érthető. Megfogja az obeliszket, az narancsosan felizzik, de nem öli meg. A titokzatos férfi ennél többre is képes a tárggyal, de ezt csak akkor mutatja meg, ha Raina elhozza a neki a lányát.

Még egy lezáratlan szálunk maradt mára: Coulson. Hunter feladta Talbotnak, és a főnök most egy mezőn várja az indokolatlanul nagy erőkkel kivonuló tábornokot. Coulson egy zen Buddha nyugalmával újra alkut ajánl a neki: a mögötte lévő furgonban a kővé dermedt Creelt fekszik egy spéci tartályban, ami még egy órácskát ebben az állapotban tudja tartani. Vigye innen egy biztos helyre, és arassa le a babérokat! A SHIELD időről időre ilyen ajándékokkal kedveskedik majd neki, cserébe a tábornok hagyjon egy kis mozgásteret. Talbot kiröhögi, tudomása szerint Coulsonnak annyi felszerelése és embere sincs, hogy egy kisboltot kiraboljon, szóval nem érdekli az üzlet. Amiről azonban nincs tudomása, hogy a főnöknek esze ágában sincs elfogatni magát, csak erőt demonstrálni jött: jelt ad, és a tábornok feje felett feltűnik a tökéletesen álcázott Busz. Hogy a fenébe nem lehetett ezt észrevenni? Hat lefelé állított hajtómű tartotta a levegőben, az ég szerelmére! Ja és a bónusz, hogy Talbot autókonvoja mellett parkolt a szintén álcázott quinjet is, amin Coulson lelép. A gép láthatatlan volt, mi van, ha az autók két méterrel arrébb kanyarodnak be? Nekimennek? Na, mindegy. Megölték Idahót, a szemetek!