Hogy volt?

Terápia 2x28 Szerda 12 óra, Misi (6)

2014. december 04. 10:00 - Zsoofka

Előző szerdai ülés itt.

Szerda van, Misi azonban nem bírja kivárni a délutánt, már délben ott kopácsol Dargay ajtaján. Egyedül, zaklatottan. A fiú ugyanis szinte futva jutott el idáig, megszökött a suliból. A meglepett pszichológus beengedi, mindjárt rátér, csak előbb befejezi egy ismeretlen nő kezelését.

1.png

Az intro után Misi már a kanapém ül, az asztalon pedig ott van a sakktábla. Misi inkább szomorúnak tűnik, mint idegesnek. A „gyilkos ösztön” sem hajtja, még segít is Dargaynak a következő lépésben. A férfi bevallja a fiúnak, hogy értesítette a szüleit, nem tehetett mást. Misi rezignáltan tudomásul veszi ezt. Egy cetlit húz elő a zsebéből, szó nélkül az asztalra teszi. Dargay sűrű szemöldökráncolások közepette elóvassa az irományt. Egy trágár gúnyvers az, a fiú egyik szimpatikus (nem) osztálytársa írta. A kis drága biztos akart benne lenni, hogy mindenki tudomást szerez költeményéről, hát kiírta a táblára is. Biztos, ami tuti. Misi kerek perec kijelenti, nem megy vissza többé abba az iskolába, bekaphatja mindenki.

2.png

Dargay próbálja árnyalni a képet: Ki ez a fiú és miért baszogatja Misit? Mert kínzása elég sokoldalú és már régóta tart, nem egyedi esetről van szó. Aztán kiderül, ami ilyenkor mindig ki szokott, hogy egy csaj van a dologban. Az EMESE. Akinek udvarol a „költő”, de a kiscsaj lepattintotta. Bezzeg Misi mellé meg minden reggel odaül a buszon. Innen fúj hát a szél. „Ha bántanak minket, akkor az legtöbbször a másik félelmeiről vagy irigységéről szól. Attól még nagyon fáj, tudom.” Ez tetszik, ezt megjegyzem.

3.png

Szegény Misi észre sem vette, hogy egy szerelmi háromszög részese lett, akaratlanul. Ő csak szeret jókat beszélgetni a kislánnyal… Ezért lett kipécézve és vált áldozattá.

Itt tartanak, amikor –persze köszönés nélkül - betoppan Mrs. Ideggubanc és Mr. Tahó.

5.png

Hozzák a szokásos formájukat. Anyuka mézesmázos (jájistenemhalálra-aggódtammagam), Apuka agyoncsapást ígér gyermeke kínzójának. Aztán ez utóbbin persze rögtön összevesznek. Anyuka ötletén – mi szerint ki kellene venni a gyereket ebből a suliból – szintén. Tamás szerint ez megfutamodás és egy ILYEN gyereknek úgyis ez lesz a sorsa máshol is. (Az ILYEN szó hangsúlya felér egy becsületsértéssel. Tetszőlegesen helyettesíthető a "kövér”, "tohonya", "béna", "szerencsétlen" szavak bármelyikével vagy akár az összessel együtt.) És akkor Misi visszakérdez: MILYEN ILYEN? A levegő megfagy, Tamás erőből megismétli a „jelzőt”, de ahogy újra kimondja, már tudja, hogy nagy hibát vétett. Misi ez egyszer nem hagyja, hogy a szülei a jelenlétében öljék egymást. Előbb rájuk szól, hogy ne tegyék, majd – a fenti minősítés után – tüntetőleg kivonul. Végre kezd kiállni magáért a gyerek, kár, hogy ezt a kínzást ki kell állnia. És itt nemcsak az iskolai kisköcsögökre gondolok.

András ilyen fejjel nézi végig a fenti jelenetet – és meg sem próbálja a akadályozni a gyerek távozását:

7.png

 Miután hármasban maradtak, Dargay beavatja a szülőket az események folyamatába: beszél a gúnyolódásról, megmutatja a verset. Petra és Tamás hiszi is meg nem is, hogy a fiúk egy csaj miatt került ilyen helyzetbe. De Dargay szerint ez most szinte mindegy, inkább azt kellene kideríteni, miért reagált a fiú ilyen szélsőségesen a másik gyerek faszságára - illetve ki kellene találni mit tegyenek: legyen-e suliváltás vagy ne. Mikor ezek ketten megint egymást baszogatják, ahelyett, hogy a megoldást keressnék, Dargay előveszi tanárbácsis stílusát és lassan mondja, hogy Petra és Tamás is megértse: nagy a baj, ne személyeskedjenek. A problémát közösen kell megoldani. Nőjenek már fel végre.

9.png10.png

A pár ekkor egy fokkal alacsonyabb hangerőn folytatja- Petra ismét kifejti, új iskola kell. Tamás nem akarja ezt, különben is, helyben nem van másik suli, talán be akarja hozni a gyereket Pestre? Vagy Petrának van B terve? A nő nem vall erről rögtön, csak azt ismételgeti, hogy a gyereknek új iskola kell, tiszta lap. Tamás szerint meg az, hogy beleálljon a helyzetbe és egyszer végre győzzön. Tamásnak egyébként is gyanús a nő fene nagy menekülhetnéke… Petra végre kiböki: kapott egy állásajánlatot Pécsett. Menne, mert végre új életet kellene kezdenie. Viszi Misit is. És ezen persze, hogy összevesznek. A vitát nemigen részletezném, mindenki képzelje ide ismerettségi köréből a hasonló vitákat, plusz Tamás és Petra irritáló stílusát. Na pont olyan volt ez a vita.

„Felőlem elhúzhatsz a holdra is. De nem viszed Misit.” Dargay többször nekifut a kérdésének, mire át tudja kiabálni őket: Misi tud Pécsről? Vajon a közelgő költözés réme (?) okozta-e, hogy a mai konfliktusra ilyen szélsőségesen reagált? Petra bevallja, beszélt a gyereknek a lehetőségről, persze a véleményét azt nem kérdezte. András egyre idegesebb lesz: a nő komoly kérdés elé állította az amúgy is zaklatott gyereket, és még csak észre sem vette. Mert miről is szól ez a pécsi kaland? A gyereknek nemsokára választania kell Anyuka és Apuka között. Ez a mostani „közös felügyelet” - az egyik nap itt alszok, a másik nap meg ott – hát ez sem legényálom, de a költözés, az igazi rémálom lehet a gyereknek. Vagy egy új, boldog élet kezdete. Sok minden múlik azon, hogy hogyan készítik elő és kommunikálják le, szóval nem ér elbaszni. Misi elég nagyfiú már, hogy minimum a véleményét ki kell kérni, együtt, hármasban dönteni. Szerintem esélytelen. És nem Misi miatt.

8.png

Dargay azért felajánlja magát moderátornak nagy átbeszélő show-ra. Nem csak én vagyok szkeptikus, Petra is. Szerinte nincs olyan version, ami mindenkinek jó. Szeretik Misit és ő is ragaszkodik mindkettejükhöz, de a fiú ütközőpont lett a szülők háborújában. Eszköz, amivel bosszút állnak egymáson. Hogyan tudna így Misi megbirkózni a külvilág kihívásaival, ha a szülők a 11 éves lelkére borítják az összes felnőtt problémájukat?

Misi közben megunja a várakozást, előbújik a kisszobából. Tuti, hogy még mindig ki van akadva Apuka szimpatikus minősítgetése miatt, közli Anyukával, az előzetes tervekkel ellentétben nála kíván aludni. Petra feláll és szó nélkül távoznak.

11.png

Tamás bűnösnek érzi magát, talán szégyelli is beszólását. Kis ellenkezés után elengedi a többieket. Jobb híján a még mindig az asztalon fekvő sakktábla fölé hajol és befejezi a fia által megkezdett partit, győzelemmel.

Nincs tippem arra, miféle pozitív vége lehet ennek a szállnak. A két szülő reménytelen. És szépen lassan Misit is felőrlik. Pedig olyan okos, érzékeny a fiú. Nem tudom mivel zárul a jövő hetük. Hogy is volt ez a múlt héten? "A fiú már épp elkezdett bízni abban, hogy az apja szeretete megingathatatlan." És most ez a reménysugár is elillanni látszik.

Címkék: terápia
10 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tillike 2014.12.04. 11:51:53

Ezt a reszt most nem lattam (otthon kellett problemat oldani :) ) de talan jobb is, nagyon merges vagyok a szulokre...

mézescsók 2014.12.04. 12:38:53

Olyan szépen, halkan, tisztán artikulálva megkérdeztem volna őket, hogy egy kicsit, egy nagyon picit sem szégyellik magukat? Hogy csak egyszer, csak egyes egyedül egyetlen egyszer, megpróbálták beleélni magukat Misi helyébe? És, ha nem, akkor sem szégyellik magukat? És, ha igen, akkor sem?
Lehet, hogy egy pszichopata ezt nem mondhatja, de nem is értek hozzá. Viszont erre rámegy egy értelmes, kedves kölyök.

mézescsók 2014.12.04. 12:40:20

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, pszichiáter akart lenni az a pszichopata.

Zsoofka 2014.12.04. 12:45:55

@mézescsók: :) Freud ott figyel a sarokban :)

Tillike 2014.12.04. 13:27:58

@mokamini: en mar megpofoztam volna oket, vagy valami, nem tudnek ilyen nyugodt lenni. Bar ha mar lattal sok ilyen esetet akkor rezignaltan tudomasul veszed hogy nincs segitseg.

sosemvolt királylány 2014.12.04. 17:45:24

Nem tudom, lehet-e ezt rezignáltan kezelni valamikor is. A gyerekekkel kapcsolatban azt a felfogást tettem magamévá, hogy nem kell miattuk teljesen átalakítani az életünket (én is a gyerek=vendég elmélet pártján állok, aztán kérdezzetek meg erről úgy 10 év múlva, amikor már tapasztalatom is lesz :)), de az őket érintő kérdésekből sosem szabad őket kihagyni.
Ez a két szörnyeteg nem szülő, fogalmam sincs, minek harcoltak annyit egy második gyerekért, ha az elsővel sem tudják, hogy bánjanak vele. Ha nagyon cinikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy biztos Misi mellé akartak egy "maga a tökély" gyereket. Sosem felejtem el, amit az anyukám válaszolt (viccelt, éreztem a hangsúlyán és láttam a szemében, de örökre belém égett), amikor egyszer azt kérdeztem, hogy én miért csak a rossz tulajdonságaikat örököltem (főleg fizikai tulajdonságok, bár van benne némi jellem is), és a húgom miért csupa jót. Azt felelte, hogy mindig kell egy prototípus. Úgy tűnik, Misi is "csak" egy prototípus egy szülők szemében. Borzasztóan sajnálom szegényt, mert végtelenül szimpatikus kissrác.

mézescsók 2014.12.04. 18:58:35

@mokamini: Lebuktam. Tudott valamit az öreg, bár a szerető ls önfeláldozó kedves szülők jártak az agyamban.
@Tillike: Kell lennie segítségnek, még apa és anya számára is, hátha egyszer ráébrednek, mielőtt tragédia történik, hogy szükségük van rá. Utólag ugyanis sajnálhatják, késő. És akkor már nekik sincs segítség. Mondjuk, amilyen szadista vagyok, nem is nyújtanék. Tessék csak beledögleni a bűntudatba.

mosomacilany 2014.12.09. 10:08:44

Na most adok hálát , hogy nekem milyen csodálatos szüleim vannak :)

Zsoozsy 2014.12.09. 19:32:06

@sosemvolt királylány: testvérügyben nálunk gyerekek között ment a hasonló vita, kiskorunkban az öcsémmel szivatóztunk sokáig, hogy szerinte én vagyok a prototipus, ő a tökéletes, szerintem meg én a tökéletes, ő meg a gyenge utángyártás... :) (a szülők meg kimaradtak ebből a buliból, vagy túl hamar leállítottak mindig minket, vagy jött a dehogyismindkettentökéletesekvagytok sablonszöveg, ami ilyenkor uncsi... :D)

A kiemelt mondtat tényleg jó a bántásról, én el is mentem mellette a sorozatban, pedig tényleg sokat ér, én is elteszem magamnak... :)

Az a beszólás meg Tamástól, h "az ilyen gyerek mindenhol szenved" - hát ejha...! Hát nem kicsit kaptam fel a fejem rá, nekem is leesett az állam, hogy és mindezt a gyerek feje fölött... - És hogy aztán meg még csak nem is András kérdezte vissza, hogy milyen, hanem maga Misi... Hát tényleg hátborzongató volt...
Amúgy érdekes módon én nem tartom őket reménytelennek, a szülőket, biztos, hogy sokat kéne tanulniuk, viselkedni, emberré válni, kulturált módon viselkedni, de szerintem nem reménytelenek... Vagy csak én vagyok túl naív és hiszek az emberekben...

A szülők válása iskolaváltással kombinálva, egyszerre 11 évesen meg... hát... szinte déjá vu... (csak épp én 12 voltam... amikor a hatodik utáni nyári táborból hazatelefonálva két hírt kaptam: apád elköltözött és felvettek az új iskolába, ahol szeptembertől folytatod a maradék két évet...)

Amúgy érdekes, hogy a Misi-szál miatt újabban azon morfondírozom, hogy milyen érdekes, hogy az ember megszületik ártatlanként ebbe a mocskos világba és mennyi szenny rakódik rá, viselkedési minták meg védelmi mechanizmusok, amelyek aztán úgy beléépülnek, hogy olyan szinten az élete részévé válik, hogy már nem is emlékszik rá, milyen volt ártatlan, a világra rácsodálkozó, tiszta lelkű gyermeknek lenni... És ez olyan szomorú... :( Vagy ez nem mindenkivel van így...? :) (ugye nem...? légyszi...! :) )