Carrie tovább botladozik a sötét gyárépületben, már nagyon kivan, így alapvető hibákat vét: hangosan szuszog, aztán fel is borul. Végül zajt hall maga előtt, sőt egy pillanatra látni vél valakit, a nyomába indul, ám nem talál senkit; egy ajtón kilépve pedig az udvarra jut, ahol egy halom kommandós ölébe pottyan.

Itt van Peter is, aki nem engedi vissza az épületbe, akármennyire menne, mert látja rajta, hogy mindjárt összecsúszik; eközben Galvez a keresőket vezényli. Quinn kérdi szőkénket, hogy tutira Abu Nazirt látta-e, erre igen a válasz, ám arra a kérdésre, hogy hogyan szabadult ki a fogságból már jókora bullshittel válaszol: megszöktem, szerencsém volt. Na persze. Társa orvoshoz kíséri, közben meséli, hogy az alelnök meghalt, mert a pacemakere felmondta a szolgálatot. A nőnek hatalmasra kerekednek a szemei, de nem szól semmit, a fejszerkezetét pedig be lehet tudni az idegállapotának, szóval semmi gond. Quinn balra el, irány Nazirt vadászni.

A Brody család még mindig a biztonságos házban van, a szülők testületileg álmatlanságban szenvednek – Walden halála tartja őket ébren, nyilván eltérő indokkal, ugye. Jessica beszélt az alelnöknével, aki azt találta mondani, hogy örül, hogy Brody a férjével volt annak halálakor. Hehh! Anyusnak lelkizhetnékje van, de ura nehezen követi a női elme eszmefuttatásait – na jó, ezt most én is. Szerinte ideje elgondolkodniuk, hogyan tovább. Nicholas gyónásra szánja el magát, de hogy mit akar mondani nem tudjuk meg, mert megszólal a mobilja, Carrie hívja. Bűntudatos fejjel néz feleségére, aki egy szájhúzás kíséretében hátat fordít neki, ő pedig az erkélyre megy ki telefonálni.

Megtudja szőkénktől, hogy éppen rajta vannak Nazir elfogásán, de a hírtől nem ugrik plafonig. Carrie felvilágosítja, hogy azt hazudta Quinnek, hogy saját erejéből szabadult ki, ám aggódik, hogy a terroristavezér megcáfolja. Brody tojik rá, a lényeg, hogy kedvese egészben van. Aztán látja, hogy felesége vasvilla-szemekkel mered rá a szobából, így elbúcsúzik és visszaoldalog. Jessica sírós arccal bámul férjére, aztán szó nélkül a szobájába kullog. Hát ennyit a problémamegbeszélésről.

A CIA egyik irodájában Saul várja magányosan, hogy miért is tartották vissza az akciózástól, ami nagyon gyorsan kiderül: hazugságvizsgáló gépet tol be egy kollégája. Azonnal levágja, hogy ezt David agyalta ki azért, hogy vele kibaszhasson. Nincs lehetősége kifejteni az elgondolását, mert kollégája felhomályosítja – a szerződésük szerint a cégnek poligráf alkalmazására bármikor lehetősége van. De most már szíveskedjék lenyugodni, különben elbukik a teszten. Ez azonban csak olaj a tűzre, a férfi egyre jobban belelovallja magát, hogy ez egy előre kitervelt kitolás ellene, és azt várják, hogy elbukjon. De a mérgét meglepettség váltja fel, mikor kiderül, hogy nem a kollégája fogja kikérdezni, hanem egy kőarcú ismeretlen ügynök, akit a „ki a faszom vagy te?” kérdéssel próbál azonosítani.

Carrie a gyártelep udvarán okoskütyün szemléli a híreket, persze Walden halála a fő téma. Quinn zavarja meg és közli, hogy szar van a palacsintában, mert Abu Nazir nincs meg. Mi vaaaan? A nő szerint kizárt, hogy átjutott ekkora embergyűrűn, ha távozott, akkor azt segítséggel tette. Ezt egyikük sem akarja hinni, úgyhogy marad az a változat, hogy még odabenn van. Peter eszerint cselekszik, visszazavarja a bandát még egy kör gyárterlep-túrá(s)ra.

Eközben zajlik Saul kihallgatása, a ráhangoló kérdések után a lényegre térnek, Aileen Morgan a téma. A kihallgató az udvariassági kör végén alattomosat kérdez: ügynökünk adta-e a terrorista-macának a tárgyat, amivel megmurdelte magát? Kibújt a szög a zsákból, állapítja meg Saul (és vele együtt én is): ide akar hát kilikadni a kérdezősködés, kamu ürüggyel valami szarságot a nyakába varrni, hogy ezzel állítsák félre. Most már valóban dühös, a kihallgatóján keresztül küldi el a picsába az egész mögött álló Davidet és üzeni, hogy mindenképpen elkapja a simlisségei miatt. Mert szerinte a fő téma itt az, hogy meg akarnak ölni egy képviselőt, amint elcsípték Abu Nazirt. Vallatójának a szeme sem rebben, és újra felteszi az Aileennel kapcsolatos előbbi kérdését.

A kutatás helyszínén Carrie az ügynököket vegzálja, létszámellenőrzést tart (gondolom így akarja kideríteni eltűnt-e valaki a terroristával), de Quinn még azelőtt leállítja, mielőtt végbéltükrözést hajtana végre rajtuk. A nő elismétli kollégájának korábbi teóriáját: Nazir sehol, tehát valaki közülük segített neki lelépni. Szóval ki is vezényli ezt az egészet itt? Én, felel Peter. És még? Galvez. Szőkénknek triplájára kerekednek a szemei, és eszelősen kérdezgeti az embereket: hová tűnt Danny Galvez?

Míg a kommandósok megpróbálják előkeríteni, Quinn hitetlenkedve töpreng, hogy kollégájuk vaj’h sáros lehet? Hiszen meglőtték a szabó üzletében! Carrie elméletébe ez is belefér, szerinte Nazir máskor is feláldozta már az embereit. A legfőbb érve pedig az, hogy Galvez muzulmán. Egy kommandós lép hozzájuk, miszerint Danny nemrég eltávozott, ezért szőkénk biztosra veszi, Abu Nazirt viszi a kocsijában, el kell csípni. Quinn partner az őrült teóriában, irány a kollégaüldözés.

Ezután már azt lájuk, hogy utolérik a kocsiját, feltartóztatják és kiszedik a férfit a kormány mögül. Fegyver nincs nála, sem utas az autójában. Carrie üvöltve kérdi, hogy hova rejtette Nazirt, Peter állítja le, mert ő már látja, amit a nő nem: Galvez vérzik – a szerencsétlen a kórházba indult, mert felszakadt a sebe. Nesze neked eszelős k...

Másnap Brody fiával reggelizik, mikor Dana is előkerül a szobájából. Ahogy elnézem a kiscsaj nem bírja megemészteni, hogy apja nem engedte vallomást tenni, mert meglehetősen ocsmányan kaffog vele azon, hogy elfogyott a tej. Mikor örege kérdi, hogy mégis mi baja, azt válaszolja, hogy suliba akar menni, és egyáltalán nem érti, miért vannak még midig itt. Nekiugrik öccsének is, ám ekkor belép az anyja, aki tejet hozott; de a kapott doboz folyik, amitől Dana még inkább fejhangon visít, végül elbénázza, és földhöz bassza az innivalót. Őrjöngve üvölti apjának, hogy miért nem tűnik el az életükből, miért nem költözik az „őrült nőhöz”, Mike sokkal jobb apa volt, mint ő. Na itt egy jól irányzott nyakleves erősen kijárna, ám Nicholas a döbbenettől szóhoz sem jut, Jessica pedig „csupán” nyugalomra int.

Peter és Carrie visszatérnek a CIA-ba, David igyekszik nem felhánytorgatni a tegnapi Galvezzel történt fiaskót. Szőkénk elhúz a mosdóba, Estes pedig közli beosztottjával, hogy Roya Hammad a kihallgatóban van, neki kell kikérdeznie, mert Carrie szerinte alkalmatlan rá.

Ügynöknőnk lemossa magáról a vért, elég cefet állapotban van. Mikor előjön a mellékesből meglátja, hogy Royát a kihallgatóba viszik, ezért bemegy – kettesben maradnak. Élménybeszámolóval kezd, hogy min ment át az elmúlt órákban Abu Nazir miatt, aztán szónokol egy kört; a fogoly érzelmeire akar hatni azzal, hogy elmondja, milyen szörnyű dolgokat tett Nazir, és feltételezi, hogy Roya nem tenné meg ugyanezt. Ezen a ponton a kihallgatószobán kívül Quinn konstatálja, hogy Carrie beelőzte, pedig nem tehette volna – kissé dühös, de azért megvárja, hova fut ki kolléganője próbálkozása.

Roya odabent végre megszólal, és kérdi, hogy ügynöknőnkkel megesett-e már, hogy valaki annyira hatással volt az életére, hogy megtett neki olyasmit is, amit ő nem akart? Bólintás és könnycsepp a válasz. Nos, mondja Roya, velem nem. Azzal lekurvázza és megrángatja szőkénket, és azt üvölti, hogy egyáltalán nem fél tőle, meg még egyéb trágárságokat az anyanyelvén. Hát ennyit az érzelmekre ható kihallgatásról, jöhet Quinn a keményebb módszerekkel. Odakint Peter hazaküldi feldúlt kolléganőjét – már épp elég ideje van talpon, pihenjen kicsit, a világ nem áll meg nélküle a tengelye körüli forgásban.

Kőarcú ügynökünk jelentést tesz Davidnek Saul kikérdezéséről: minden olyan téma szóba került, amit Estes kért, és ami elég egy függelemsértési eljáráshoz – Brody illegális megfigyelése (az előző évad elején, ugye), Aileen Morgan öngyilkossága, stb. Az iratokban lévő információ bőven elegendő Saul sakkban tartásához, kirúgással vagy lefokozással fenyegetéséhez, ha olyasmi után kutat, ami feletteseinek nem tetszik. Hát, ez elég geci dolog, de a hatalmi játszmák már csak ilyenek. Kőarc még megemlíti, hogy Saul beszélt egy képviselő tervezett megöléséről, a poligráf szerint igazat mondott, de ő persze ezt úgy vette, mint anomáliát, bele sem írta a jelentésbe. Hm, a szervilizmus határtalan (bár nem hiszem, hogy ezzel bárkinek is újat mondanék).

Carrie épp hazafelé autózik, mikor az egyik piros lámpánál megvilágosodása támad, és azonnal Quinnt hívna az elgondolásával. Mégsem megy haza, mert eszébe jutott Roya egy mondata, miszerint Nazir sohasem menekülne el, szóval arra jutott, hogy a terrorista még mindig a gyártelepen van, csak bevette magát olyan helyre, ahol nem találták meg. Úgyhogy ő visszamegy, Peter pedig a korábbi fiaskók ellenére is hallgat kolléganője megérzéseire, és maga is a helyszínre indul.

Carrie megérkezik a gyártelepre, ahol már csak pár kommandós lézeng, ők is távozófélben vannak. A nő épp, hogy keresztbe nem veti magát a kocsijuk előtt – nem mehet senki sehova, irány vissza az épület. Mikor furcsán néznek a hisztériázó nőre, utasítja a vezetőjüket, hogy hívja fel Quinnt, aki majd mindenhez megadja a szükséges engedélyt.

Mielőtt a továbbiakat megtudnánk Saulhoz váltunk, üres irodában ülve várja az ítéletet, ami nemsokára meg is érkezik David prezentálásában. Főnöke lebassza elé a jelentést amit előbb kőarcútól kapott, de ő nem kíváncsi a tartalmára, mert tudja, hogy a játék az ellehetetlenítésére megy ki, mert rájött, Brodyt meg akarják ölni. Estes nem is igazán tagadja a dolgot, arról szónokol, hogy a képviselő micsoda alja ember. Saul közbeveti, hogy megegyeztek vele, de David szerint terroristákkal nem egyezkednek. Amúgy meg elege van belőle, hogy beosztottja folyton keresztbe tesz neki, úgyhogy mennie kell; találjon ki valami indokot, amivel lelép a cégtől, vagy felhasználja ellene ami a jelentésben van. Ezzel távozik, Saul pedig megtörten marad hátra.

A kommandósok újra behatoltak a gyártelep épületébe, szőkénk is velük van. Egyikük beszélgetni kezd a nővel, le is szakadnak a többiektől. Carrie kiszúrja, hogy az egyik fallal valami nem stimmel, mintha egy szoba lenne mögötte (?), szerinte van is benn valaki. A kommandós elhúzza a falat részben takaró rácsot, és mögötte valóban egy helyiség található, ami egyértelműen búvóhelyként funkcionál, Nazir azonban nincs itt. A kommandós társainak jelezne, de a rádiója nem működik, ezért Carrie-t küldi a többiek után. Alig tesz meg pár lépést, mikor halk puffanást hall a háta mögül – visszatér, és döbbenten látja, hogy a férfi egy nyaki késszúrással gazdagodott, bele is halt menten.

Ebben a pillanatban a sötétből a terroristavezér lép elő, szőkénk reflexein múlik csupán, hogy nem tudja őt is lebökni. Segítségért kiáltozva elrohan, Nazir a nyomában. Röviden kergetőznek egy kört, a nő elbújik, ám a férfi megtalálja, egy jól irányzott mozdulattal kiüti, és eltűnik. Nem megy messzire, a közelben térdelve várja be az ellenséget. A kommandósok bekerítik, majd az első váratlan (gyanítom szándékos) mozdulatánál lelövik. Carrie a halotthoz botorkál, és mellé térdel. Hm.

Már odakint viszik hordágyon, mikor még mindig megrendülten battyog mellette; ekkor csatlakozik hozzá David Estes és gratulál. Az elnök nemsokára sajtótájékoztatón fog eldicsekedni a dologgal, szóval öröm és bódottá, reméli, hogy beosztottja is ugyanezt érzi. Hát a lógó orra alapján én mást mondanék, bár végül azért egy mosolyt csak kiprésel. David ezután Quinnhez lép, és közli, hogy a Brody család hazaköltözik, a védőőrizetük megszűnik, szóval kilövése engedélyezve. Peter szerint a képviselő körül lesz némi felhajtás, mert a nép tőle akar hallani Abu Nazirról, de főnöke ellentmond: a halála a terroristavezér miatti bosszúnak fog tűnni, ha most gyorsan elintézik. Quinn bólint.

Nicholas egyedül mélázik a védett lakásban, mikor Mendez kíséretében mosolyogva berongyol a családja, az őrnagy pedig közli a hírt: Abu Nazir halott. Plafonig ugrálás helyett azonban csak egy síró családfőt kapnak; mindenki döntse el, hogy a gyásztól vagy a megkönnyebbüléstől. A családtagok sem igazán értik a helyzetet, de a férfi gyorsan túlteszi magát rajta. Mendez elpötyögi, hogy hazamehetnek, majd látjuk is, amint ez késő este megtörténik. Behajtanak a ház elé, a gyerekek bemennek, Jessica pedig kísérőiknek köszöni meg az eddigieket – azok gyorsan olajra is lépnek.

Brody azonban ki sem száll a kocsiból, magába zuttyanva csücsül a kormánynál. Mikor felesége kérdi, hogy jön-e befelé, de ő csak annyit mond, hogy képtelen rá, ezért az asszony visszaül lelkizni egy kört. A kapcsolatuk a téma, Jessica sajnálja, hogy nem tett meg mindent azért, hogy a férje visszailleszkedjen a hazatérése után, de ő tiltakozik, mert maga sem tudott megbirkózni a helyzettel. Vallomásba kezd, elmondaná az igazat az asszonynak az átállásáról, a tetteiről, de ő leállítja, mert már nem akarja tudni az igazságot. De azért a lényegbe belekérdez: Carrie tud mindent, igaz? És elfogad ezzel együtt? Brody arckifejezésében benne van a válasza. Aztán még megkérdi, mit mondjanak a gyerekeknek, de felesége legyint: nem tudunk nekik újat mondani – ezzel kiszáll az autóból, és bebaktat a házba.

Carrie otthon vizslatja a sebeit, mikor csöngetnek – Brody érkezett. Váltanak pár szót Nazirról, aztán a férfi gyöngéden megsimogatja a nő arcát, majd bemennek. A ház előtt egy autóban Quinn töprengve figyeli az eseményeket. Ajaj.