Forrás és John egy Maple nevű kisvárosba érkeztek, eddig tudták ugyanis követni a teherautót, amiben a Szamaritánus ügynökei gyaníthatóan kicsempészték Ricot a tőzsdéről. Főncsi az irodából segíti őket, illetve figyelmeztet, hogy a nagy testvír mindent lát, nemcsak a baráti, hanem az ellenséges is. Ugye. Forrás mai személyazonossága – amit a géptől kapott – nyomozónő, így legalább könnyebb lesz a városban kutakodniuk.

Lionel az őrsön csücsül, aktív semmittevéssel tölti idejét – nyilván ő is aggódik, hogy lesz-e valami eredménye a Shaw utáni hajszának; plusz láthatóan nem kicsit ideges azért, hogy társa szokás szerint ismeretlen helyen tartózkodik. Ekkor Harold állít be hozzá aktával a hóna alatt, de még tipródik, hogy segítséget kérjen-e. Végül nyomozónk megoldja a dolgot, elszedi a dossziét (jó, vércseként csap le rá), és máris indul problémamegoldani. Na ja, gondolatelterelésnek kiváló elfoglaltság, bárki legyen is a célszemély.

Hőseink ezalatt körbejárnak a városkában, ahol épp ünnepség van, de amúgy minden nyugodtnak és békésnek tűnik. John nem igazán érti, hogy lehetne itt a Szamaritánusnak bármiféle székhelye, de a nő szerint érdemes körülnézni.

Lionel ezalatt egy parkban csücsül és megfigyeli mai célszemélyünket, név szerint Albert Weisst, aki kb. úgy néz ki, mint aki a saját lábában képes elesni, nem pedig úgy, mint aki bárkinek az ellensége lehetne. A tag egy kislánnyal (az unokahúgával) játszik. Miközben Fuszkó megfigyeli észreveszi, hogy nem egyedül tartja rajta a szemét, hanem itt a nyomozónő, aki nemrég maga is célszemély volt – a közelben Dani Silva próbál meg átlagembernek tűnni munka közben. Lionel nem lesz túl boldog a látványától, mint ahogy egyetlen rendőr sem lenne az a helyében, ha belső ellenőrt lát. Ám nincs szerencséje, Dani észreveszi és csatlakozik hozzá. Kezdésnek gyorsan tisztázza, hogy már másik részlegen dolgozik (most éppen bandákkal foglalkozik), aztán elismeri, hogy igen, Weiss miatt van itt, a fickó neve ugyanis több eltűnt személy aktájában is szerepel, talán tud valamit, amit nem kéne.

Maple-ben „nyomozóink” eljöttek a helyi rendőrségre, hogy megtekintsék a kamerák képeit, melyek a városba érkező gépjárműveket veszik, ám a rendőrfőnök először nem akar kötélnek állni; végül Forrás némi hízelgéssel ráveszi, hogy meggondolja magát. Az irodájába kíséri, hogy megnézhesse a felvételeket, mialatt John az előtérben várakozik tovább. Kiszúrja, hogy az őrsön az átlagnál nagyobb mennyiségű fegyvert tartanak, pontosabban egész arzenált, ezért kamu dumával az utcára küldi a vele társalgó járőrt, ő maga ezalatt megdézsmálja kicsit a készletet. Miközben pakol tompa puffanásra lesz figyelmes, ezért Forrás után trappol a rendőrfőnök irodájába, ahol látja, hogy a nő egyszerűen kiütötte a górét, mivel az feltételekhez kötötte volna további felvételek átadását. Az eredeti ugyanis sérült, de a biztonsági másolaton jól látszik, hogy a keresett jármű belépett a városba, és nem távozott innen.

Hőseink nem sokkal később egy szállodába csekkolnak be – John kikéri a szobakulcsot, miközben Forrás jókora táskával (?) kínlódik felfelé a lépcsőn. A szobájukban derül ki, hogy nem a ruhái foglalnak ekkora helyet, hanem a rendőrfőnök, akit egyszerűen belesuvasztott és elrabolt! Feltesz neki néhány kérdést a sérült felvételekről, de miután nem tud érdemi választ adni, inkább ’pihenőre küldi’. Harold szól, hogy megvan a jármű, egy telepen áll, Johnék oda indulnak.

A két valódi rendőr az őrsön a célszemély ügyén dolgozik. Dani elárulja, hogy nem hivatalosan kutakodik – a főnökei nem hagyták jóvá a dolgot. Az egyik eltűnt az ő egyik szemtanúja volt, most Weiss megfigyelésével próbálna extra infóhoz jutni (amit nyilván a felettesei üresjáratnak gondolnak). Fuszkó megszerezte a tag hitelkártya adatait (Főncsitől, honnan máshonnan), és abból látja, hogy amikor a városban járt (9 alkalommal), mindig eltűnt valaki.

Silva tiltakozik az elgondolás ellen, miszerint a célszemély lenne a gyilkosuk, a férfi pont úgy néz ki, mint egy jóllakott óvódás. Lionel köti a vaut a karóhoz: Weiss munkahelyéről korábban eltűnt egy raklapnyi lúg, márpedig abban jópár holttestet el lehet tüntetni, ezt már John is megmondta anno. Az eltűntek mind bandatagok voltak, célszemélyünk tehát szabadúszó bérgyilok lehet, akit a bandák olykor felfogadnak kellemetlenné vált társaik/riválisaik kiiktatására. Dani úgy dönt ideje a fószer után menni, de nyomozónk nem engedi útjára egyedül – dolgozzanak össze, az a biztos. Oké, de ahova mennek, nem ártana valami csinibb szerkó, beleértve a megszabadulást Fuszkó pecsétes nyakkendőjétől is. Hehh!

Johnék úton vannak a telepre, ahol a kocsi van, útközben beszélgetnek. A férfi rácsodálkozik, hogy Forrás ennyire töretlenül hisz abban, hogy Rico életben van, mire a nő egy érdekes magyarázattal jön Schrödinger macskájáról. Nekem ez mondjuk kissé elvont, de haladjunk.

A két nyomozó szépen kinyalta magát (Lionelnek konkrétan leesik az álla a csinos Dani láttán), elegáns helyre jöttek. Weiss itt teázgat, ahogy tette ezt az elmúlt napokban is; akkor az unokahúgával volt, most pedig egyedül – sanszos, hogy most akar a tettek mezejére lépni. De ki lehet az áldozata? Fuszkónak megszólal a mobilja, ő pedig félrevonul, hogy felvegye azzal a mellédumával, hogy az anyja keresi. Hangosan felröhögök, de a vonal túlvégén lévő Főncsitől csak egy értetlen szemöldökfelszaladásra telik ugyanettől. Mindenesetre elmondja, hogy az étteremben tartózkodók közül csak egy személynek van köze bandákhoz: az egyik pincér lakik olyan helyen, ami rosszarcokkal fertőzött. Küld egy képet róla. Lionel visszaül az asztalukhoz azzal, hogy tudja ki a célpont, Daninak pedig a szeme sem rebben, hogyan lett társa ilyen felvilágosult az ’anyjával' való telefonálás után.

Weiss ekkor feláll a helyéről és a pincér után indul a konyhába, nyomozónőnk pedig fegyvert szorongatva szintén felpattan, hogy közbelépjen. Fusco ezt nem engedi, mondván jobb lenne fegyver nélkül elintézni az ügyet, és maga indul a gyilok után. A leendő áldozat – Marcus Young – gyanútlanul végzi a munkáját, mikor Weiss besétál, felmarkol egy eltévedt konyhai szerszámot, ám használni már nem tudja, mert nyomozónk közbelép. Kamu ürüggyel megbilincseli (illetéktelen helyen tartózkodott), miközben Dani Marcust kíséri ki. Amint kettesben maradnak a konyhában a célszemély „akcióba lép”: kétszer a fémpultba kólintja a buksiját, miközben az üvölti, hogy: ne bántson! Lionel értetlenül áll az egész előtt, ahogy visszatérő rendőrtársa is.

Johnék megérkeztek a telepre, ahol a furgont remélik megtalálni. A hely őrzője egy meglehetősen illuminált lumpen alak – hősünk meg is jegyzi, hogy egész szép művészet kora délutánra részegen tántorogni, bár lehet, hogy egyeseknek kifizetődő, hiszen a tag által nézett műsorban épp hozzá hasonló fazon nyeri meg a városi majális főnyereményét. De csodálkozni nincs idő, körülnéznek, és megtalálják a keresett járművet. Felnyitják a rakteret, és... semmi. A hely töküres, ám láthatóan nemrég orvosi beavatkozást végeztek benne – erre utal a vér és az otthagyott eszközök, köztük olyan fúró, melyet buksiműtéthez használnak (anyám!).

Hőseink útra kelnek, közben Főncsivel eszmét cserélnek. Azt már kiderítette, hogy a helyi kórház adatbázisában bizonyosan nincs lőtt sebbel ellátott beteg, és amúgy sem érti, az ellen miért durrantotta volna buksin, aztán próbálná megmenteni Ricot. Forrás kérésére megadja a helyi idegsebész címét, hátha ő többet tud, de azért kéri, hogy küldjenek a furgonból mintát, hogy megállapíthassák, valóban kollégájuk volt-e a járműben. Míg annak eredménye megjön, tovább kell kutatni. Berontanak a doki lakásába, aki épp otthon van, és Forrás nekiszegezi a kérdést: hol van Shaw? A férfi állítja, hogy nem tud róla semmit, hónapok óta nem műtött, mert kirúgták. De három napja felhívta valaki titkos számról, és telefonon kért tanácsot egy koponyaműtéthez (pff), aztán lerakta. És mégis miért nem jelentette a rendőrségen a fura telefonhívást? Nos, mert aki errefelé túl sokat kérdezősködik, az nem biztos, hogy épségben megússza.

Elhadarja, hogy a város nemrég még az összeomlás szélén állt, a helyi gyár költözni akart, mígnem egy Carrow nevű vállalat felvásárolta. Akik nemtetszésüket fejezték ki, rövid úton le lettek léptetve – megvádolva különféle hazugságokkal. Ő maga a városvezetők közé tartozott, de műhibát lőcsöltek rá, most pedig nyomkövető van rajta (mutatja is). A gyár új tulajdonosa mást gyárt (transzpondereket – ammi?), aminek hallatán a nő kijelenti, hogy beszélniük kell az igazgatóval. Miközben tovatrappolnak a doki inti őket, hogy legyenek óvatosak, ők pedig maguk között állapítják meg amit már sejtettünk: a gyárat a Szamaritánus irányítja.

Fusco felettesei persze szabadon engedik Weisst, sőt bocsánatot kérnek tőle; a kispadra száműzött Lionel pedig gyilkos tekintettel bámulja, miközben lazán tovasétál. Kicsivel később nyomozónk elhagyatott helyen találkozik Főncsivel, hogy megvitassák a helyzetet. Utóbbi átad egy fecnit egy címmel, az ott található lakás a gyilok tulajdona, talán nem ártana körülnézni. Lionel arról is kérdez, hogy mi újság a Rico utáni nyomozással, de csak kitérő választ kap, miszerint fel kell készülniük a legrosszabbra. Az őrsön megosztja Danival a címet, aztán Marcus felől kérdez. A nő kiderítette, hogy a pincér nem bandatag, hanem szemtanú, látta amint az egyik bandavezér megöl három embert, de tanúskodni nem akar. Marcus meglepődik, mikor elmondják neki, hogy Weiss bérgyilok – hát nem olyan feje van, az biztos. Nyomozónőnk kijelenti, hogy Fuszkó biztonságos helyre viszi, ő pedig elindul a gyilkos után, hiába tiltakozik társa, hogy egyedül azt nem igazán kellene.

Forrás és John visszatér a korábbi városi rendezvény helyszínére, mert ott látták Leslie Thompsont, a gyárigazgatót beszédet tartani. Érkezésükkor egy lövöldözés utáni rendrakásba pottyannak: az autótelepen látott lumpen alak lelőtte a tv-ben látott tombolanyertest. Forrás szerint ebből is látszik, hogy az ellengép minden szinten átvette az emberek irányítását/befolyásolását. Hősünk meglátja a közelben az igazgatónőt, mögé sétál… a többit nem látjuk, de azért sejtjük.

Dani kora este eljött Weiss B-lakásába kicsit körülnézni; a bejutást betöréssel oldja meg. Odabent minden totál lepukkant, az egyik helyiségben pedig talál vagy fél raklapnyi lúgot. Meg Weisst, egyenesen rászegezett fegyverrel, b+! Vad lövöldözés kezdődik, ám egy idő után úgy tűnik más irányból is lőnek, a gyilok pedig menekülőre fogja. A nő elindul utána, hogy aztán a hátsó kijáratnál kapjon lájtos infarktust – de szerencsére nem a gyilkos, hanem Fuszkó van itt, hátvédnek. A férfi azonban nem köszönetet kap, hanem letolást, amiért engedte elszelelni Weisst. Milyen kedves!

A két álnyomozó eközben nekilát a gyárigazgató kihallgatásának – a leosztás a szokott, John kezd azzal, ha nem jár sikerrel, átadja a terepet a nála jóval vérmesebb Forrásnak. Leslie váltig állítja, hogy nem tud semmit Sameenről, ő csak utasításokat teljesít, hogy életben maradjon. Az eredeti neve Maryann Holst, fél évvel ezelőtt kapott szívrohamot, utána ebben a városban tért magához, pacemakerrel felszerelve. Ismeretlen szőke nő közölte vele, hogy most már új élete van, új munkája. John egy szavát sem hiszi, de Harold tiltakozik – a fogoly az igazat mondja.

Hősünket ez nem igazán izgatja, lévén a nő már a Szamaritánus ügynöke, ám Főncsi ezt rohadtul nem így gondolja. Átbabrálja a fülesét, hogy Forrás ne hallja őket miközben arról győzködi Reese-t, hogy ne adja társa kezére Thompsont, mert annak egy vszg. ártatlan ember megkínzása lesz a vége. Végül meggyőzi arról, hogy had beszéljen ő a fogollyal. Kérdéseire a nő elmondja, hogy szerinte akik mindezt irányítják csak az ő javukat akarják, hogy boldogok legyenek – ám John közbeveti, hogy ma nem igazán láttak erre példát. Harold kontráz: szerinte a város az ellengép kísérleti terepe, így ismeri meg az embereket.

Forrásnak ekkor elege lesz az elméletekből, és további információk reményében a tettek mezejére lép, hiába Finch vad tiltakozása. Előveszi táskájából a buksifúrót, üzembe helyezi, mire Leslie kinyögi, hogy látta az elrablói által keresett nőt, életben volt, a gyárba vitték, és felajánlja, hogy bejuttatja őket. Hekkerünk köszöni az információt, de a nyomatékosítás kedvéért kicsit belefúr a fogoly kézfejébe…

Az őrsön Dani és Lionel vadul vitatkozik, hogy mégis melyikük hibája, hogy Weiss elszelelt, és hivatalos úton meg sem lehet csípni (illegálisan voltak a lakásában). Miután kikaffogták magukat a férfi békülékenyebb hangot üt meg és elmondja, hogy korábban egy másik rendőr is érdeklődött a célszemély iránt, de hamarosan holtan végezte a saját lakásában, úgyhogy ők is veszélyben lehetnek. Dani nem úgy néz ki, mint akit különösebben izgat a dolog.

Hőseink eljöttek Thompsonnal a gyárba kis késő esti körsétára, mint az unokatesói. Felröhögök, de a biztonsági őrnek szeme sem rebben, simán beengedi főnökét és kísérőit. Odabent hekkerünk azonnal a számítógéphez megy, hogy kilője a kamerákat és a riasztót, John pedig a raktérben bont ki egy dobozt: mini elektronikai kütyük vannak benne, amiknek az üzembe helyezésével bárkit követni lehet (ehh, hagyjuk, majd az okosok kommentben megmondják, hogy tkp. mik ezek a vackok). Leslie szerint Shaw az üzem egy elzárt részében van, ahova ő maga sem léphet be, de Johnnak erre is van megoldása – azzal maszkot húz.

Dani hazatér a meló után üres lakásába, betrappol a fürdőszobába, magára csukja az ajtót, megengedi a vizet – mi pedig látjuk, hogy a fürdőszoba előtt megjelenik Weiss. Bazmeg! Kinyitja az ajtót, de a túloldalon Dani stukkerrel várja, ahogy a háta mögött megjelenő Fuszkó is. Utóbbi elteszi a fegyverét és a bilincséért nyúl, ezt használja ki a gyilok – becsapja a fürdőszoba ajtaját, megpördül és lenyomja Lionelt. A vad dulakodás végén elveszi nyomozónk fegyverét, ráfogja, de ekkor végre magára talál Dani is, kirúgja az ajtót, és gondolkodás nélkül lelövi a bérgyilkost. Hát, Fuszkó fiam, azt kell mondanom, ezt elbénáztad, ha nincs a társad likas lettél volna…

Hőseink szótárában a ’bejutni egy elzárt helyre’ és a ’robbanóanyagok’ címszavak ugyanazon a soron szerepelnek – egy nagyobb pukkanás, és a helyiség ajtaja már hagyja is el a tokját, lehet tületni befelé. Illetve előbb át kell jutni pár fegyveresen, akik bent vannak, és nem adják önként magukat, ezért lyukat kell ütni rajtuk a hatástalanításhoz.

Odabent elég ijesztő látvány fogadja őket: üvegvitrinben olyan implantátumok vannak, amik epilepsziásoknak, vagy agykárosodottaknak segítenek az állapotuk kordában tartásában, de ezekbe is jeladó van ültetve, ami nyilván az ellengéphez továbbítja a… nem is tudom mit. Gondolatokat, érzéseket? Pff, ez már nekem sok. Ám nincs idő ezen mélázni, nekiállnak a helyiség többi részét átkutatni, és találnak egy külön szobát, ahol orvos állja útjukat. John térdlövéssel hatástalanítja, Forrás pedig észreveszi, hogy a sarokban az ágyon női alak fekszik. Hozzá lép, a beteg megfordul, de nem Shaw az, baszki. Akkor mégis ki a retek, kérdi velem együtt?

Nos, név szerint Delia Jones, aki Főncsi elmondása szerint titkárnő volt a tőzsdén, gyaníthatóan megsérült a lövöldözésben, és az ellengép ügynökei magukkal vitték kísérleti nyúlnak. A doki állítja, hogy mást nem hoztak ide, csak őt – ennyit arról, hogy Rico meglesz. A zaklatott Forrás eltűnik John mellől, pillanatokkal később pedig odakint lövöldözni kezd az érkező ellenre. Hősünk felkapja a sérült nőt, hátrahagyja Thompsont és célba veszi a kijáratot. Elér az ajtóig, ám ott hirtelen egy fegyveres lép be, ő azonban két kézzel cipeli a nőt, fegyver már nem fér a kezébe. Gyorsan hátat fordít, hogy testével védje a beteget, de szerencsére erre nincs szükség, mert az oldalajtón belépő Forrás két lövéssel leteríti a rosszfiút. A Szamaritánus kameráján át még látjuk, hogy az ellengép nem tud mit kezdeni a helyzettel – a gyárba illegálisan behatolók maszkot viseltek, több ügynök pedig nincs a közelben, akit utánuk küldhetnének. I.J.

Másnap reggel az őrsön Lionel megköszöni Daninak, hogy megmentette, a nőnek viszont eléggé lóg az orra. Merthogy ez volt az első, hogy megölt valakit, terápiára is küldték menten. Fuszkó győzködi, hogy helyesen cselekedett, aztán vigyorog egy kört, és kijelenti, hogy a nő egy barátjára emlékezteti, illetve többre is – ettől nekem is vigyoroghatnékom támad. Főncsi úton van valahová, közben John székel az irodában, és közli, hogy a megmentett Deliára a biztonságos házban Dr. Enright vigyáz. (Pacsi az íróknak, hogy említés szintjén ismét visszahoztak egy orvost, aki a lekötelezettjük – ez ráadásul nem először fordul elő). Ha felgyógyul új személyazonosságot kap, és elrejtik, nehogy a Szamaritánus újra megtalálja. Egyben jó hír, hogy Maple megszabadul az ellengép irányította gyártól, és igaz, hogy a városka lakóinak ezentúl maguknak kell az életüket irányítaniuk, de ment ez nekik korábban is.

Harold közben ideért a célállomásra – Forrással találkozik. A nő kitartóan bámul az egyik kamerába, miközben a férfi végtelenül kedvesen próbálja meggyőzni arról, hogy saját életük védelme érdekében fel kell adniuk a keresést. De ő tudni akarja legalább azt, hogy Rico él-e, vagy sem, ezért a sírás határán állva könyörög a kamerába segítségért. Ekkor megszólal mellettük az utcai telefon, Harold felveszi, a géphang pedig négy szót ismétel; folyamatosan, egymás után. A szavak kezdőbetűjéből egy szó áll össze: STOP. A férfi győzködi még pár mondatban, Forrás azonban könnyes szemmel isten hozzádot mond, és elrohan.

Zárásként Greer arcát látjuk, aztán azt is, hol van: Shaw betegágya mellett ül, aki ezek szerint fogoly, de legalább egészben van, és a buksiját sem belezték ki. GOTT SEI DANK!