Véget ért a gyereknevelős hét, az utolsó lényeges momentuma egy újabb gyerekrázás volt, ugyanis amint Traktoros és KokkIza kitette a lábát a hálóból, Viki megint megrázta a műanyag babájukat, mint Krisztus a vargát. Ez, nem mellesleg kurva nagy geciség, Viki mondjuk ezt leszarja, mert jól szórakozik az egészen, és bevallva így akar nyerni. Bravó, bazdmeg. Az utolsó éjjel mindegyik gyerek felkeltette a szülőt, Pink megint többször kiment a nappaliba, de most nem akarta földhöz baszni a kölköt. Haladás, mondja erre a tanult ember.

Lilun rajta maradt a tegnapi bűrgatya, de legalább jól áll neki, a felsőt viszont lecserélte a sztájliszt, kúrással kezdünk, mondja, csak sokkal szofisztikáltabban: KokkIza és Traktoros szerelme a legmagasabb szintre emelkedett. Az előjáték érdekes, Traktoros faluból vizsgáztatja a belpesti modellnőt, láttál-e már rétet? És tudod-e mi az a villanypásztor? A válaszokat nagyjából el lehet képzelni. Miután ettől mindketten alaposan felizgultak, bementek a hálóba és jött a gimnasztika, először csak egy heves ujjazás, utána egy hátulról-oldalról elkövetett pocsíkolás, takaró alatt persze.

Kérem szépen, fontos (tengeri) mérföldkőhöz érünk a mai epizóddal, tessék csak figyelni! Nem gördít le az oldal aljára, kulturáltan végigolvassa! Tehát: szokásos nyitókép, liverpooli kikötő, épp most érkezik az Onedin Társaság egyik hajója, amiről jólöltözött ficsúr pattan le és konflissal valami jó szállodához viteti magát, utána meg Mrs. Albert Frazer házához. Elizabeth erről mit sem sejtve érkezik a rakodópartra (Brachfeld Siegfried szerint: teszedőpart) és siet a fedélzetre, ahol James éppen Baines-szel nézi át a rakományt: a hússzállítmánynak majdnem a fele megrohadt, mérgeskedik James. Hát igen, hiába egyik kedvencem a pig thigh as the bakerman’s wife cooks it (mindközönségesen csülök pékné módra), tényleg jobb lesz, ha nem ebből a húsból készül, helyesel Baines. Eilzabethet persze nem bátyja vesztesége érdekli, sokkal inkább az, mit sikerült Bainesnek intéznie az argentin ügyvédekkel a néhai Albert hagyatékának ügyében. Mr. Frazer után csak ennyi maradt, asszonyom, mutat Baines pár könyvre és néhány kisebb használati tárgyra, sőt, még a leveleiben szerepelt fagyasztócég sem létezik, Albert nevén csak egy hűtőraktár volt a kikötőben. Sz Sz hitetlenkedve csóválja a fejét és megkéri Bainest, minden holmit küldjön át a Frazer házba.

Kezdjük azzal, hogy aki az a villalkók nézeteltéréseinek békés rendezését Amerika kapitány támogatja-szlogent kitalálta, azt egy hétre bezárnám Vikivel és KokkIzával egy légtérbe. Lilu bűrgatyában és pólóban, leengedett hajjal és kaján vigyorral az arcán vezeti, ami tök érthető, hiszen ő már megtapasztalta, azt, amivel a vellalakókat éppen most szopatják, azaz a gyermekáldást, ráadásul nála nem egy szimulátor sírt géphangon. Itt viszont ezek a műanyag baszok nem hagyják aludni a népet, és a legváratlanabb és legváltozatosabb időpontokban sírnak fel.

Atikám épp arról világosítja fel Julit, hogy Balázs már nem dolgozik az irodában, amikor beállít egy rég nem látott szereplő: Kati, aki nem Vilibá lánya, hanem András volt évfolyamtársa és éppen Bandit keresi sürgősen. A képviselő jelöltek tisztességtelen kampányba kezdenek, a lakók így ingyen degeszre tömhetik magukat. Bartha fagyija pedig visszanyal.

A tengeren sikló knarral nyitunk. Viking barátaink mind elégedettek, tervezgetik, ki mihez kezd a jó kis zsákmánnyal, miközben a papok csak reszketnek, hogy a hidegtől, vagy a félelemtől-e azt nem tudni. Valószínűleg mindkettő.

Ki hitte volna, hogy egyszer egy olyan triviális dolog fog rendkívül vicces helyzeteket eredményezni egy jövőben játszódó sorozatban, mint az áramszolgáltatás akadozása? Most pont ez a helyzet, és ez azért szívás, mert így a robotrendőrök nem tudnak rendesen töltődni. Az unalmas MX-ek ilyenkor csak simán belassulnak, de a szintetikus lélekkel operáló Robotzsarunak az alacsony töltöttségtől instabilak lesznek az érzelmi reakciói, hangulathullámai jönnek, vagyis hisztis és lobbanékony, le is kever az eligazítást tartó Grumpy Paulnak egy pofont a miheztartás végett. Kennexet elnézve ez volt az a pillanat, amikor igazán megkedvelte a robotembert.

Tekintve, hogy nem láttam a Szex és New Yorkból csak pár részt, ezen előzménysorozat eltérései a nagy elődtől (ami időrendben utód, vagy mi) egy kicsit sem fognak feltűnni, de így legalább zavarni sem.

Megmutatják nekünk, mit érzett David Tate, amikor látta, hogyan húzzák ki a halott feleségét az összeroncsolódott autóból, és amikor látta, a szintén halott fia karját kilógni az ablakon. Hát. Kibírtam volna-e nélkül a jelenet nélkül assszem. Ott szakadt le a felesége nyakából a lánc, és gurultak szanaszét a gyöngyök, amiket ő most sajátos módon hasznosít újra. A Kapitány kurvára be van szarva, hogy ha nem találják meg kurva gyorsan Santiago de Sol gyilkosát, akkor hamarosan Marcoval együtt ehetnek patkányt nyersen, valami nagyon sötét és szűk cellában. Marco nem szerette Jill Tate-et sem, mint ahogy Charlotte-ot sem szereti, egyszerűen csak megy a farka után, a nők meg azt hisznek, amit akarnak. Jill kicsit túl sokat hitt, de legalább ebben a hitében nem kellett csalódnia, mert már előtte meghalt.

Lilu talpig feketében fogadja a népet A Héten Ami A Legjobb Dolog Ami A Villával Történhetett, de mondjuk ő már látta azt, ami mi csak most fogunk, így nem fair. Nem igazi babákat kapnak a nyomorultak odabent, ezt a döntést megsüvegelem, bár van egy olyan sejtésem, hogy pár év, és élő csecsemőkkel megy majd a móka. A vellában olyan kosz van mint hat legénylakásban összesen, ennek konyhai részét KokkIza azzal magyarázza, hogy nagy a hasa, azért nem tudja az edényekbe száradt kajamaradékot kimosni. Ebben egyébként van valami, azt meg pláne nem értem, miért nem képesek saját maguk után elmosni egy kibaszott tányért, de mit értek én a lovakhoz.