A Charlotte Rhodes-on kezdünk, vegyes rakományt szállít Liverpoolból Southamptonba: gépalkatrészeket, kakukkosórákat, lisztet stb, sőt egy bazi nagy vasharangot is, ami annyira szokatlan, hogy biztos lesz valami jelentősége később. Baines kapitány megütközve nézi, amint James eddig nem látott nyugtalansággal figyel minden árbocreccsenésre, fedélzeti deszka nyikorgásra, kötélcsapódásra, sőt késével még meg is vakarássza a gerendákat. Jó szokásához híven persze nem árulja el nyugtalansága okát Bainesnek, inkább lemegy a kabinba, ahol Roberttel vált pár szót. A testvérpár az Alice nevű 50 lóerős gőzhajtású vontatóhajót akarja megvenni Falmouthban, James szerint 2-3 ilyen saját tulajdonú vontatóval a fél liverpooli kikötőforgalmat ki tudnák szolgálni, nem kellene mindig a Frazer cégtől (értsd: Elizabeth-től) bérelni. Robert némi panasszal a hangjában arról beszél, hogy Sarah állandóan az új ház dolgaival zaklatja, ezért is vállalkozott, hogy inkább James-szel tart erre az útra.

Váltunk Falmouthba, ahol viszont már jelentkezett egy vevő a vontatóra: Starr kapitány kíséretében éppen Elizabeth és Harvey próbálja ki a gőzöst a part menti vizeken. Szépen ring a hajó, rajta a kapitánya, akiről így elmondhatjuk, hogy ő is egy ringó Starr, bár nincs dobverő a kezében… Miközben a kapitány teát készít, Harvey arról győzködi Sz Sz-t, hogy a gőzös 3500 fontért biztos megvehető, de ha alkudni kell, a 3800-at is megéri, hiszen alig hat éves és jó állapotú. Az üzlet nyélbeütése után meg itt tölthetnénk a hétvégét is, pihenhetnénk pár napot, teszi hozzá a szakállas, eufémisztikusan utalva ezzel bizonyos szerelmi gerjedelmekre és az ő kielégítésükre.

Elizabeth mosolyog, majd felmegy a fedélzetre szétnézni a távcsővel. Sasol jobbra-balra, mint Tutajos a leskunyhóban, ám egyszer csak meglát valamit, ami gyors döntésre juttatja. Lesiet a kabinba és kijelenti: 5000 fontért megveszi a gőzöst. A kapitány alig hisz a fülének, Harvey figyelmeztetőleg rászól Sz Sz-re, de a nőt nem érdekli a véleménye. Sőt továbbmegy, át akarja alakíttatni a hajót utasszállító kompnak, ezért ki akarja próbálni a nyílt tengeren is. Rendben, de előtte szenet kell felvennünk, mondja a kapitány és kimegy a kabinból intézkedni. Elizabeth ekkor elmondja Harveynak, hogy a kikötőben megpillantotta a Charlotte Rhodest, sőt a parton Robertet és Jamest, tutira ők is a vontatót akarják megvenni.

Mielőtt partra szálltak volna, James elmondja Bainesnek, mi a baja, de ezt mi nézők egyelőre nem tudjuk meg. Robert és James felkeresi Starr irodáját, ahová a kapitány éppen megérkezik, oldalán Elizabeth-tel. Nahát, micsoda meglepetés, csacsog álnaivan a hugi, csak nem a vontató miatt vagytok itt, mert akkor elkéstetek, a Frazer Járat éppen most vásárolta meg. Nem baj, azért én is megnézném a hajót, mondja erre James, majd a némileg vonakodó Starr-ral távozik. Később a kikötői kocsmában James elmondja Robertnek, hogy megállapodott a kapitánnyal: ha esetleg meggondolná magát, délután 5-ig itt várják, utána elutaznak Bristolba. James 3800-at ígér kápéban és azonnal, és megsúgja Starrnak, hogy Mrs Frazer csak arra vár, hogy ők lekoccoljanak, és akkor már ő sem fogja tartani az 5000-es, egyébként irreális árat. Starr elgondolkodva távozik az Alice-ra.

A Charlotte Rhodes továbbvitorlázik Southampton felé, Baines és Potts első tiszt kedélyesen beszélget. A cornwalli partok előtt húznak el, Ernie, a hajószakácsként is működő hajóács éppen Baines kedvenc ételét, a halpástétomot szolgálja fel, amikor Mevagissey közelében a hajó fennakad valamin. Odahagyva kaját, sztorizgatást Baines rohan a fedélzetre és gyorsan betájolja a helyzetüket, de a térképek semmilyen zátonyt nem jeleznek ezen a helyen. Mi a JQA történt?, néznek egymásra a matrózok. Baines parancsot ad, kezdjék meg a rakomány átrakodását a csónakokba és vigyék ki a partra, mert éppen apály van, és félő, hogy a rakomány súlya alatt kettétörik a Charlotte Rhodes. Megpróbálják a segédhorgonnyal és csörlővel levontatni az ismeretlen zátonyról, de a hajó meg sem mozdul, valami fogva tartja. Többször is próbálkoznak, de sikertelenül, végül Baines partra küldi Potts-ot, gyalogoljon el Mevagisseybe és táviratozzon miszter Onedinnek.

A kereskedelmi irodában James Logan nevű ügynökével egyeztet a szintén úton lévő Oberonnal kapcsolatban, majd visszatér a kocsmába, ahol Robert addig is hasznosan tölti az időt: újabb és újabb adagokat rendel a helybeli specialitásból, a Házi Boldogságból. Jamesnek amúgy esze ágában sincs Bristolba utazni, azt csak azért mondta Starrnak, mert a kapitány biztos továbbadja Elizabethnek. A hugi abban a tudatban, hogy a vetélytársak eltávoztak, biztos nem fogja tartani az 5000-es ajánlatát, és így Jamesnek lehetősége lesz gyors megállapodásra Starr-ral. Ismerem a húgunkat, teszi hozzá magabiztosan a söröskorsót szorongató Robertnek.

Nézzük meg az Alice próbaútját, Elizabeth győzelme tudatában elégedett arccal ücsörög a kabinban, szépen dolgozik a dugattyú, füstöl a kazán, akár a Living Next Door to Alice klipjét is felvehetnék, a két legfontosabb alkotóelem megvan hozzá: Alice és füst (Smokie... bocs). Starr már fordulna vissza a kikötőbe, de Sz Sz hallani sem akar róla, maradunk, még nem próbáltam ki viharban a vontatót. De asszonyom, én nem tudok kérésre vihart támasztani, mentegetőzik Starr, majd bevallja, hogy James 3800 kápéért megvenné a hajót, és jó lenne, ha Elizabeth eldöntené, tényleg kell-e neki a vontató. Sz Sz persze berág: Jó, forduljunk vissza, de mivel nem tudtam minden időjárási körülmény között kipróbálni a hajót, nem fogok 5000-et adni érte, de biztos, hogy a bátyám sem fogja tartani az általa mondott árat, fenyegetőzik.

A Charlotte Rhodest az érkező dagály sem tudja leemelni az akadályról, így Baines tovább sürgeti a kirakodást. Ernie észreveszi a távolban az Alice-t, meg vagyunk mentve, majd az levontat, de Baines nem lelkes. A vontatás pénzbe kerül, amit nem fizetne ki a biztosító, mert Mr. Onedin nem újította meg lejáratkor a biztosítást, avatja be az első tisztet és a szakácsot az infóba. Pont ez a téma a kocsmában is, Robert a söröskorsó felett mérgesen érdeklődik a hogyisvanezről. James szerint a Charlotte Rhodesnak lejárt az első osztályú besorolást nyújtó biztosítása, a meghosszabbításhoz viszont az egész hajót fel kellene újítani, ráadásul az új biztosítási összeg kb. a duplája lenne a mostaninak. Bakker James, a múlt héten derült ki, hogy a céged vagyona 1,25 millió font, ne legyél már szarrágó egy ilyen témában, tolmácsoljuk Robert szavait, bár igaz, hogy ő ennél enyhébben fogalmaz.

Az Alice-on Harvey is felismeri a vitorlást, de hogy onnan senki ne lássa meg őket, Elizabeth-tel elbújnak a kabin mögött. Starr hangtölcséren átkiabálva felajánlja, hogy 300 fontért kiszabadítja a Charlotte Rhodest szorult helyzetéből, de Baines visszakajabál, hogy ő max. 10 fontot hajlandó fizetni, amúgy meg a dagály majd ingyen is elvégzi ezt a munkát. Ha nem, hát nem, mindenestre itt maradunk a közelben, dönti el Starr, majd újabb alkudozásba kezd Elizabeth-tel. Sz Sz mostani ajánlata 4500, amiről kötelezvényt adna, ez ugyan nem készpénz, de mégis komoly ajánlat, Starr ezért úgy dönt, elfogadja és kezet ráz a szépasszonnyal. A kocsmában ezalatt Robert már a sokadig korsót hörpinti fel, így kissé matatón arccal fogadja az érkező Jamest, aki mérgesen konstatálja, hogy Starr még mindig nem jelentkezett, csak nem mégis megegyezett Elizabeth-tel? Ekkor küldönc érkezik távirattal, benne a rossz hír a Charlotte Rhodes megfenekléséről, Robert kis híján félrenyeli az újabb korsó Házi Boldogságot. James máris utasítja Logant, szerezzen mielőbb egy vontatót.

Baines tovább próbálkozik, de hiába, így kénytelen úgy dönteni, mégis visszahívja az Alice-t. Jelzőrakétát lő fel, Harvey és Elizabeth egymás tenyerét dörzsölve örül, itt az első bevétel az új vontatóval. Mint tulajdonos, Elizabeth utasítja Harveyt, hogy 2000 fontot kérjen Bainestől a segítségért, Starr hüledezve fülel, de hát már nem az övé a hajó, így nincs beleszólása. Baines persze dühöng, még hogy 2000, kérjen tisztességes árat Mr Harvey, én nem szórhatom ilyen könnyelműen más pénzét! Leküldi a legjobb úszó Potts-ot a hajó alá, nézze már meg, mi a fenétől nem tudnak meg se mozdulni, és kiderül, hogy egy hajóroncs van alattuk, aminek az árboccsúcsa belefúródott Charlotte fenekébe. A hajótérben viszont nem látják nyomát, akkor nyilván a harang alatt hatolt be. Felemelik a bimbamot és tényleg ott meredezik az árboccsúcs, mint egy…. szóval pont úgy.

Harveyt elkapja a hév, már 2200-at kér a mentésért, de ezzel pont ellenkező hatást ér el, mert Baines még jobban megmakacsolja magát. Majd alulról elfűrészeljük az árbocot és kész, jelenti ki általános megdöbbenést keltve, miközben elgondolkozó arccal nézi a csörlővel felemelt harangot. Megoldása egyszerű, bár nem veszélytelen: búvárharangként leengedik a vasharangot, a zoxigént az alá szoruló levegő biztosítja, és így egy jó fűrésszel pár perc alatt el lehet vágni az árbocot. Ő maga vállalja, hogy lemerül, Harvey hitetlenkedve csak ennyit mond: De hát ez őrültség, a maga gazdája nem fog örülni, ha elveszti a hajót és magát is! Hmm, a hajót csakugyan bánná, morogja válaszként Baines. A parton eközben James idegesen ordít Logannal, mert az egész kikötőben nem sikerül vontatót találni, persze Robert ezen nem izgatja magát, őt már teljesen eltöltötte a Házi Boldogság.

Ernie, a hajóács lócát eszkábál és ráerősíti a harangra, majd Potts-cal egyetértésben úgy dönt, inkább ő merül alá, vékonyabb testalkatú és így kevesebb levegő elég neki, mint Bainesnek. Megragadja az ácsfűrészt és beszáll, a matrózok óvatosan leengedik, a fedélzetre érkező Baines már csak a víz alá merülő harangot látja. A fűrészelés zaját a hajófenékben hallgatják, a vén tengeri medve valahonnan szerzett egy piros színű Törpapa sapkát, ezzel a fején fülel feszülten. A fűrészelés egyszer csak elakad, most akkor megfulladt szegény Ernie vagy mi van? De nem, csak nyilván megpihent, mert már folytatja is, újabb feszült pillanatok, aztán a hajó megrázkódik és kiszabadul, siker! Felhúzzák Ernie-t és mindenki gratulál neki, Baines hálásan mosolyog rá.

Elizabeth viszont dühös, vett egy vontatót jó drágán és nem tudta a bátyját lehúzni 2000 fontra, hullámzó kebellel és kirágott cseresnyeajkakkal csomagol, utazik vissza Liverpoolba, ezek után dehogy marad romantikus hétvégére itt Falmouthban Harvey-val. A krimóban Robert már félrecsapott cilinderben dönti magába a korsókat, tisztességesen benyomott és így végre lelazult, éppen Logannak panaszkodik, hogy őrajta mennyi teher van, a felesége mindig csak követelőzik, mindig csak pénzt kér, éppen ezért nem siet vissza hozzá, élvezi a szabadságot. Megérkezik Harvey, Robert jó ivócimboraként rumot rendel a kapitány úrnak, amit az gyorsan be is dob, elvégre neki is szüksége van némi frissítőre most, hogy Elizabeth-tel kútba esett a dugás, ha szabad ezzel a képzavarral élnem. Amúgy nem akarja elkísérni a húgát?, kérdezi Harvey, hámmármérttennékilyet, kérdez vissza Robert akadozó nyelvvel. Mert Disraeli kiírta a választásokat, most plakátolják tele a várost, válaszolja a szakállas. Robert egy pillanat alatt kijózanodik.

James a Charlotte Rhodes-on tájékozódik a károkról, a megrongálódott ládák helyett majd a hajóács készít másikat a saját költségére, nekem elég lesz kifizetni a tönkrement lisztet meg a többi rakományt, amit maguk a vízbe dobáltak, mondja Bainesnek. Az öregen látszik, hogy legszívesebben beszólna gazdájának, mint Mardel Gézengúz Gusztinak, de visszafogja magát és tovább mondja a hajómentés történetét. Majd belép Ernie a friss halpástétommal, Baines viszont úgy dönt, ő most nem éhes és otthagyja Jamest Ernie-vel. A barkókirály persze nem sértődik meg, hiszen neki is kedvence a halpástétom, derekasan nekilát hát, közben megdicséri Ernie-t, hogy hajóács létére még a szakácsi feladatokat is ellátja. Miután behalózza a kaját, felmegy a fedélzetre és némileg kihívó mosollyal nézeget a neki szándékosan háttal álló Baines felé. Kedvenc tengeri medvénk nem fordul ugyan meg, de érzékeli a szitut és lassan az ő arcán is szétterül a jól végzett munka fölött érzett elégedett mosoly.