Temetési menettel indítunk, az öreg Jack Frazert viszi a halottaskocsi a kikötőn keresztül, amerre elhalad, az emberek kalaplevéve megállnak egy pillanatra. Az élet, főleg a kereskedelmi persze nem áll meg, bár a szertartás miatt a tőzsde ma korábban zár. Addig viszont fuvarok köttetnek, hajószállítmányok rakódnak, a szakállas Norsworthy textilnagykereskedő is éppen gőzöst keres egy dél-amerikai szállítmányhoz. A Frazer Társaság főkönyvelője,a Dunwoody fedőnevű Tojás Tóbiás természetesen máris ajánlatot tesz, de Norsworthy drágállja, 27 shilling tonnánkénti árnál magasabbat nem fogad el. Na de hát, ezt meg hogy, hát az nagyon olcsó, hápog Dunwoody, már ha egy tojás tud ilyet (esetleg ha kacsatojás). Persze azért akad, akinek még ennyiért is megérné, a Beech nevű hajótulaj félrevonja a textilest és 26 shilling 9 pennys visszautasíthatatlan ajánlatot tesz neki. A tőzsde felbolydul, de hát így egymást fogjuk tönkretenni, zúgolódnak a hajótulajdonosok.

Később a Frazer házban gyűlnek össze halotti torra, és mondanak ugyan pár szót a megboldogultról, de a fő téma inkább a sok a gőzös, kevés a fuvar problémakör. Mr. Bell javaslattal él, kartellbe kell tömörülni és fix árat megadni, ami alá egyik kartelltag sem mehet. Ezzel mindenki egyetért, megállapodnak 32 shillingben, de gond még az is, hogy a néhai Frazer Elizabethet tette meg átmeneti örökösnek a kis William nagykorúságáig, női cégvezető viszont ebben a férfivilágban nem kimondottan elfogadott. A tor után ezért Sarah szóáradattal támadja le Robertet: Neked van 15 %-os részesedésed a Frazer cégben, ennyivel nyugodtan lehetsz cégvezető, és ha hasznossá teszed magad, Elizabeth hivatalosan is ki fog nevezni. Robert eleinte ellenkezik, itt van a saját cégünk, na meg a politikai karrierem, mit szólnak majd a választóim? Ugyan már, Gladstone nélküled is elvezeti az országot, veti ellen Sarah, de itt még a végén társtulajdonos is lehetsz Elizabeth mellett! Robert ezen kénytelen elgondolkodni.

James és Elizabeth hazaérkezik az argentin útról (ami csak a Zöld-foki-szigetekig tartott, amint arra az előző részből emlékszünk), Sz Sz-t Robert és Sarah várja a kikötőben és együtt kocsikáznak haza. Otthon aztán Robert lelkesen kezdi ecsetelni, hogy mi mindent intézett a Frazer cégnek, és itt van ez a kartell, már csak oda kell belépnünk és védve leszünk. Elizabeth felhúzott szemöldökkel hallgatja a többes számban előadott történetet, ez az arckifejezés egy nőnél sem jelent jót, de Robert ezt természetesen észre sem veszi, csak mondja a magáét. A kartell a fő téma James és Baines között is, de meglepő módon Jamest ez nem túlzottan érdekli, ugyanis levelet kapott: holnap látogatóba érkezik a lánya, Charlotte a nevelőnőjével, Leticia Gaunttal. (A kislány jelenleg Sarah egyik nagynénjénél, Miss Smollennél lakik vidéken.) Minek neki nevelőnő, borsódzik a hátam a nevelőnőktől, kérdezi James, de azt is hozzáteszi: Viszont a lányommal mindig szívesen vagyok. Bizony, és már 9 éves, nézegeti Baines elgondolkodva Anne arcképét.

Robert másnap felkeresi az irodában Elizabethet és munkához lát a cég papírjai között, Sz. Sz ismét összevonja a szemöldökét, mint Rózsa Sándor. Majd amikor Robert ismét előhozakodik azzal, hogy alá kellene írni a kartellbe történő belépés okmányait, felpattan és fontos elfoglaltságra hivatkozva (meg kel csináltatnom a frizurámat) távozik. Belép Dunwoody, aki arról tájékoztatja Robertet, hogy sajnos továbbra is nagyon lanyha az üzletmenet, de ez csak a Frazer cégre vonatkozik, a többiek elég jól boldogulnak. A másik vonalon az Onedin házban James saját kezűleg takarít (!), mert mindjárt megérkezik Charlotte. Belép Baines szépen kiglancolva, nagyon hősies, mert látszik rajta, hogy marha kényelmetlenül érzi magát öltönyben. Majd én elmegyek Charlotte-tal a kikötőbe, maga meg addig szórakoztatja a nevelőnőt, adja ki a feladatot James, Baines tiltakozik: Igaz, hogy megígértem, segítek magának, uram, de én az üzleti dolgokra gondoltam.

A tőzsdén Mr. Norsworthy 500 tonna árura keres hajót olcsóért, Robert mosolyogva közli, 32 shilling az ára, kartellban vagyunk. A textiles bólint, majd egy másik hajótulajdonost, Mr. Cramdent cserkész be, tudom, kartell, meg minden, de esetleg maga mégis tudna nekem némi engedményt adni? Az Onedin házba megérkeznek a vendégek, a beszélgetés kicsit nehezen indul, Baines is csak feszeng a szép öltönyben, de aztán Charlotte és Letty sorolni kezdik közös élményeiket meg kicsit leszólják Miss Smollent, úgyhogy hamarosan vidám nevetésbe vált a kezdeti feszélyezettség. James nem tudja nem észrevenni, mennyire egy húrra van hangolva a lánya és Letty, ezért változtat az eredeti terven és Bainest küldi el a kikötőbe a kislánnyal, hogy mutassa meg neki azt a hajót, amiről Charlotte a nevét kapta. Bevallom, maga nem olyan, amilyennek elképzeltem, mondja Lettynek, miután kettesben maradtak. Az őszinteséget a nő is hasonlóképpen viszonozza: Charlotte nem maradhat sokáig Miss Smollennél, nem neki való ott. A legközelebbi iskola tíz mérföldre van, és én nem taníthatom, mert egyre inkább az anyjának kezd tekinteni, legjobb lenne, ha másik állás után néznék. Erről majd még beszélünk, most menjünk utánuk, javasolja James.

Elizabeth az irodába kéreti Matt Harveyt, a jóképű első tisztet és kissé távolról kezdve végül felajánlja neki az irodavezetői posztot, sőt később elképzelhető, hogy cégvezető is lehet. Harvey eleinte szabadkozik, ő tengerész, nem irodakukac, de Sz Sz tovább győzködi, sőt whiskyvel is megkínálja. Az elmúlt három hónap alatt megismertem magát a tengeren, okos, önérzetes, becsvágyó, nem fél a kockázattól, ilyen emberre van szüksége a Frazer cégnek. És ne szólítson úrnőnek, ha négyszemközt vagyunk, teszi hozzá. Harvey persze fogja a jeleket, vagy csak azt hiszi, és merészen megkérdezi: Biztos, hogy csak az üzlet érdekében van rám szüksége? A merészség jutalma egy csattanós pofon és Elizabeth szikrákat szóró szeme. Gondolkozom az ajánlatán, Mrs. Frazer, búcsúzik Harvey.

Robert és Elizabeth újabb megbeszélésén Sarah is jelen van, Robert folyamatosan hangoztatja az új cégvezető kinevezésének szükségességét és azt, hogy ő máris milyen sokat tett a Frazer cégért, pedig ugye ott van a sajátja is, na meg a parlamenti munka. Elizabeth hamar megelégeli ezt az öntömjénezést és leállítja bátyját. Végszóra belép Harvey azzal a hírrel, hogy a kartell nem működik, sőt, a Frazer céget ki akarják golyózni, mert az egyik hajótulajdonos előző nap 15% engedményt adott a fix tarifa árából. Gyerünk a tőzsdére, Harvey!, pattan fel Elizabeth, Robert elképedve néz utána: De hát oda be se engednek nő létedre!

A másik Onedin vonalon (Onedin line, he-he) viszont továbbra is nagyszerű a hangulat, Baines kapitány vidáman incselkedik és tréfálkozik a kis Charlotte-tal a kikötőben, majd James, Letty és Charlotte hármasban hajókázni indulnak a Merseyn. (Ferry cross the Mersey, kúszik fülünkbe az ismert dal feldolgozása a Frankie Goes to Hollywoodtól.) A csónakázást vidám hangulatú piknik követi a zöldben, James és Letty pillantása többször találkozik a piknikeskosár fölött, amit szerencsére nem ragadott el Maci Laci, mert éppen máshol volt dolga.

A punnyadt tőzsdei hangulat azonnal felpezsdül, amint Elizabeth beviharzik. Egyenesen Norsworthyhez megy és ajánlatot tesz 25 shillinges tonnánkénti árra, a hajótulajdonosok egy emberként hördülnek fel: Na de a kartell meg a tarifa! Meg anyátok, vág vissza Elizabeth, a Frazer cég nem írta alá a kartellmegállapodást, úgyhogy tovább módosítok az ajánlatunkon: 24 sh 6 penny, és ezt az árat hat hónapig tartom! Norsworthy természetesen egyből elfogadja az ajánlatot, a hitetlenkedő tulajokat azonban Sz Sz még egy újsággal lepi meg: És a Frazer cég még további két gőzöst is forgalomba állít, ilyen fuvardíj mellett azok sem maradnak majd üresen! Ezzel Harveyval a nyomában távozik, mindenki döbbenten néz utána, Dunwoody még hápogni is elfelejt (már ha tudott egyáltalán, lásd fent). A konflisban ülve Harvey bocsánatot kér, amiért korábban félreértette Elizabeth viselkedését, mire Sz Sz búgó hangon kijelenti: A bocsánatkérés nem illik magához. E szavakkal csókra nyújtja cseresnyeajkait, amit Harvey alaposan ki is használ, mindközönségesen tehát smárolnak egy kiadósat.

A jól sikerült nap végén Charlotte indul lefeküdni, de mivel a korabeli erkölcsök nem engedik, hogy egyedülálló nő kettesben maradjon éjszakára egy férfival egy fedél alatt, James indulni készül a Charlotte Rhodesra, hogy ott aludjon. Előtte azonban még vált pár szót Lettyvel kijelentve, hogy kezd változni, mert már nem mindig az üzlet számára az első. Majd megismétli, látja, Charlotte szinte anyjaként szereti Lettyt és mi lenne, ha Letty törvényesen is anyja lehetne a lánynak, ő elintézi az ügyvédekkel a formaságokat. Költözzenek Liverpoolba, ő tud is egy eladó házat. Letty kissé meglepődik a gyors tempótól és azt javasolja, másnap kérdezzék meg a leginkább érintettet a dologról.

Másnapra Dunwoody is visszanyeri a hangját és arról győzködi Elizabethet az irodában, hogy ilyen alacsony áron tuti bukó a szállítás Dél-Amerikába. Direkt mondtam ilyen olcsó árat, hogy a többiek ne tudjanak velünk versenyezni, válaszol Sz Sz. De az a két plusz hajónk sincs, amit kegyed beígért, mondja tovább a főkönyvelő, mire Elizabeth gyorsan leoltja: Majd lesz. Belép Mr. Bell és közli, hogy úgy döntött, neki is megéri a 24 sh 6 pennys ár, ő is hajlandó ennyiért fuvarozni. Rendben, akkor majd kettőnk cége látja el a teljes viszonylatot, mosolyog Elizabeth újdonsült üzlettársára. Ismét végszóra lép be Harvey: Crampton és Beech hajlandó bérbeadni 1-1 gőzöst, mert azok csak kihasználatlanul állnak. Na tessék, Tojás Tóbiás aggodalma máris letudva, ücsöröghet továbbra is fent a falon. Fél év múlva csak mi ketten maradunk a dél-amerikai piacon, mondja szőkénk Bellnek, mire az bóknak szánva kijelenti: A vak is látja, hogy maga James Onedin húga. Én Elizabeth Frazer vagyok!, teszi helyre határozott hangon a bizalmaskodót Sz Sz.

Miután Bell távozik, Elizabeth Harvey-val ünnepelni kezd, de közben kifejti, nőként tízszer többet kell dolgoznia a cégben, hogy elismerjék és emiatt esetleg nem tarthatja maga mellett Harveyt, legalábbis úgy kell tenni a többiek szeme előtt. De én hozzád akarok tartozni, nem a céghez, veti ellen a szakállas, de Elizabeth továbbra is a cég ügyeit tartja előbbrevalónak. Olyan vagy, mint a bátyád, neked is csak az üzlet a legfontosabb, kapja fel a vizet Harvey, és előveszi a B tervet: Elszegődtem Corcoran kapitány mellé a Prince Edwardra, az is Frazer hajó, a helyemre meg nevezz ki valaki mást, az apállyal indulunk, 4 hónap múlva jövök vissza, ezzel lelép. Elizabeth cseresnyajkait rágva néz utána.

Charlotte búcsúzkodik apjától, indulnak vissza Miss Smollenhez, de örül, hogy Liverpoolba fognak költözni, azt viszont nem érti, miért nem lakhatnak majd nála. James megpróbálja elmagyarázni, a kislány hamar át is látja a problémát és kész a megoldással: Akkor vedd feleségül Lettyt. (Mindig mondtam, hogy a gyerek a legokosabb a világon, de aztán lesz belőle az a hülye felnőtt.) James előreküldi, üljön be a konflisba, majd Lettyhez fordul: Még nincs kedvem letelepedni a tűzhely mellé, de azért ugye vele marad?, int fejével Charlotte után. Emiatt nem hagyhatom el, válaszolja Letty, majd beül Charlotte mellé és elindulnak a vasútállomásra. A város másik részében Elizabeth sebesre rágott cseresnyékkel szintén kocsiba száll és a kikötőbe hajtat, ahonnan a Prince Edward éppen akkor hajóz ki. Elizabeth a konflis ablakán át tétován int Harveynak, aki látja ugyan, de nem int vissza, a macsója. James is a kikötőbe indul, ahol a Charlotte Rhodeson tevékenykedő Baines-szel vált pár szót, majd kijelenti: Megyek a börzére, üzlet után nézek.