A sok izgalom és szomorúság után felüdülésképpen egy igazi feelgood epizódot kapunk film noir stílben, újabb példa a készítők sokoldalúságára. A raktárban kezdünk a vidám Mykával és Pete-tel, a könyvespolcok között baltaarcú barátunk baseball elkapó módjára egy elefánt formájú ereklyével igyekszik befogni pár szabadon röpködő elektromos töltésű golyót. Jó móka, de Myka természetesen nem állja meg, hogy ilyenkor is okosságot terjesszen és közli, hogy ez a jade elefánt a hindi Vyasa tulajdona volt, ő az egyik szerzője a Védáknak, a hinduk szent könyvének. Pete bevallja, hogy ezt a művet pont nem olvasta, de majd megnézi a bollywoodi filmes feldolgozást. Majd egyszerre négy golyót próbál meg elkapni, ez azonban túlfeszültséget okoz és az elefántból elektromos sugár csapódik a könyvek közé. Ennek következtében kéziratlapok kezdenek peregni a polcról, és a papírhullás végeztével az ügynökök megdöbbenve veszik észre, hogy a 40-es évek Chicagojába kerültek fekete-fehérben. Jaj ne már, megint időutazás, elégedetlenkedik Pete, közben Myka a papírlapokat kezdi vizsgálni. Mind üres, csak az egyiken olvasható egy sor, egy készülő regény címe: Kiss Me, Forever by Anthony Bishop. Myka szerint Bishop a 40-es években írt hard-boiled bűnügyi regényeket, ő gyerekkorában minden könyvét olvasta. (Bishop amúgy kitalált személy, de hasonló stílusban írt pl. Raymond Chandler és Dashiell Hammett, akiknek ifjúkoromban én tényleg olvastam minden magyarul megjelent könyvét.) Ezt az utolsó regényét azonban nem fejezte be, mert felesége halála miatt alkotói válságba került és aztán öngyilkosságot követett el. Na tessék, akkor az írói válság következtében ereklye lett a kéziratból, szépen vagyunk, jegyzi meg Pete.

Leena panziójában Artie ismét szomorú dallamokat játszik a zongorán, a háttérben Claudia és Steve azon morfondírozik, hogyan tudnák kizökkenteni a főügynököt az apátiából. Jelzés jött ugyanis veterán autók sorozatos ellopásáról, ez jó csali lehet, hiszen Artie odavan a régi autókért, neki is van egy 1957-es Jaguar kabriója, mint tudjuk. Azt viszont eddig Claudiáék sem tudták, hogy Scarlettnek nevezi, meg is lepődnek, amikor Artie elvállalja és közli, hogy kettesben megy megoldani az ügyet Scarlett-tel. Nanana, azért mi is ott leszünk Jinksyvel, mondja Claudia.

Vissza fekete-fehérbe, Chapter 1 - The Client, közli velünk a felirat, amin nagyon vigyorgunk, ezek szerint fejezetenként fogunk haladni a megoldás felé, király. A magánnyomozó irodába szőke nő lép be és Mykáról tudomást sem véve egyenesen Pete-hez fordul: Help me, Obi-wan Kenobi, you’re my only hope. Ja, nem bocsánat, az egy másik film, ezt a nőtt Rebecca Carsonnak hívják és az eltűnt férjét, Olivert keresi. Fényképet is mutat róla, a képen a férj kezében a jade elefánt látható! Jön a főcím film noirban, amitől arcunkon még szélesebben terül szét a vigyor.

Rebecca kávét kér a titkárnőnek nézett Mykától, öntudatos ügynöknőnk kicsit nehezen nyeli vissza a kikívánkozó szavakat, szerencsére Pete besegít: Na, hozd azt a kávét, pofikám! Megtudjuk, hogy az eltűnt Oliver régész, a képen látható elefántot Indiából hozta magával és szerinte varázsereje van. A két ügynök félrevonul és gyors tervet sző: az elefánt nyilván velük együtt került be a sztoriba, és csak úgy tudnak kikászálódni, ha megtalálják. Bár se semlegesítő trutyi, se sokkoló nincs náluk, azért Pete magabiztosan kijelenti a szőkének: Vállalom az ügyet, hölgyem!

A valóságban Artie, Claudia és Steve felkeresi azt a veteránautó szalont, ami a jelentésben szerepel, gyönyörű Lamborghinik, Mustangok és egyéb verdák között nézelődnek. Egy Amy nevű eladónő (vagy eladó nő?) lép oda hozzájuk, de Artie-ék se venni, se eladni nem akarnak, csak a tulajjal beszélni. A csávó először hetykén visszaszólogat, de amikor Artie a sokkolóval lazán belelő a plafonba, mondván, hogy a következő célpont az egyik autó lesz, a tulaj vallani kezd, mint a vízfolyás. Ő nem ismeri a kocsitolvajt, csak dob egy mailt arról, milyen járgányra van szüksége a megrendelőinek, a pénzt meg átutalja egy kajmán-szigeteki számlára. Akkor állítsunk csapdát, tegyünk fel mi egy hírt arról, hogy van itt egy jópofa csotrogány, tesz javaslatot Jinksy a többieknek, mire Artie felnyög: Jaj, szegény Scarlett! Steve hamarosan fel is tölti a németországi veteránautó múzeumba készülő Jaguár fényképét, háttérben jól láthatóan a szálloda nevével, hogy a tolvajnak könnyebb legyen idetalálni, kedvenc Claudiánk pedig házi GPS-t eszkábál a kabrióhoz.

Jön a következő ff felirat, Chapter 4 - The Ambush. Myka és Pete először Oliver irodájához megy, hátha találnak valami nyomot, a kopogásra egy nagydarab samesz nyit ajtót és köszönés helyett kiüti Pete-et. Kemény világ. Az ismeretlenek az Indigo Bár nevű helyre viszik a két ügynököt, ahol székhez kötözve kezdik őket faggatni. Belép a tulaj, Caspian Barnabas, aki jóindulatú mosollyal elnézést kér a bánásmódért, Myka visszamosolyog, mert érzékeli, hogy őt nem kötözték meg túl szorosan. Sikeresen ki is szabadítja magát és gyors ütemben ártalmatlanná tesz három sameszt. Eloldja Pete köteleit is, a megváltozott erőviszonyok hatására Barnabas elnézést kér a félreértésért és bevallja, hogy ő régiséggyűjtő, ő adott megbízást Oliver Carsonnak az elefánt megszerzésére. Oliver azonban nem adta át a leletet, nyilván magának akarja megtartani. Pénzt ad Pete-éknek, hogy találják meg Olivert és az elefántot.

Az ügynökök visszamennek Carson irodájába, amit a sameszek korábban már alaposan felforgattak, de persze a fontos nyomot nem vették észre: egyszerű gyufásdoboz, rajta a Kristie Anne Hotel reklámjával. Így hívták Bishop anyját is, vágja a mindentudó Myka, Pete elismerően pislog. A szálloda recepciósát Pete sikeresen megvesztegeti 10 dollárral, hogy adja oda pár percre a vendégkönyvet, a srác zsebrevágja a bankjegyet és lelép. Elég lett volna öt dolcsi is, ez itt a 40-es évek, mondja Myka a vendégkönyvet lapozgatva, mire Pete utánaordít a recepciósnak: Kérem a visszajárót!, de persze hiába. A nevek közül az egyiket kitörölték, de Pete a klasszikus satírozó technikával olvashatóvá teszi: Augustus Pitt Rivers, 204-es szoba. Myka szerint Rivers a való világban archeológus volt, Carson nyilván az ő nevét használja aliasként. (Ez szörnyű, hogy Myka mindent tud, elég hülyén érezném magam vele egy randin, az biztos.) Felmennek a szobába, ahol megtalálják a halott Carsont, a gyilkos pár pillanattal azelőtt menekülhetett el a tűzlépcsőn. Pete az ablakhoz ugrik, a kalapos gyilkos már az utcán rohan és a nála lévő jade elefántból elektromos sugarat lő Pete-re, de nem találja el. Úgy látszik, nemcsak az ereklyét kell megszereznünk, hanem azt is ki kell derítenünk, ki a gyilkos, morfondíroz Myka. Ó bakker, miért nem estünk inkább egy szakácskönyvbe?!, fakad ki erre Pete, a háziasszonyok gyöngye.

Következik a Chapter 9 - The Wife, Pete és Myka érkezik a Carson házhoz értesíteni a halálesetről az özvegyet. Azonban nem a szőke, hanem egy ismereten barna nő nyit ajtót, ő az igazi Rebecca! Oliver elhagyott azért a szőke ribiért az Indigo Bárból és meglógott a pénzünkkel, panaszkodik a nem is bánatos özvegy. Az ügynökök visszamennek a bárba, a színpadon éppen a szőke nő kezd énekelni, a szám végén feltűnés nélkül elkapjuk, értenek egyet. Addig is kerüljük a feltűnést felkiáltással táncolni kezdenek, Myka meglepődik, társa milyen jó ebben. Tánc közben észreveszik, hogy a csapos milyen elérzékenyült mosollyal nézi az éneklő szőkét, a szőke viszont kiszúrja az ügynököket és a szám végén lefut a színpadról. Az ügynökök az öltöző folyosóján elkapják és vallatni kezdik, na ki maga és mit tud Carson haláláról? A szőke valódi neve Lily Abbot, de nem tudja, ki ölte meg Oliver Carsont. Őt Caspian Barnabas bérelte fel, hogy kerüljön közel a férfihoz, de Lily kitalálta, hogy Barnabas meg akarja öletni Olivert, amiért az elefánttal átverte. Ezért bízta meg a magánnyomozónak gondolt Pete-et azzal, hogy keresse meg a régészt. Amúgy neki van pasija, akinek hamarosan elég pénze lesz, hogy örökre eltűnhessenek Barnabas szeme elől.

A valóságban az autótolvaj megérkezik a szálloda garázsába, a kapucni miatt az oszlopok között leskelődő Artie és Steve nem látja az arcát, a kabrió mögött szerelgető Claudiának viszont már nincs ideje elbújni, ezért jobb híján bemászik a csomagtartóba és magára húzza a fedelet. A tolvaj beül a kocsiba, fején a csuklya, az ajtót magára csukja és indít! Artie megijed, Claudia bezárva a csomagtartóba, meg kell állítani a tolvajt, kiugrik a kabrió elé, de az meglepetésre áthajt rajta, majd a falon is! Na akkor itt is valami ereklye segíti a rabolót, gyerünk utána, Artie vezeti az üldöző kocsit, Steve mellette kapaszkodik, szerencsére a Claudia által fabrikált GPS működik.

Chapter 14 - The Boyfriend, amiben az egyik pincérfiú odalép Pete-hez és megkérdezi: Are you the private dick? Itt muszáj kicsit röhögni a szójáték miatt, a dick ugyanis egyaránt jelent detektívet és faszt is, Pete is csak hebeg pár pillanatig, majd igent mond. A pincér egy kézzel írt üzenetet ad át: Segíthetek maguknak, találkozzunk a sikátorban! Kiderül, hogy a csapos írta az üzenetet, az éles szemű Mykának viszont beugrik, hogy a raktárban látott kézírás és a mostani üzeneten szereplő szöveg azonos kéztől származik: tehát a csapos maga az író, Bishop! Bishop elismeri, de pisztollyal fenyegetve azt kéri tőlük, ejtsék az ügyet. Megtudjuk, hogy a valóságban minden könyvét a feleségének ajánlotta, és amikor az asszony meghalt, új könyvet akart elkezdeni, de nem haladt vele. Csak ült és elképzelte a megírandó könyv világát, és amikor magához tért, benne találta magát. Itt aztán rátalált Liliyre, aki a feleségére emlékezteti és akivel boldogan él, ezért nem akarja, hogy az ügynökök megoldják az esetet, mert akkor ez a fikciós világ is megszűnik és ő Lilyt is elveszíti. Én majd teszek róla, hogy maguk örökre a könyvben maradjanak, kiáltja fenyegetően és lelép. Látod, én ezért nem olvasok!, mondja Pete Mykának, Bishop után nézve.

Bishop felkeresi Lilyt és meggyőzi, hagyjanak itt mindent és utazzanak el Bora Borára, ő majd megszerzi az ehhez szükséges pénzt. A bárban Pete-ék megtudják, hogy Barnabast telefonon elhívták valahová, de hová? Na figyelj, ezért kell filmeket nézni, mondja magabiztosan Pete Mykának, és a bár telefonján megcsörgeti a telefonközpontos kisasszonyt. Bájgúnár módjára fűzi a szavakat és nem is eredménytelenül, mert a kisasszony persze kihallgatta a beszélgetést és a bókok hatására elárulja, hogy hová hívták el Barnabast. A valóságban eközben a tolvaj megérkezik Artie kocsijával egy garázsba, kezéről lehúzza a kesztyűt, ami furcsán fénylik, tuti ez lesz a lopós ereklye. Bemegy az irodába, Claudia kimászik a csomagtartóból és nézegetni kezdi a tolvaj által levetett kesztyűt. A tolvaj előugrik, na nézd már, ez Amy, az eladó az autószalonból! Claudia előrántja a Teslát, de lőni már nem tud, mert Amy egy vascsővel kiüti a kezéből.

Következik a Chapter 18 - The Double-Cross, úgyis mint átverés, ügynökeink megérkeznek ahhoz a hídhoz, ahová Barnabas készült az elefánt projekt keretében. Úgy néz ki, a bártulaj nem járt kedvező eredménnyel, a híd alatt ugyanis Pete-ék megtalálják a hulláját. Az arcán karmolásnyomok, ujjai között hosszú barna hajszál. Kinek is volt ilyen ebben a fekete-fehér világban? Hát Rebecca Carsonnak, a nem bánatos özvegynek! Az ügynökök már éppen beülnének a kocsiba, amikor előkerül a korábban látott kalapos figura és elektromos sugárral ismét rálő Pete-re. Sajnos ezúttal el is találja, és kiderül, a kalap alatt tényleg Rebecca van. A kétségbeesett Mykának elmondja, hogy Olivert azért ölte meg, mert megcsalta, Caspiant meg azért, mert el akarta venni az értékes jade elefántot, de nem akart érte fizetni. Majd rálő Mykára is, de nem találja el, új lövésre viszont nincs ideje, mert a távolból rendőrségi szirénák hangzanak fel. Rebecca elmenekül, Myka szívmasszázzsal próbálja feléleszteni Pete-et, szerencsére sikeresen. Az Indigo Bárban Bishop éppen a pénztárgépből szedi ki a zöldhasúkat, amikor belép Rebecca. Ide a többi pénzt, vagy megölöm Lilyt!, fenyegetőzik az elefánttal. A valóságban rövid bunyó után Amy lenyomja Claudiát és az egyik lopott kocsival elmenekül, de csak fél pár kesztyű van rajta, mert a másikat sikerült kedvenc vöröskénknek megszereznie. Artie kikapja Clau kezéből a másik felet és Amy után hajt.

Chapter 23 - The Big Snag, most érjük el a tetőpontot, Myka és Pete is megérkezik az Indigo Bárba, az elefánttal fenyegetőző Rebeccát próbálják jobb belátásra téríteni, de nem sok sikerrel. Pete odaugrik, hogy segítsen Lilynek kiszabadulni, Rebecca már emeli az ereklyét, hogy halálos sugarat lőjön Pete-re. Myka pisztolyt ránt és Bishop gyorsan odaszól neki: Ez a nő nem valós személy, csak kitalált, az anyósomról mintáztam, nyugodtan lője le. Így is történik, és Rebecca a halálos lövéstől találva kiejti kezéből az ereklyét. A valóságban Artie egy sikátorban utoléri Amyt, szembefordulnak egymással és gázt adnak, na ki bírja tovább? Artie lesz a nyerő, Amy a legutolsó pillanatban félrerántja a kormányt és nekiütközik a járdaszegélynek. Az ereklyék tehát mindkét világban sikeresen lefoglalva, a kesztyűről még azért megtudjuk, hogy Carey Loftin ismert kaszkadőré volt, aki többek között a Bullitt és a Vanishing Point c. filmekben játszott, és a kesztyű révén a legvadabb jelenetekben is szinte sértetlenül meg tudta őrizni az általa vezetett kocsikat.

És itt a vége, Chapter 27 - The Goodbye, Pete és Myka kilép az utcára, Pete észrevesz egy távolabbi ködfoltot, az elefánttal belelő, aminek következtében megnyílik az átjáró. Bishop azonban nem tart velük, ő inkább Lilyvel marad a fiktív világban. Közös jelenetük egyértelműen a Casablanca végére utal, Pete és Myka átlépnek a portálon és ismét a raktárban találják magukat, a könyvespolcok között. És a kéziratlapok már nem üresek, ott van rajtuk a teljes regény szövege. Az utolsó jelenetben Jinksy beszámol Adwin Kosan régensnek Artie viselkedéséről a bevetés közben. Szerinte Artie továbbra sincs jól, száguldó autó elé vetette magát meg ilyesmi, Kosan egyetértőleg kijelenti, hogy ők is így látják a dolgot, és a Régensek meg fogják tenni a szükséges lépéseket.