Egy konyhán nyitunk, a szakács halat belez, a tetemet lisztbe majd bő, forró olajba mártja, a halacska nemsokára gusztusosan feldíszítve landol egy társaság asztalán. Az asztalfőn egy zilált fogsorú, cuki homáros előkét viselő maffiafőnök külsejű alak Sam Hess felől érdeklődik. Tájékoztatják, hogy a halálesetnek nincs köze az üzlethez, de azért rosszarcék (azaz Mr. Wrench és Mr. Numbers) nyomon vannak és elfogják a bűnöst. A főnök szerint csak ki kell nyírni, egyszerű.

Kedvenc fitneszedzőnk közben elég jól elvan az ő bezártságában, lelki szemei előtt a Turkish Delight nevű szalonja már üzemel, gyakorolja a megnyerő köszöntést. Lorne érkezik, kiszabadítja, telefonálni kellene. Don elemében van, lukeénvagyokazapád-at játszik a hangtorzító kütyüvel. Aztán csak rájön, hogy őt itten bezárták, bizalomvesztésről kezd hadoválni, meg arról, hogy 60-40 százalékos arányban osztozzanak a zsákmányból, de Billy Bob leszarja. Stavrost kell gyötörni, aki izzadó tenyérrel hallgatja az adást, egy történetet egy vadonban élő fiúról, aki nem értette, hogy neki miért nincs semmije míg másoknak mindene megvan, majd a végén elhangzik a találkozó helye és ideje is. Don szegény semmit sem ért, felfedezi, hogy Lorne újságpapírral borította be az ablakokat és hozott még egy nagy táska szigszalagot is. A miértekre nem most kap választ, Malvo leüti.

Molly az egyre erősödő hóesésben érkezik Gushoz, aki beszámol neki Lorne rejtélyes éjszakai látogatásáról (a szomszédtól hallotta a sztorit). A kollégáinak nem szólt az esetről, mert úgyse hinnének neki, de kiderítette, hogy az autó a szatócskirály cégéé, irány tehát a bolt. Sokra nem jutnak, egy rendkívül ostoba pénztároslánynál ott hagyják a névjegyüket majd elvonulnak kávézni, a randinak meg kell lennie.

Lester már remekül érzi magát, hazamenne a kórházból, de a nővérke kedvesen rámutat, hogy ahhoz az ajtó előtt posztoló rendőrnek is lesz egy-két szava, merthogy őrizetben van. Az öcskös is megérkezik, ritka bunkó, esze ágában sincs kiállni a testvére mellet, a tesó amúgy is mindig csak teher volt a számára. Ő már elkönyvelte Lestert bűnösnek, úgyse szabadul, csak ha mond valami nevet a rendőrségnek. Kis barátunk tehát szarban van, de támad egy ötlete. Szobatársa ugyanis a feje búbjáig be van kötözve, csak nyöszörögni tud, viszont épp vizsgálatra vár. Lester gyorsan helyet cserél vele, a nővérke így őt viszi el helyette és hagyja magára a folyosón. Hősünk kipattan az ágyból, az orvosi szobából slusszkulcsot kölcsönöz és lelép.

A szatócskirály az utasításoknak megfelelően elmegy a találkozóra, egy parkolóházba. A kocsiban üldögélve megint a szerencséjét megalapozó táska megtalálását flesseli, ezúttal visszajátszásban és megvilágosodik. A testőre telefonál a hegyi kunyhóból, szeretné tudni mit csináljon Dimitrivel, mert a kölyök nagyon odavan. (Illetve a gorilla unja már marhára a bébicsősz szerepet.) Stavros közli vele, hogy hazaindulhatnak, mert most már tudja mit kell tennie és minden rendben lesz és üzeni a fiának, hogy szereti. A parkolóból kifelé menet közli, hogy Isteni sugallatra meggondolta magát, mégse maradna. A bódéban ücsörgő fiúcska csak két dolcsit szeretne a parkolásért, de nem kap, az Úrnak e tekintetben is más tervei vannak.

Don felébred és rögtön választ kap néhány kérdésére. Egyrészt jó alaposan hozzákötözték az egyik házi kondigépéhez szigetelőszalaggal másrészt Lorne közli vele, hogy a 60-40 százalékos osztozkodás nem frankó. Előkap egy puskát és azt is a fitneszedzőhöz rögzíti, csak a biztonság kedvéért, ha Stavros esetleg hívná a zsarukat, egyébként a Turkish Delight szerinte undorító. Don ekkor meghúzza a ravaszt, de hiába, a puska töltetlen. Malvo mindenesetre nem veszi a szívére az incidenst, mosolyogva a bepapírozott ablakhoz lép és vaktában lövöldözni kezd az utcára (merthogy ott is elhelyezett ám egy fegyvert, csak épp éleset). Ha a szatócskirály esetleg elmulasztotta volna rájuk hívni a rendőrséget, most már biztosan eljönnek.

Lester hazatér, a pincében a halacskás poszter mögötti lyukból előhalássza a kalapácsot, amivel kinyírta a nejét. Begyűjt még ezt-azt, néhány az asszonyról készült aligruhás fotót és egy használt bugyit a szennyesből. Kis barátunk ugyanis ördögi tervet eszelt ki, zsákmányával az öccse házához hajt és gondosan elhelyez mindent Chaz titkos fegyverszekrényében. Rácsodálkozik kicsit a testvére családi fényképére, de nem, nem a lelkiismeret szállja meg, fog egy (szerencsére) töltetlen pisztolyt, feloson vele az unokaöccse szobájába és eldugja a gyerek hátizsákjában. A rohadék. Időközben hazatér a sógornője a kisfiúval, Lesternek azért sikerül kiosonni valahogy, a gyerek ugyan észreveszi, de nem szól egy szót sem.

Egyre jobban esik a hó, Molly és Gus viszont egy kávézóban a melegben dumálgatnak. A lánynak indulnia kéne, a hóvihar miatt mindjárt lezárják az utakat, de ő még maradna, utánanézne egy-két dolognak. A fiú elmeséli, hogy nem is rendőr akart lenni gyerekként, hanem postás, annak olyan jó lehet, ő viszi ki a várva várt pénzes csekkeket meg a karácsonyi ajándékokat, része a közösségnek. Gus, eszem azt az egyszerű lelkedet, szerinted ki a bánat kézbesíti a rossz híreket és a fizetési felszólításokat? Közben észreveszik a vadul szirénázó kollégákat és egyként csodálkoznak, hogy ez vajon mi lehet?

Hát az, hogy a helyi erők és a TEK egyesült serege vonul ki Don házához a lövöldözés hírére. A rendőri felszólításra persze senki nem jön elő, Lorne már odébbállt és a kocsijából hallgatja rádión az eseményeket, csóri tréner pedig se mozdulni se beszélni nem tud. Behatolás következne, csakhogy Malvo elhelyezett egy botlódrótot is a ház előtt, ami elsüti az ablakban lévő élesített fegyvert. Vad lövöldözés kezdődik, Don kétségbeesetten vergődik, nézni is rossz. Mire nagy nehezen leügyeskedi a szájáról a tapaszt a rendőrök betörik az ajtót, már hiába kiáltana, meglátják a puskát a kezében és azonnal lőnek. Szegény fiúcska szarrá lőve egy hátborzongató fohász dallamára távozik az élők sorából. RIP Don Chumph.

A rádióban elhangzik, hogy a "gyanúsított kiiktatva" és az "én még ilyen fura öngyilkosságot nem láttam", Lorne ki is kapcsolja az adást de nem sok ideje van örömködni (mármint ha akarna, mert úgy néz ki), mert egy másik autóval koccan, előfordul az ilyesmi hóviharban. Leszámítva azt, hogy a koccanók rosszarcék és nincs betétlapjuk se, a kocsiból kiugorva viszont azonnal legéppuskázzák Malvot, akinek persze haja szála se görbül, fogjuk rá az időjárásra, tényleg semmit se látni. Molly és Gus is ide érkeznek (ki tudja miért), de annyi eszük azért van, hogy erősítést hívnak.

A rettentő fehérségben Lorne egérutat nyer, megvágja saját kezét és szándékos nyomokat hagy a hóban. Számítása beválik, elkapja a beszédes rosszarcot, feltesz neki egy-két kérdést. A mondandóját egy-két, fontosabb szervet érintő késszúrással nyomatékosítja, gondolom nem ér rá sokat fecsegni, meg hóvihar is van, rohadt hideg lehet arrafelé.  A választ megkapja és nemes egyszerűséggel elvágja a kérdezett torkát, good bye Mr. Numbers.

Itt elszabadul a fehér pokol, senki nem lát semmit, viszont mindenki teszi a dolgát, különösen Gus Grimly járőr, aki most már aztán végképp bebizonyítja ország-világ, de elsősorban szíve hölgye előtt, hogy ő bizony kemény fickó. Észleli a láthatatlanban felé közelítő gyanús alakot és ugyan minden ízében remeg, de azért lelövi. Mollyt. (Jaj!!)

Semenko, a szatócskirály gorillája hazafelé tart a főnöke kisfiával. Útközben különös időjárási jelenséget tapasztalnak, halak kezdenek potyogni az égből. Mindeközben Stavros a mennyei útmutatást követve beássa a táska pénzt oda ahol találta, mintegy visszaadva azt a teremtőnek. A halzuhatag eléggé félelmetes, zátonyra futtatja a Dimitrit és a testőrt tartalmazó kocsit is, ami össze is törik. A szatócskirály útja pont erre vezet, megleli a karambolos autót, benne halott fiát. Végképp összetörve az ég felé küldi minden fájdalmát és nem érti az egészet, hiszen mindent visszaadott.

Lester barátunk visszacsempészi magát a kórházi szobába, gondterhelt fejjel üldögél az ágyán. Egy darabig, végül kaján kis félmosoly jelenik meg az arcán.