Elővesszük ezt a hogyvoltot, hiszen amikor készült, még nem tudhattuk, hogy az AMC jön hozzánk is, és bemutatja majd, pedig de, így történt. A sorozat epizódjait szerda esténként tíztől lehet látni szinkronizált verzióban és választható angol hangsávval is. Előzetesek és minden egyéb itt.   

Gordon a múltkor csak nem találta meg az óriást a hátsókertben, így most meditációs kazettákhoz fordult segítségért, amit Donna aggodalmasan figyel. (Tudja, hogy a kutyaházban lenne a helye a férjen kívüli pasik csókolgatásáért.) Persze a Cardiffnál ettől nem áll meg az élet, bőszen készülnek a COMDEX-re (1983. november 27. – december 2.), főleg walesi lakomákat megszégyenítő étel-ital rendeléssel és fülke foglalással (mai pénzen 43 ezer USD!), amit a pillantásából ítélve John áll. Na nem mintha dühös lenne, sőt, de tudjuk, hogy a vállalatnak már egy kanyi vasa sincs, és a mondás ebben az esetben a lehető legszorosabban értelmezhető: there is no free lunch.

Cameron és Joe egy gyors menet lerendezése után a raktárban letisztázzák azt is, hogy csak MacMillan megy gépet bemutatni, amit a lány nem is bán, de a vezető mérnökünk egyáltalán nem így van ezzel, mikor a megcsalt feleséghez hasonlóan utoljára tudja meg, hogy nincs COMDEX-elés kilátásba helyezve számára. Csalódottságának ordítással ad hangot, majd közli, hogy ha nem akarják, hogy menjen, ő akkor is megy – hiába, a hisztikorszakban van. Donna közben Huntot találja a Lila Akác köz tujái közt, aki némi hebegés és habogás után, meg „te egy csodálatos nő vagy”-ot követően lelép – plusz Brian, a kirúgott szomszéd is épp ott lebzsel. Legalább már köntös helyett rendes ruhákat visel. Hogy az asszonyka estéje még jobb legyen, Gordon bejelenti, hogy jól megterhelte a bankkártyáját, hogy megszerezze az utolsó szobát, és mehessen a COMDEX-re. Donna mindenre bólogat, semmit meg nem kérdőjelez, vihar készül itt az tuti, csak Gordon nem látja. Megtudjuk honnan van pénze Johnnak az ifjoncok játékának finanszírozására… elvette Nathan bankszámlájáról… igen, Cardiffnak feltűnt, és nem intézi el egy ejnye-bejnyével.

Bosworth némi itallal lelket önt magába, lelép az irodából, egyenesen Cameron-Joe megbeszélésére, ahol épp bizonyítniuk kellene miért jobbak ők, mint bárki más. Cameron le van fagyva, ekkor esik be John, és olyan beszédet mond, hogy attól még én is fellelkesülnék. Sajnos gyorsan le kell zárja, mert már a nyakán is van a rendőrség, akik letartóztatják, és minden gépet elkezdenek felpakolni, hiszen potenciális bizonyítékok. Joe meg csak áll, mint bálám szamara, és marhára nem érti mi történik, és miért körülötte. Gordon sem, de azt levágja, hogy el akarják vinni tőle szeretett gyermekét, beslisszol a szobába, magára zárja az ajtót, szétkapja a gépet, had lássa a sok sün, nincs itt mit nézni, pláne elvinni. Donna megtudja, hogy a szerelmetes főnöke felmondott, senki nem tudja miért, de azért aláírnak neki egy búcsú-képeslapot.

Kiderül, hogy John ötlete volt Nathan pénzét leemelni, úgysem tűnik fel neki alapon, na meg persze ha eladták a Giant-et visszajuttatták volna. De persze nem ment neki egyedül, mivel annyit ért a hackeléshez, mint én, nem úgy, mint Cameron, aki meglátta benne a pótapát, és segített neki, mikor hozzá fordult. Hiszen olyan könnyű játék volt, a banknak technikailag nincs is biztonsági rendszere. Joe őrjöng, de Gordon túlszárnyalja, mivel már látja előre MacMillant, ahogy főnixként emelkedik ki mindannak füstölgő hamujából, mit eddig építettek – mint mindig – és ahogy ennek hangot ad kicsúszik a BIOS-floppy törlődésének sztorijáról az igazság. Ennek eredményeként Cameron egy iszonyatosat bemos Joe-nak. Komolyan, többet kellene ütni ezt az embert, azt mindig szeretem látni. Joe fejéhez vágják, hogy soha életében nem alkotott semmit, de ő azzal zárja a beszélgetést, hogy ez nem igaz, ő alkotta meg Cameront és Gordont. Harry, Ron és Hermione el.

Joe nyugtalanító híreket kap, az IBM is utazik hordozható gépben, jövő évben jelenik meg. Donna elmondja anyucinak, hogy megcsókolta Huntot, aki elutasította, aztán felbukkant a kertben, most meg felmondott. A mami pedig teljes megértéséről biztosítja, és bátorítja, hogy hagyja csak ott Gordont, úgyis ők is csak azért szeretik, mert ő szereti, elcseszett egy házasság ez, nem jó se neki, se a lányoknak, ők támogatják, afelől ne izguljon. Gordon közben betör a rendőrség által lezárt Cardiffhoz, és elhozza a Giantet… ez új tőle. Ahogy az is, hogy kiáll a feleségével szemben, hogy nem egy papucs, kézben tartja a dolgokat, és megoldja, és főleg mennek a COMDEX-re. Hogy pontot tegyen a végére, összetöri a Symbonicot, majd elviharzik, hogy Joe-t és Cameront maga mellé állítsa. Donna pedig telefonál anyucinak, hogy hazaköltözik…

Gordon belekezd Cameron győzködésébe, és mikor az nem akar belemenni, hogy vele megy eladni a gépet, akkor előadja, hogy ő hogyan fogja ezt tenni, legjobb reklámszöveg valaha: vedd meg a Giantot, a rajta lévő oprendszer azért jobb, mint az MS-DOS, mert olyan, mintha anyukád lenne egy gépbe zárva, kifaggat a napodról, és kijavít, ha valamit elrontasz. Cameron nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen, így vele tart. Joe következik a wanted listán, nincs otthon, de ez nem probléma, punkunknak van kulcsa. Itt következett a kedvenc jelentem a mai részből, mikor Gordon azt hiszi Joe kiköltözött, annyira OCD-s a lakása, és mikor Cameron közli, hogy dehogy, ő így él, emberünk visszakérdez, hogy szándékosan? Így leírva nem annyira jó, de higgyétek el, iszonyat viccesnek találtam. Gordont sokkolja, mennyire nem tud semmit MacMillanről, azon túl persze, hogy szereti az üveget. És a fémet. Ha már ott vannak, felhívja Donnát, de ő nem veszi fel a kagylót.

Inkább bekapcsolja a Giantot, és amit lát, az igazán tetszik neki. Aztán megpróbálja összerakni, amit Gordon összetört, és a szerszámok között egy ékszerdobozt talál. Hogy mi van benne? Gordon épp Cameronnak meséli, hogy meg akarta kérni Donna kezét, ezért csináltatott egy platinagyűrűt zafírral, méghozzá olyat, ami dekódolta a szerelmes üzeneteiket, amiket egymással, a saját polialfabetikus titkosírásukkal váltottak. Kockák. Az ünnepek alatt akarta feltenni a nagy kérdést, de nem találta a gyűrűt, ezért teljesen felforgatta a lakást. Így talált rá szerelme, aki egy számítógépet vett neki, a gyűrű árából - mert megtalálta – és azt mondta, hogy akkor vehet neki egy gyűrűt, ha eladták az első gépüket. Bizony, Gordon megcsináltatta a pontos mását a gyűrűnek, hogy legyen mit adnia, ha eladták a Giantot. Ezt találta meg most (is) Donna, és el is pityeredik rajta. Olyan romantikus azért.

MacMillan meglátogatja az apját, hogy megtudja, tényleg hordozható gépet épít-e az IBM. De valójában nem ezt akarja megtudni, és ezt apuci jól tudja, nem engedi el, amíg nem mondja el, miért van nála valójában. Mikor Joe elment az IBM-től az anyja nyomát kereste, hogy megtudja, milyen volt, mert az apja azt hazudta neki, hogy elhagyta őket, és meghalt, holott valójában életben volt, csak öreg MacMillan elküldte, amiért engedte a fiát leesni. Joe ennek ellenére úgy érzi, az anyja arra tanította, hogy merjen nagyot álmodni, de az apja felhívja a figyelmét, hogy az álmok csak kemény munkával válnak valóra, és visszahívja fiát a cég berkeibe, aki némi alkudozást követően igent mond. Mikor felbukkan, a lakásában ott találja Mazsolát és Tádét…

Mikor Gordon meghallja, hogy Joe kiszáll, akkor addig sértegeti, amíg az falhoz vágja. De mint kiderül, ez volt a cél, álljon csak ki ilyen tűzzel a gépükért, nem lesz itt semmi gond. Nem hiányzik más, mint MacMillan pénze, amiről kiderül, hogy nem létezik, minden vagyona a lakás, a Porsche, na meg az öltönyök. Gordon lefagy, Cameron meg a lehető legtermészetesebben kérdezi, hogy mennyit is ér az az autó? Bizony, a 944-es sorsa megpecsételődött, utoljára hallunk róla, mikor Joe felsóhajt, olyan gyönyörű autó volt, Cameron rövidre vágja a gyászolást, lépj már túl rajta. Gordon bőröndökkel találja Donnát – én már a legrosszabbat vizionálom – de nem elköltözik, hanem megy vele a COMDEX-re!!! El is indulnak, de még megállnak Larry házánál, ahol Bosworth héderezik (hisz a feleségétől elvált, a házát pedig elzálogosította). Cameron sírva búcsúzik el Johntól, aki még a technikai részleteket is elsajátította, hogy hihető legyen, hogy egyedül követte el a bankrablást, és a lány megússza ép bőrrel. Csak annyit kér, hogy járjanak sikerrel, aminek útján el is indulnak – sajna nem épp egy Porscheval.

Joe a C-23 fülkét szerzi meg a Cardiff számára, és ahogy mondja, ezzel a Commodore és a Tandy (RadioShack) mellé kerülnek. Bár egyikük sem gyártott IBM-compatible gépet, mivel ismert nevek voltak, így garantálták a nagy forgalmat. Az 1983-as COMDEX volt Bill Gates első fellépése, ahol bejelentette a Windowst. Az egész hackelés, amit Bosworth és Cameron végrehajtottak abból a Newsweekből származik, amit az előző rész végén John is olvasott – akkor körülbelül öt hetes volt. Ebben egy magukat The 414s-nak (414 Milwaukee telefonos körzetszáma) nevező hackercsoport akcióiról számolnak be, amik között bankokat is feltörtek. Ez adhatta az ötletet Johnnak, és mivel a 214 Boston körzetszáma, így a The 214s Bosworth és Cameron hackercsapatára utal. John erről beszél, amikor Cameron meglátogatja, valóban megtanulta a módszert, ami lényegében megegyezik a valós 414s eljárásával. Végre megláttuk mi is Gordonban, hogy Donna miért kötötte össze vele az életét. Joe Sr. sokkal emberibb színben jelent meg, és talán mégsem ő a gonosz ebben a történetben. Nagyon tetszett a rész, na. Már csak egy, és jön a nagy (reméljük?) finálé.