Hogy volt?

Terápia 2x32 - Kedd 11 óra, Orsolya (7)

2014. december 10. 11:00 - Zsoofka

Előző keddi ülés hogyvoltja itt

Kedd van, ma megtudjuk, merre fordul Orsolya sorsa. A legnehezebb döntést - és egyben a legjobbat már egy hete meghozta, képes volt nem belemászni a 16 éve elhagyott lánya életébe. Vajon sikerül megbocsátani az édesanyjának és saját magának? Vajon lesz még alkalma bebizonyítania, hogy jó/jobb anya?

Kicsit tartok attól, hogy ma milyen meglepivel készül a csaj és nem is csalatkozok. 32 darab csomaggal állít be Dargayhoz. Nem, nem készül odaköltözni a meglepett pszichológushoz, egyszerűen csak vásárolni volt, elvégre 2 nap múlva szülinapja lesz.

A negyvenedik. A korábbi ülésekről már tudjuk, nemigen örül ő ennek... Mert ki igen?

2.png

Elment hát shoppingolni, de nem egyedül, vele tartott az édesanyja is. Erre utoljára a csaj szalagavatója előtt egy héttel volt példa. Az meg ugye nem ma volt. Dargay üdvözli a dolgok ilyetén alakulását, őszintén örül annak, hogy Orsi és a mamája közelednek egymáshoz. Még akkor is, ha kurvadrága a cipő, amit azok ketten megvettek. Szülinapi buli is lesz, megvendégeli a barátait. Inkább, mint, hogy azok kínozzák valami béna meglepi bulival. Bár legszívesebben beülne a sarokba, egy üveg jófajta vörösbor társaságában és Anne Shirleyt nézne. Ja, nem is. Ezek az én terveim a következő év február 27-re.

Szóval Orsi szülinapi zsúrt tervez, bár ő jobban örülne, ha közben ott nyüzsögne körülötte egy férj és két gyerek. Az meg még mindig nem van, a 40-es meg vészesen közeledik. De Orsi megunta, hogy meneküljön előle: „nem lehet mindentől parázni, elegem van”. Inkább szembenéz vele. Majdcsak eltelik az a nap, aztán meg a következő is. Nem akar tovább nyűglődni.

4.png

Sokat gondol a lányára, a múlt heti találkozás óta is. Maga a találkozás élménye sok erőt ad neki a továbblépéshez. És mit jelent a továbblépés Orsi esetében? Természetesen az anyává válást. Mert van ám egy kisgyerek a környezetében, az a kisfiú, akit bántalmaztak a nevelői, és Orsi most úgy dönt, ő megmenti ezt a gyereket. Lám, nem csak drága női cipőt, hanem egy sportcipőt is rejt az egyik tasak, 34-es méretben.

6.png

A kisfiú jelenleg otthonban van, ott várja a sorsát. Ügyvédnőnk jelentkezik nevelőszülőnek, és egyszer talán hivatalosan is örökbe fogadhatja őt. Orsi matekpédája alapján: - 1 gyerek 16 éve (örökbeadva); + 1 gyerek most (örökbefogadva) és helyreáll a világ rendje. Hahó! Nem krumplikról beszélünk, ugye ez világos mindenkinek? De Orsi magabiztos. Annyira, hogy átértékeli a múlt heti vetélést, ami talán tényleg nem az volt. Pont úgy fordítják a 7 nappal ezelőtti eseményeket, ahogy mi: ez a jelenkori „vetélés” a 16 évvel ezelőtt elhagyott gyermek meggyászolását és a róla való végleges lemondást szimbolizálja. Ez így nagyon nagy előrehaladásnak tűnik, kezdünk alakulni.

3.png

De talán elhamarkodottan vagyok optimista: hamar kiderül, Orsolya még csak nem is látta élőben azt a gyereket, csak egy fényképen. Ez a nő tényleg krumplikban gondolkodik. És mi van, ha a fiúnak önálló gondolatai lesznek és nem kell neki Orsi, mint pótanya? Nem mellesleg a nő beleszeretett abba a gyerekbe a fénykép alapján. Tiszta volt a tekintete, bizakodó az arckifejezése. A kiállt kínzások ellenére is bizakodó. Orsi meg meg akarja menteni. Még egy önkéntes életmentő.

Dargay próbál finom lenni: biztos, hogy Orsi, aki egyik lelki válságból a másikba sétál, nem ismeri sem önmaga sem a szüleinek a motivációit, szóval biztos, hogy ő jó szülője tud lenni egy sérült gyereknek? A pszichológus most olyat kér Orsitól, amit már kért egy párszor: vizsgálja meg készülő tettének összes lehetséges következményét. Ne hozzon elhamarkodott döntést, azzal nem segítene, sem magán, sem a gyereken. Sőt.

10.png

Orsi nem szalad el, beleáll a helyzetbe: tessék, mondja vizsgáljuk meg.

Első kérdés: Mit adhat Orsi a gyereknek. Például jó orvosokat, akik meggyógyítják az előző nevelők okozta sebeket. Szeretet, amit eddig nem sokat kapott. Ez eddig oké.

Második kérdés: Mit vár a nő az örökbefogadástól? Mert, ha csak a szeretethiányát akarja ezzel csökkenteni, egyfajta pótléknak felfogni a dolgot, akkor bele se kezdjen. Ügyvédnőnk felháborodik: ha ölelgetni váló élőlényre lenne szüksége, akkor kutyát venne, nem gyereket fogadna örökbe. Dargay próbálja kicsit más oldalról magyarázni a dolgot: még ha Orsolya maga lenne a tökély, az anyák mintapéldánya, akkor is kétséges lenne tervének sikere – a gyereknek is képesnek kell lennie a befogadásra. És így már egy kicsit túl sok a „ha” … Orsi egymaga nem teheti jóvá azt, amit a világ elkövetett a fiú ellen. Hogy is mondta Ágnes épp Andrásnak?

„Senki nem született arra, hogy másokat megmentsen. Ebbe csak belebukni lehet.”

Mi lenne, ha lassabban haladna Orsi? Ha felkeresné, ha megismernék egymást? A nő előbb felháborodik („ha nem elég hálás és nem eléggé szépen néz, eldobjam?”), de aztán szépen lassan igazat ad a férfinak. Maga az örökbefogadás is egy hosszadalmas folyamat, tele embertelen részletekkel, procedúrákkal. Ezen túl kell esni. De nem lehet véletlen, hogy ezt a kisfiút ő elé sodorta az élet. Ezt csak a sors akarhatta így. És ő meg fog felelni a kihívásnak. Már nem számít saját gyerekre, de már nem is görcsöl rá. Teszi, amit az élet rendelt neki. Jókedvvel, a legjobb tudása szerint.

9.png

András egy korábban erőltetett kérdést vesz elő: Orsi faggatta egyszer, vajon jó anya lehet-e belőle? Orsi tele volt kétséggel és nyilván nem a pszichológus véleménye volt itt a lényeg, hanem az ő hatalmas belső bizonytalansága. Hol tart most ez a bizonytalanság? Hogyan váltott át olyan erővé, amellyel már örökbefogadni készül egy sérült gyereket, ráadásul egyedül? Mi változott? Nem mi, hanem ki! ORSOLYA.

Megismerte a lányát – és ami talán még ennél is fontosabb – kezdi megismerni az anyját. Mert végre közel engedte magához, elfogadva gyarlóságát, minden hibáját és gyengeségét…

„Mindig azt gondoltam, hogy mivel az anyám rossz anya, én is az lennék. Nem tudom. Már nem látom annyira rossznak.”

Anyuka nem volt mintaanya, de hát ki az? Csinált hülyeségét, képzeljétek, még én is tettem olyat, amit szégyellek. Ewan. Orsi mélyen magába szállt a múltkori anyai kritika hallatán. Emlékeztek? Amikor Anyuka azt mondta, hogy azért volt szar a kapcsolatuk, mert Orsi sose engedte közel magához, eltaszította őt. Ez találó lehetett, mert napokig ott zengett a csaj fejében, míg végül belátta, van benne valami. Amikor Orsi találkozott a lányával és rájött milyen szar, hogy az nem néz rá anyaként, beleélte magát a saját anyja helyzetébe, akinek szintén nem adatott meg, hogy Orsi „úgy” nézzen rá… És hirtelen már nem tudott Anyukára haragudni.

14.png

Anyuka is úgy érezheti, hogy most van esélye javítani a lányával való kapcsolatán. Főzött neki múlt kedden, most meg ugye elmentek vásárolni is. És Orsi képes értékelni ezeket a gesztusokat.

Adni és elfogadni. Mindkettő művészet.

Anyuka hirtelen megöregedett Orsolya szemében: nemcsak öreg, apró is és törékeny. Sőt: Anyuka egyszer csak már nem lesz, nélküle kell Orsinak boldogulnia. Akkor kire fog haragudni? Akkor kinek fog megbocsátani? Megannyi kérdés, amikre sajnos Dargay  már tudja a választ, hisz az ő apja (és anyja is) már halott. Ő már elkésett azzal, hogy javítson a velük való kapcsolatán. De Orsinak még van esélye. Tessék vele élni. És akkor talán ő is jó, de legalább is nem túl rossz anyja lehet annak a kisfiúnak. Vajon Orsi-mama ennyit változott az elmúlt egy hét alatt – vagy csak ennyit tesz, hogy a csaj más szemüvegen keresztül nézi őt? Dargay szerint talán mindkettő. Anyuka megérezte ezt az eddig nem létező lehetőséget és örömmel adja át magát az anyaságnak. Orsi pedig türelmesebb lett és nyíltabb, mint bármikor.

Amikor egy kisgyermek a világra jön, akkor - jó esetben - születik egy anya és egy apa is.

Dargay végül „ítéletet mond” – nem tartja ördögtől való ötletnek az örökbe-fogadást. Sőt, talán még egy saját gyerek is belefér: a lényeg, hogy Orsi elég eltökélt ahhoz, hogy átlépjen a saját árnyékán és javítson életfelfogásán azért, hogy jobb anya lehessen. Képes és mer tanulni. Ez pedig már fél siker.

22.png

Orsolya örül a dicséretnek, még egy mosolyt is kapunk. Végre.

Jön még a jövő héten is, de sajnos annak a beszélgetésnek mi már nem leszünk tanúi.

Címkék: terápia
10 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sargabogre 2014.12.10. 15:09:08

az még fontos volt az utolsó jelenetnél, amikor András azt mondta neki 'gratulálok' 'mihez?' 'a születésnapjához' - közben érződött, hogy itt arra gondol, mekkora utat tett meg azóta, mióta hozzá jár.

Tillike 2014.12.11. 08:21:22

sokszor elmondtak hogy az orokbefogadas mellett meg lehet sajat gyereke Orsolyanak, de hat az orokbefogadott is sajat!! (ez szemelyesen erint azert bantotta a fulemet) Andrastol elvartam volna hogy ezt tudja.
Mas: nagyon tetszett Orsolya ruhaja, leirhatnak a keszitok hol vettek :)

2014.12.11. 11:04:18

@Tillike: az örökbefogadott gyerek nem a te génjeidet örökli. Nevelheted persze a te értékrendednek megfelelően szeretben, boldogságban. A biológiai tényeket azonban kár elhazudni.
Viszont Orsolya karaktere kész agyrém. Egy ilyen nőtől agyfrászt kap minden férfi. Nem tud egy értelmes alany-állitmány-tárgy-jelzős bővitett mondani elmondani.
Csak pattogni tud, rövid vezényszavakat kaffogni mint egy kiképző őrmester.
Korunk túlemancipált, frigid nő tipusának elborzasztó prototípusa.
Ergo: Nem szeretnék a gyereke lenni.

2014.12.11. 11:05:17

@Sargabogre: azt megfigyelted, hogy Orsolya meg akarta puszilni Andrást, de az elhúzódott ?

Zsoofka 2014.12.11. 11:10:49

@Kulics: Szerintem meg nem mondott le arról, hogy Dargayt megfogja maganak.. :)

Tillike 2014.12.11. 11:19:14

@Kulics: mi az orokbefogadott lanyunkat sajatunknak/mienknek tekintjuk :) megha nem is orokolte a genjeinket. Csak szohasznalat kulonbseg, de az orokbefogado szulok inkabb a biologiai vagy verszerinti szavakat szeretik hasznalni.

2014.12.11. 11:43:07

@Tillike: nyilvánvaló, hogy annak tekintitek és ez így normális.
Ám a hétköznapi értelemben kiüresednek a szavak, ha összevissza keverjük a jelentéseiket.

Tillike 2014.12.11. 12:28:52

@Kulics: attol fugg mitol szamit sajat gyereknek, az ha megszulod, vagy a attol sajat mert a legjobb tudasod szerint es a leheto legtobb szeretetet adva felneveled es eleted vegeig mellette allsz. Nekem eleg a masodik feltetel de ugy latom neked kell hozza az elso feltetel is.

2014.12.11. 12:42:33

nem nem, ne személyeskedjünk.
A hétköznapi szavak értelmezéséről beszéltem csupán.
a hétköznapi egyszerű értelmében az emberek megszülik ÉS felnevelik a gyerekeiket. Mindkét feltétel kell hozzá.
A valóságban meg persze mindenféle keverések vannak, megszülik és otthagyják, aztán más meg felneveli. És ez utóbbit is lehet erkölcsösen, szeretettel és sajnos csinálják ettől ellenkezőleg is.
Mit szeretnél te ehhez hozzátenni ?
Hogy ÉN így ismeretlenül adjak neked pozitiv visszajelzést, milyen jó ember vagy, hogy sajátodként felnevelsz egy gyereket ?
Megadom: nagyszerű ember vagy !

2014.12.11. 12:46:02

Aztán ha téged tényleg sért, hogy egy tévésorozatban azt mondják az örökbefogadott gyerekre hogy nem saját... hát az meg a te problémád, hogy ezt a témát nem tudtam magadban helyrerakni.
De hát végül is ez egy pszichologizáló topic.