Elővesszük ezt a hogyvoltot, hiszen amikor készült, még nem tudhattuk, hogy az AMC jön hozzánk is, és bemutatja majd, pedig de, így történt. A sorozat epizódjait szerda esténként tíztől lehet látni szinkronizált verzióban és választható angol hangsávval is. Előzetesek és minden egyéb itt.   

Clarkéknál olyan fagyos a levegő, hogy még Elsa is megfázna benne, különösen így a karácsony közepén, ami mégiscsak a szeretet ünnepe állítólag. Végül Donna vet véget Gordon durcizásának azzal, hogy ellopja a takaróját (ami a kanapén alváshoz szükséges), és közli, hogy elég legyen ebből, kapott egy hetet szomorkodni, mindenki felfogta, hogy baja van, ma este vele alszik és slussz. Férjecske még bepróbálkozik egy „én dühös vagyok”-kal, de azért neki is jobb az asszonyka mellett tölteni az éjszakát. Cameron közben a szokásosnál is slamposabban cseveg a telefonszerelő komával a készülék kibelezett teste mellett, ugyanis „leesett”. Aham. Felajánlja a vezeték-csupaszító fogóját, amire a szerelő jóember egy állásajánlattal válaszol, amit Cameron elegánsan ignorál.

Gordon és Joe Nathannal olyan kínos kérdéseket feszegetnek, mint a pénz, ami a gépből jön, kihez megy, ki is a főnök, tiszta girl-talk. Van miről csevegni, a Giant március 1-én premierel, és úgy 40/14 millió dollár profira számítanak. Cardiffot ez nem hatja meg, legszívesebben eladná a francba, 65 éves, van és lesz is több pénze, mint amit el tud költeni, minek a stressz. Itt jön be a képbe MacMillan legendás meggyőzőképessége, ami egy beszédben bontakozik ki arról, hogy ez nem a pénzről szól, hanem az örökségről, amit az apja hagyott rá, aki keményen dolgozott, hogy felépítse azt, amitől Nathan most megválna. Az öregúr belemegy, hogy megtartsa a bizniszt, és az élére teszi a Clark-MacMillan kombót, de mint egyenlő feleket. Joe persze nem elégedett, kiszed még mind a kettőjüknek 4-4% részesedést, újdonsült házastársa hathatós közreműködése mellett (Cardiff pedig rájön, hogy ez már nem az ő játéka). Pacsi.

Megérkezik az első száz Giant, mindenkinek az a dolga, hogy minden egyes millimétert csekkoljanak, tökéletesnek kell lennie. Gordon jó passzban van, még Debbie-nek is ad egyet, had legyen min szerelemes leveleket írogatni a barátjának. Joe egy reklámot néz újra és újra, amiben a hölgyemény úgy néz ki, mint Cameron, és ez teljesen megőrjíti, már nem akarja eladni a gépet, inkább turbózná még egy kicsit, de Gordon lerángatja a realitások szürke talajára. Donna közben megszabadul a munkahelyétől egy iszonyú vicces interjú keretében, azt ecsetelve mennyire nem lát itt jövőt magának, és bele… az egészbe. Közben cukin mosolyog. Mikor kilép az ajtón, Gordon gratulál neki, és bemutatja az új autójukat, egy gyönyörűséges piros Porsche-t. Már nagyon hiányzott egy a sorozatból. Közben találnak egy bugot a gépben, pont Debbie-jében, szegény lány nem ússza meg az ordibálást Gordontól, mintha ő tehetne róla. Tekintve, hogy eddig csak ötöt néztek át, ötből egy az nem túl jó arány, Joe már látja is a lehetőséget (kifogást), hogy halasszák el a szállítást, és míg megoldják ezt a bajt, mellesleg fejlesztenek egy szoftvert is rá. Annyira örül, hogy le sem tagadhatná, nem úgy, mint Gordon. Ja, és a többi kis geek is nagyon boldog, főleg, hogy kaptak engedélyt az ötletelésre.

Gordon morcos hangulatban ér haza, Donna már várja a kis köntösében, két copfba fogott hajával. Férjecskének nem esik le, hogy mi van, hiába pörgeti az asszonyka a köntös megkötőjét, mikor rákérdez, hogy hol vannak a lányok, Donna megvilágosítja számára a helyzetet: Pizsipatira mentek, akarsz te is ilyet? Gordon akarja. A játékidő után kiönti a szívét Donnanak, aki azt mondja, nem engedhetik, hogy bárki kockáztassa a sikerüket, ennyi munka után, és Gordon tudja, mit kell tennie… hát én nem tudom. Cameron megrovást kap az új munkahelyén – a telefoncégnél – amiért az 1200 bits per second sebességre képes modemet egy kis szoftveres és hardveres bütyköléssel 9600 bps sebességre noszogatja. Ha emlékszünk, az évad elején Cameron megjósolta, hogy 10 éven belül telefonvonalak kötik hálózatba a számítógépeket, de egy év után még semmit sem gyorsult a telefonvonalas adatátvitel – ahogy a főnökétől kiderül, ez szándékos. Cameron a jövőt akarja építeni, szóval jól otthagyja az állást. Donna elrakja a munkájából maradt cuccait, és véletlenül talál egy kis füvet, amivel jól el lehet ütni az időt, legalábbis ezt olvastam valahol. Joe közben beleveti magát a programfejlesztősdibe, kifaggatja az embereit, kinek milyen ötlete van, és hát nem nyűgözi le, amit hall: holdnaptár, szimulációs játék, és kifújt. A helyzet az, hogy Cameron volt az egyetlen, akinek igazi ötletei voltak, de hát ő ugye nincs, mint tudjuk. Szomorú Joe.

Gordon hazaér, ott találja a beszívott Donnát, aki művészen szed szét épp egy Oreot. Fel van villanyozva, van egy ötlete, hogyan győzze le MacMillant. Megkérdi Donnát, hogy mi Joe Achilles-sarka, aki frappánsan azt válaszolja, hogy „az utcai viselet”. Komolyan, Gordon hogy nem röhögsz fel ezen/veszed észre, hogy asszonykának most egy kicsit túl jó. Na mindegy, férjecske folytatja a terv ismertetését: Cameron a gyenge pontja, mert szerelmes belé, tudod? Hogyne tudnám, te melyik bolygón voltál eddig? Szóval, ha befenyítem azzal, hogy feldobom élete aktuális szerelmét a zsaruknak, hacsaknem lelécel, akkor tuti az lesz, amit én akarok. De persze valójában nem tenném meg, hiszen ahhoz túl jó a lelkem. Donna megvilágosult elméje azonnal továbbfejleszti az ötletet, itt egy darab papír, vidd ezt bizonyítékként – mondja, miközben eltünteti a szétcincált Oreo utolsó darabját is. Snitt, Gordon már veri is az ajtót, ja nem, ez Joe. Cameronnál.

Joe mindenképp vissza akarja szerezni a lányt, egyik ötletet a másikra halmozza: gyere dolgozni a Cardiffhoz, lehetsz egyéni vállalkozó is, hogy úgy dolgozz nekem, kezdjünk új életet együtt, legyen saját cégünk Californiában, stb. Cameron végighallgatja, és amikor kinyitja a száját, azt nem köszöni meg Joe. Elmondja, hogy a férfi nem a jövő, és azért szerette csak, mert a saját ötleteit visszatükrözte neki, a végére pedig övön alul üt azzal, hogy MacMillan ugyanaz a szomorú, elfecsérelt lehetőségekkel teli kisfiú, akit az anyja hagyott leesni a tetőről. A motivációs beszéd után rávágja az ajtót. Joe reggel megvert kiskutyaként vánszorog be az irodába, ahol már Gordon várja a szuper hírrel: senki nem jött be ma dolgozni, mind átmentek a Mutinyhez. És, hogy mi az a Mutiny? Hát Cameron kis garázsvállalkozása. Ami tele van szoftvermajmokkal, de kéne valaki a hardverhez is. Ki más lenne alkalmasabb, mint Donna, aki épp nem talál több kekszet, és emiatt érzett bánatában cukin lebiggyeszti a száját (amilyen sebességgel tolja, még elveszítené az alakját, jobb ez így).

Cameron fizetés helyett részesedést ajánl a cégben, az ötlet egy bulletin board service (BBS) szolgáltatás létrehozása – még nem igazán AZ internet, leginkább egy fórumra hasonlít. Telefonvonallal élőben összekötni embereket, akik együtt játszhatnak szöveges felületen (konkrétan a Zork-ról beszélnek). Donna köszöni, de nem kér belőle, bár láthatóan beültette a bogarat a fülébe. Gordon megússza a csatározást Joe-val, aki önként megy bele a piacra dobásba, hiszen az utolsó szalmaszál is elúszott, amibe kapaszkodhatna. (Ráadásul mind a száz gépet csekkolták, csak egy volt hibás, szóval minden klappol) Nincs más hátra, mint megünnepelni a nagy eseményt, GorDonna puccba vágja magát, Donnának szerintem nem áll jól az erős smink, Gordon meg levágja a szakállát, amit nem tudok megszokni a hátralévő kevesebb, mint húsz perc alatt, na de majd a második évadban. A party jó hangulatban telik, mindenki Gordonnal akar beszélni, Donna meg senkivel sem tud, így elég gyakran néz a pohár aljára, láthatóan nem megy neki ez a kitartott feleség szerep.

Gordon kicsit kibillenti, mikor elbújnak a Kill Roomban, és odaadja neki a gyűrűt, aminek Donna még így másodjára is nagyon örül, és aztán a saját kis nyelvükön szeretlekeznek. Cukik. Gordonnak azonban már rohannia is kell avatni az első szállítmányt, beszédében megköszöni Joe-nak és Donnának is mindazt, amit tettek, a közönség tapsol, mindenki örül, kivéve a borostás MacMillant, aki partnere minden szavát hazugságnak érzi az arcából ítélve. Szívás lehet, hogy mire elérte, amit akart, már nem tud neki örülni, mert vágyakozásának iránya megváltozott. A buli után Gordon berakja Donnát a kocsiba, de még mielőtt hazaindulnának, köszönetet mond Joe-nak, és látszik, hogy ez most nem csak a hangulatnak szól. Hazafelé nekik megy egy másik autó, de mint kiderül nem baleset volt, hanem így lopják el a kocsijukat, miután Gordont megverik, Donnát meg kilökik, aki így törött kézzel végzi. Mindeközben Joe felgyújtja a szállítmányos autót valamelyik méregdrága öltönyzakójával együtt, biztosan azért, mert rég volt már ennyire teátrális. Legalább a sorozat címét betöltötték.

Donna könnybe lábadt szemmel ül a nappaliban, határozottan depressziósan, miközben Gordon intéz mindent, tiszta férfi lett itt a végére. Elköszön a kis feleségtől, beteszi a gyerekeket a régi autójukba, de indulás előtt még visszamegy egy szóra, és még cukibbat mond, mint mikor a gyűrűt átadta. Elmondja, hogy nem tudná elveszíteni Donnát, de nem helyes, hogy itt ül, csináljon valamit, bármit, amit szeretne, és ajánl is neki egy helyet a Cardiffnél. Donna tekintete felragyog örömében, de nem a Cardiffos munka miatt, hanem mert megkapta a végső lökést, hogy mehessen a Mutinyhez. Így is lesz, mindenki boldog, kivéve Gordont, aki rádöbben, hogy elképzelése sincs mi lesz az ő és a Giant jövője, de láthatóan a tárgyalóban ő az egyetlen, akit ez aggodalommal tölt el. Joe-val zárunk, aki elsétál a naplementében, hogy megkeressen egy csillagot.

Na, itt a vége, fuss el véle. A zárórész épp nem tetszett annyira, mivel nagyon mozaikosnak éreztem - olyan volt, mint a mesebeli leány, le is zárta a sorozatot, meg elő is készítette a folytatást. Az évad hullámzó volt, de az eleje és a második fele nagyon rátapintott a lényegre. Király volt, hogy a nők a csúcsra futottak, és kivételesen nem csak másodhegedűsök egy sorozatban. Gordon is jó helyen zárta az évadot, hiszen bár Joe nem így látja, a Giant hatalmas siker lett. A legfontosabb, hogy lényegében megvalósították az eredeti tervet. De még látványosabb belegondolni, hogy a semmiből, egy kicsi, más területen szereplő céggel csináltak egy 100% kompatibilis, kisebb, könnyebb, gyorsabb, olcsóbb és szexibb gépet, mint bárki abban az időben. Hatalmas szerződést írtak alá, és ezzel a Cardiff a nagy gyártóvá válás útjára lépett. Ha MS-DOS helyett Cameron OS-e került volna bele, akkor minden valószínűség szerint kudarcba fulladtak volna. Joe számára így végső soron Cameron szava szirénének volt. Remélem a második évadig sokat kutatja a csillagokat és új dimenziót adnak neki, mert most már elég egysíkú volt.

Személy szerint várom a következő évadot. So, what's it gonna be, Joe?