A fenti címnek tulajdonképp semmi köze magához a részhez - nem tartalmazza annak esszenciáját -, de Janinak ezt sikerült benyögnie a műsor végén Balázsnak, aki valamilyen misztikus oknál fogva robotot utánozva indult le a táborba a villalakókhoz, izé, táborlakókhoz. Úgy érzem, ez a mondat az egész műsor címe is lehetne akár, van benne valami filozófikus mélység, amit még én sem értek.

Egy szolíd állatpornós utalással kezdődik a rész, a Charlie és Balázs között kibontakozó szerelmi szálat követhetjük nyomon: a papagáj épp Balázs sliccénél tevékenykedik, ami rendkívüli módon szórakoztatja a műsorvezetőket. Aztán kis zavart vihogás után inkább megetetnek vele egy tollat.

Megtudjuk, hogy a mai Nagy Attrakció, amivel el tudják adni ezt a részt az lesz, hogy Bódy Sylvy levetkőzik. Spoilerezek: nem vetkőzik le, két kitakart mellet láthatunk majd csak egy percig sem, ahogy mosakszik. Az, hogy Sylvy hányszor megmutatta már a mellét különböző újságokban, senkit sem érdekel, pedig pont az ő mellei már szinte közkincsnek számítanak.

Ami sokkal izgalmasabb Slyvynél: most jön a büntetés a Borzalmas Bűnért, a banán és az alma megtorlásra vár. Választaniuk kell a többieknek, vagy ők sem esznek vacsorát, vagy a két fiú nem eszik 24 órán át. Ez ám a remek alkalom a moralizálásra, mindenki jól fényezheti magát, hogy ő mekkora közösségi ember, hogy nem evett bele a malackajába, míg ez a két hitvány rongyember meg de. Úgy tesznek, mintha minimum egy komplett 8 fogásos, rántott csirkés, somlóis menüt zabáltak volna fel a fiatalok előlük. De a közösség érdeke. 

Példát kell statuálni.

Sylvy kicsit olyanná válik ebben a kérdésben, mint egy SS tiszt. Lacinak meg ez az egész rettenetesen fáj. Dehát ez csak egy BANÁN meg egy ALMA, baszkikáim. Mindig eszembe jut Woody Allen mondata ezekről az emberekről: “Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető ha eleget töprengünk rajta.” Lehet, hogy velem van a baj, de haljak meg, ha értem, hogy miért ezen a banánon és almán megy a hisztériázás már két napja. Az egész jelenetnek egy dolog ad némi sót meg borsot: Sylvy rászól Aurélióra, hogy ne mártírkodjon, Aurélió persze mélységesen felháborodik ezen, mert hát nincs mit tenni, egy 3 éves értelmi szintjén áll szegény, és az orra alatt dünnyög, amikor elhangzik a nap mondata:

Nekem ne szóljon be, aki abból él, hogy fényképezteti a testét.

Laci nagy kedvence a műsorvezetőknek, de engem halálosan idegesít, hogy már két napja azt hallgatjuk tőle, hogy Auréliónak kitől kéne bocsánatot kérnie. Most épp Mikitől, mert belerángatta az evészetbe. Én nem tudom ez honnan jött, szerintem nem tartott pisztolyt a fejéhez, hogy “megeszed, bazmeg, megeszed.”

Jön a kincsvadászat, őrülünk meg az izgalomtól, Sylvy olvassa fel a feladatot, kicsit rosszabbul, mint az én nyolcéves lányom. Aurélió kiborul, hogy a nővel kell mennie, aki abból él, hogy fotóztatja a testét, ordítva közli mindenkivel, hogy ne szóljanak hozzá. Ez már az a hangnem, amiért én levernék neki egy kurva nagy tockost, hogy figyeljél már oda, kicsifiú. Madár apáskodva meg is fenyegeti egy kissé, hogy leszbaj, ha ezt így folytatja.

A kincsvadászaton se Madár, se Miki, se Sylvy nem problémázik egy büdös szót sem azon, hogy vizesek is lesznek, újra Autól hangos a műsor, mert ő fázik. Magán a vadászaton át is ugorhatunk egy elegáns szökkenéssel, mert azon kívül, hogy Miki szexuálisan szóban zaklatja kicsit Sylvyt, semmi izgalmas nem történik, megszerzik a kulcsot és már viszik is a ládát. 

Visszatérnek a táborba, a képen Tünde, akinek nem értjük mi van a fején és miért. Zsófi leápolja Auréliót, nem úgy, hanem valamivel kenegeti, törölgeti a kezét, úgy érzem lemaradtam valamiről. Sylvynek megint olvasnia kell, de a kilohertz rövidítésének kiolvasása komoly nehézségbe ütközik neki, pedig elvileg azért az érettségiig ő is eljutott anno. A ládában fűszerek vannak, örülünk. Most jön a műsor nagy dobása: Sylvy elmegy Aurélió seggmosó patakjához fürdeni, láthatjuk a kikockázott fedetlen keblét és a bugyijából kilógó kőműves dekoltázsát. Szinte süt az erotika a képernyőről (nem). 

Érkezik a vacsorának való, ma este jót főzhetnek, Zé odaélvez a hozzávalók láttán menten. Aurélió arca egy tanulmány, már háromszor feldarabolta fejben a társait a kajáért. Miki ennél okosabb, ő inkább átalussza az egészet. Aurélió szorgosan hordja a kiürült tányérokat a malacokhoz, közben mindegyikről lenyalja, ami még esetleg maradt rajta, szánalom a köbön. Majd még kicsit meg is alázza magát, kiáll a többiek elé és bocsánatot kér mindenért, még azért is, amit gondolatban sem követett el soha.

A reggeli jelenetben még mindig Aurélió éhsége körül forgunk, Zsófi számomra teljesen érthetetlen okból úgy látja jónak, ha hajnalok hajnalán felmegy az alvó Aurélióhoz és kitartó gügyögéssel felébreszti. Aztán jól megsértődik, amiért a srác ahelyett, hogy repesne örömében, inkább mogorva, és üvöltözve jön le a vackából. Úgy tűnik azonban túlléphetünk a kaja körüli hacacárén: a két bűnös kap egy-egy tonhalkonzervet, megkegyelmeznek nekik odafentről. Oké, ugorjunk, életünk legjobb tonhala, haladjunk.

Laci és Miki bátorságpróbájára megyünk, ami azért remek, mert most majd Lacit hallgathatjuk, ahogy pánikol és HISZTIZIK. Mondom én, hogy ez a rész erről szól. Harmatgyenge kispöcsök. Balázs félrebeszél, szerinte a függőleges az, ami vízszintes, mindegy is, a lényeg, hogy egy a víz fölé húzott üvegkalitkában kell egyensúlyozniuk, hogy összeszedjék vízbe pottyanás nélkül a csillagokat. Lacitól vagy ezerszer hallhatjuk a próba folyamán, hogy ő nem akar fulladozni, hagyják a picsába az egészet, de Miki kemény, mint bolti zsír, minden csillag után rádumálja, hogy ne adja fel. 5 csillag után azonban Laci kimondja a bűvös mondatot, leszedik onnan őket, senki sem fulladozik, Laci lelkifurdal, magyarázza a bizonyítványát. Miki hallgatja, vigasztalja, egy pszichológus veszett el ebben a szép nagy emberben.

Balázsék jönnek, elhangzik a címben említett gyönyörű mondat, és kb. ennyi is a lényege a beszélgetésnek, jön a holnapi bátorságpróba áldozata: Aurélió. 7 nap alatt ő már hatodszor megy, helyes, hátha leszokik a hisztériázásról. Ráadásul megint gusztustalan bogaras feladat lesz, ömlenek majd a csótányok Au fejére bőven, körömrágva várjuk.