Üdv! Próbálom újraéleszteni a klasszikus DW hogyvoltját, kis ugrással. Minden tiszteletem az előző íróé, hogy a legelején kezdte, de sajnos az én fanatizmusom ehhez még kevés, úgyhogy a 7. évaddal és a 3. Doktorral folytatom. A 6. évad a 2. Doktor felelősségre vonásával és egy jó nagy cliffhangerrel végződött, ha valaki látta, írja meg kommentben, hogy ott kiderült-e, pontosan mi a büntetése. Mindenesetre akár kiderült, akár nem, a lényeg, hogy regenerációra kényszerítették és a Földre száműzték a sok beavatkozás miatt a drága Time Lordok, akik akkoriban még nem egy kihalt, ergo idealizált nép voltak, hanem egy rakás hülye ruhába öltözött okostojás, kb mint a Csillagkapu Bizottsága, minden második akciófilmben a semmirőlsemtudó kormány, stb. Lehetett őket utálni, na.

A Föld látványával kezdünk, de hamar átváltunk egy csupa szürke, színes gombos kütyü megfigyelőszobába, ahol épp egy tipikus „beosztott” figyeli a radart és hívja a főnökét, mert talált valami furcsát. A nő szerint meteorok, de azok ritkán repülnek alakzatban. Gyorsan meghatározzák a helyszínt is, ahol becsapódtak, és közben látjuk, ahogy egy kockás zakóban és gumicsizmában amatőr botanikust játszó pasas végignézi az egyik „meteor” landolását, frászt is kap tőle, aztán gyorsan betemeti még jobban. Kicsit sok minden folyik itt egyszerre, ugyanis (gondolom a közelben) landol a TARDIS, nyílik az ajtó, és a Doktor (Jon Pertwee) újraértelmezi a „fűbe harapni” kifejezést.

Újabb helyszín, újabb szereplő. Szép szögletes kocsi, nagyon hivatalos kinézetű gurul be a garázsba, benne egy „az idegeimre mentek” arckifejezésű nővel. Szerencsére felbukkan Lethbridge-Stewart tábornok, aki már előzőleg is szerepelt a 2. UNITos részeiben, ő hívatta a csajt mint tudományos tanácsadót, aki ennek nem igazán örül. Először a biztonsági intézkedéseket kifogásolja, aztán azt, hogy elrángatták a munkája mellől, végül pedig mikor a tábornok beavatja a UNIT földönkívüli irányultságába, egyszerűen hülyének nézi. Ez a beszélgetés egyébként zseniális, a „Little blue men, with three heads?” rész meg olyan, hogy az leírva nem jön át. Ja, egyébként a nőt Miss Shaw-nak hívják, csak tudnám, miért, ha van egy rakás doktorija, és hivatalosan dr. Shaw, na mindegy. Megtudjuk még, hogy tényleg nagyon-nagyon furcsák azok a meteorok, régebben is landolt egy hasonló rakás ugyanott, de a nő szerint biztos van természetes magyarázat. Hát persze, drágám, te se tudod még, mibe keveredtél.

"Ez most poénkodik, vagy hülye?"

Egy kórházban vagyunk, telefonfülke mellett talált ember, eszméletlen, oké. Szegény Brig (Brigadier->dandártábornok) közben továbbra is igyekszik meggyőzni Miss Shaw-t, beszél a két támadásról (hiszen ha csak annyi lett volna…), a Doktorról, de a nő kitartóan szkeptikus. Valahol megértem. Aztán telefon, egy UNITos katona a kórházból, és a tábornoknak sikerül minden eddiginél nagyobb idiótának beállítania magát, mikor parancsot ad az erdőben talált fülke őrizetére. De legalább van valaki, aki vágja a dolgokat.

Kórház, röntgen, két szív, ez vicces lesz. Az ügyeletes doki a röntgeneseket okolja, de közben ő is megkapja a magáét a patológiáról a nem emberi vér miatt. Mindezt természetesen a porszívózó portás előtt kell megbeszélni (mióta takarít a portás? és miért munkaidőben? és hogy kerül szőnyegpadló egy kórházba?), aki azonnal üzletet lát benne, és felhív egy újságot. Miért, miért van a portásoknak gyorsabb felfogóképességük, mint egy diplomás orvosnak?

Mindenki mást okol, a portás meg szépen összerakja magának

A rész elején látott amatőr botanikus úgy dönt, inkább amatőr UFO-szakértő szeretne lenni, kiássa és elteszi a megnyomódott, átlátszó focilabda kinézetű „meteoritot”, ami még villog és vibrál is. És észreveszi a kereső UNIT-erőket.A kórházba közben megérkezik a Brig és Miss Shaw a szépszögletes kocsival, átverekszik magukat a portás odacsődítette, össze-vissza beszélő újságírókon, be a kórterembe, és végre megvan Elizabeth Shaw teljes neve, aki csak miniruhában tud létezni és innentől Liz, nem bírom már ezt a Miss Shaw-zást. A doki felsorolja az eredményeket, „sounds like the Doctor”, de a tábornok még nincs kiképezve regenerációból, így nagyon meglepődik, hogy az idegen a nevén szólítja. Senki nem ért semmit, de aztán Liz zsebtükrével legalább a Doktor rájön, mi történt vele, és alaposan meg is vizsgálja az új arcát, hogy utána megint elájuljon. Vagy nem.

A "senki nem ért semmit" jelenet

Újságírók szenvednek, titokzatos ember szobrozik a telefonnál, vele még lesz gondunk. Amatőr UFO-szakértőnk a TARDISt őrző katonákkal beszél, és tévedtem, nem botanikus, vadorzó. Végül is tökmindegy. Ő is megpróbál üzletet csinálni.

A Doktor mániákusan keresi a cipőjét, végül odaadják neki, ő meg plüssmackónak használja, de mikor hátat fordítanak, kiszedi az egyikből a TARDIS kulcsát. Vagy úgy! Egyéni rejtekhely, az tuti, én legalábbis nem a cipőmben szoktam tartani a kulcsomat, de nem is vagyok Time Lord, még Time Lady se. Cipő párna alá, kulcs a kézbe. Aztán a dokit leütik, a Doktort meg elviszik, beraknák az előbbi gyanús figura felügyeletével egy mentőbe, de nem kerekesszékkel kellett volna kihozni, ugyanis új sportot feltalálva elgörög. Egyenesen a TARDIShoz megy, ahol az őrök fogják, és meglövik. Gratula. Meg a klasszikusban szokásos mérsékelt cliffhanger, vége a 7. évad első történetéből az első epizódnak.

Visszatértem hosszúra sikeredett nyári szabadságomból, aminek talán fénypontja volt a CERN meglátogatása, legalábbis a sorozathoz ez az élmény áll szakmailag legközelebb.

Sheldon, mint általában, most is elégedetlen, elrontották a kajáját, itt a világvége. Penny-t Howard továbbra is fűzi, ami szerencsére annyira mellékes, hogy egy mondat után abba is marad, mert Penny elmondja, hogy föléjük új szomszéd költözik. Ekkor jelenik meg Sheldon arcán egy földöntúli kifejezés, amire szavak nincsenek, így hát jöjjön a kép:

A dokinál folytatjuk a dolgokat: a világ legjobb fej munkaadója gyorsan ellátja Farkasfiú sebét, számára ez láthatóan nem több ujjgyakorlatnál, elvégre mindent tud Scott fajtájának gyógyításáról, amit kell. Farkasfiú kicsit elvesztette a fonalat, nagyjából úgy a jégpályánál valahol, de a magyarázkodást el kell napolni, mert mindjárt érkeznek Vadászék, hogy az állatorvosi asztalon kiterített emberi hulláról érdeklődjenek, ez a srác, aki Allisonnak mérte az időt. Scott egy másik szobából leskelődve hallgatózza végig, amint Vadászapu, meg egy két vadászhaver – beleértve Vadásznagypapit is, aki régi ismerősként üdvözli a dokit. A vendéglátó nem túl szívélyes, válaszol ő a legszükségesebb kérdésekre, de ettől még nem lesz Vadászék ölebe. Szóval akkor átlényegül patológussá, és megmutogatja Gonoszgyík gyilkolási módszerét: egy bénító karmolás a nyakon, aztán mehet a karmolászás két kézzel, ahogy a csövön kifér. Mert hát az ő céljai kimerülnek az öldöklésben, Vadászék jobban tennék, ha nyüszítve elvonulnának melegebb éghajlatra. Mibe, hogy ezt a jó tanácsot nem fogják megfogadni.

Ez az utolsó ilyen részünk, amiben amatőr túlélők 21 napos szenvedését láthatjuk, mert a következő záró epizódban már csak a szokásos „a kameramannoknak se volt fenékig tejfel ez a forgatás” témát fogják körüljárni. Be is készítem a százas zsepit. De most még itt van nekünk a leghalálosabb hely, amihez még csak messzire sem kellett utazni – itt már lehet eltapsolták a büdzsét – ugyanis Lousianába tosszák le embereinket. Úgy képzeljük el, hogy most a narrátor hosszasan beszél arról, hogy ezen a helyen mennyire szopó embernek lenni, mert ott vannak a halálos mérgű és harapású kígyók, krokodilok/aligátorok – mellőzzük az alapszinten sem lévő biosz készségemmel kapcsolatos kurvaanyázásokat, ha kérhetem – meg mindenféle vízi lófaszok, no de a kibaszott szúnyogok sem mellékesek, nem beszélve a cudar időről és az amúgy is mocsaras vidékről, na. Itt van Billy, aki érti a primitív vadászatot, oszt kalap. A másik szerencsés Ky, már 9-10 éves kora óta harapja, eszi a túlélést, na nézzük itt meddig fogja húzna.

Már csurognak is a ladikkal és ki is dobják őket a semmi közepén és már tocsognak is a vízben. Hát tudod mikor lógatnám abba bele a nagy feka lőcsöt a white trash-pajszert, soha. Igencsak vicces, amikor a faszi is derékmagasságban kezd gázolni a vízben elkezd nyavalyogni, hogy lefagy a pöcse és már magyarázza is, hogy ezt ti nők nem érthetitek, mire Ky csak annyit mond, hogy azért ők is elég érzékenyek odalent. Ahová lépnek mindenütt kígyót látnak kb, de szerencsére találnak egy szárazabb helyet, felbasznak egy sátorszerűséget és legyilkolnak egy kígyót, szóval lakoma meg tűz is lesz estére, de utóbbi nem tartja távol a vérszívó szúnyogokat, úgyhogy Billy új címet ad a műsornak: Csupaszon, agyilag felbaszva.

A másnap azzal telik, hogy Ky folyton azt vernyákolja „KÍGYÓ!” mire Billy már ugrik is és jócskán megcsappantja a hely kígyópopulációját. – Egy költői kérdés, ezt hogy az anyámba sikerült lenyomni az állatvédők torkán? – Negyedik estére bebaszik a rossz idő és bizony kiderül, hogy a sátor téma mégsem annyira esőbiztos. Amint felkel a nap, kiderül, hogy az eddig száraz területük egy kibaszott gyerekúsztató lett. Nem szaroznak, csinálnak talapzatot a fekhelyüknek meg a tűznek és tovább maradnak. 7. napra előjön az élelmezési probléma. Billyt szimplán felbassza, hogy a körülöttük lébecoló madarak, kígyók ott lakmároznak, ő meg nem. Élet az ilyen? Igan, csak olyan szarabbik fajta. És a nagy ember elpityeredik, hogy anyut akarja, meg az ehető szeméttel púposra tömött kétajtós frigót.

Faszom az egészbe – gondolhatták magukban és útnak indultak felkutatni a térképen is bejelölt szárazföldet. Kígyók, békák mindenütt. Kurva jó ötlet volt ide jönni. Amikor már sokadszorra adnák fel és hívnák a taxit, hogy haza húzzanak, akkor találják meg a helyet. Öröm bódottá, nem is kell ennél több, ja de, kaja, kaja, kaja, mert a mocsárban továbbra sem honos a BigMac bokor. Egy korhadt fadarabban találnak egy kisállatot, tök mindegy mit, a lényeg ,hogy Billy leöli egy pillanat alatt, Ky megsíratja, aztán már azt látjuk, ahogy minden lelkiismeret furdalás nélkül jó ízűen falatozza. Ez volt a 17-18. napon. Semmi izgalmas. Másnap megtervezik a kijutásukat, innen már úgysem fogják feladni, ha leszakad a fél seggük, akkor se. Nem tudom hogyan, és milyen rendezői indíttatásból, de az utolsó napra ugrunk és csak azt látjuk, ahogy embereink úsznak egy kicsit a kroki-fürdőben, majd meglátják a helikoptert és – Get to the Chopper bazmeg! – húznak is el a gecibe.

Új részek a Discovery műsorán

Na, vajon hová lesz száműzve két városi ficsúr? Az egyértelmű címadásból kiderül, hogy Borneón lesz a nudi buli. Első szerencsés játékosunk Julie, aki Washingtonból jött el idáig, hogy levetkőzhessen és 21 napig koszban, mocsokban éhezzen. A bemutatkozó kisfilmjéből azért látszik, hogy 1) baltával faragták az arcát 2) a természet a legjobb barátja. Mindegy mert itt van Puma, 38 éves, Nevadai lakos. Fú de Klausmann Viktorra vettem a figurát. Majd most kiderül, hogy mit kezdenek egymással az esőerdőben, de előtte azért még csak-csak illik arcoskodni egy sort, hogy ki milyen partnerre számít. Julie kb a szőke hercegre számít, fehér lovon, míg Puma egy dögös kis pipit akar maga mellé a 21 napos pucér maratonra. Ehhez képest egy tepsi seggű bányalóval kell jópofiznia. Lenne rá egy lyukas garasom, hogy ezek non-stop szapulni fogják egymást

A rendőrségen kezdünk, egy tolmács fordítja Bendzsóék telefonbeszélgetését. Muhammed aggódik, hogy tudnak a szobáról és a lányról is, jajj mi lesz most. Nyugi, téged nem találnak meg. És aztán jön az útlevél téma. Holder zsebben érzi már ezt, igaz, 24 óra kell, míg a telefontársaság felhajtja nekik a számot. Linden is belelkesül, rendel pár járőrt Bennet házához, és ő is oda indul, Holder meg zaklathatja a bíró spant a paranccsal. Végre reménykeltően szakad az eső, még Mitch is rácsörög Sarah-ra, hogy bocsánatot kérjen a minapi tapló viselkedéséért. Sarah azt ígéri, ma éjjel vége az ügynek. A főcím után Lindenné nem is türtőzteti magát, ura nyakába borul, végre lecsukják a rohadékot.

Tegnap kiderült, amit mindenki tudott, Andrea és bandája átverték Lalit, de legalább az idióta testvérétől megszabadultunk, aki ott maradt a farmon, mert az az élet kell neki, legalábbis a kommentekből az RTL Moston valami ilyen sztorit értettem. Karesz nem örül, hogy Hannát más taperolja, pedig neki az apjával kéne bizalmas pillanatokat átélnie, Zsófikának és Redzsinek az nem tetszik, hogy Anikót beginázták. Mi mással indulhatna a reggel, mint veszekedéssel? Nézem, hogy milyen kedves összetartó társaság ez, egy az hogy nem szóltak a lakótársainak, hogy Anikóval para van, de amikor végre hazahozzák mindenki egymás szavába vágva osztja a másikat, hogy hogyan lehettek ilyen hülyék. Anikót sem engedik el „dolgozni”, Marci nagylelkűen még a szobáját is felajánlja neki.

Bizony, ha valami túl szép, az minden valószínűség szerint kurvára nem igaz. Halmozottan igaz ez akkor, ha retardált sorozat retardált szereplőjéről beszélünk, legfőképpen akkor, ha azt a valakit Lalinak hívják. Hiába a kedves, ám rendkívül tucatnevű lány, mégis csak szar van a palacsintában, mert bár úúú, de nagyon szerelmes, a vőlegénye kvázi megvette kilóra, úgyhogy a kitetovált, agyongyúrt, feltehetőleg a szlovák béközéphez tartozó fiatalember nem örül, amikor smároláson kapja leendő menyasszonyát a menyétképű magyarral. „Kellene a lé, mama!" – felkiáltással rohan az éteren keresztül anyjához Pumuklifej, de nincs igazság a földön, mert csak 600 ropija van a maminak, viszont a lánynak ez is elég lenne. Hiába ordít az igazság mellett Gaben is, hogy itt valami átbaszás lóg a levegőbe, Pumuklifej tovább rohan a végzete felé. Remélhetőleg egy szakadék várja majd ott.

Sookie-t ApuLafayette próbálja meggyilkolni a tóba fojtással, de sajnos csak próbálja, mert jön a hős megmentő BenW. ApuLafayette félrelökve, csemetéje BenW karjaiban lassan eszméletére tér, tündér-vámpír vőlegénye meg széttépné Lafayette-et, de Sookie megakadályozza ezt és Lafayette további megszállását. BenW a fényével kiűzi apát Lafayette-ből, Sookie üzeni Szellemapunak, hogy sose jöjjön vissza hozzá. Főcím. Ugorjunk vámpírlaborba, éppen Pam és Erik állnak egymással szemben, Sarah Newlin türelmetlen egy nőszemély, már vért akar látni. Pam most tudja meg, hogy lett egy kistestvére, nagyon mérges a nő. Erik és ő a levegőbe emelkednek, csak figyelik egymást. Egy pillanattal később a két vámpír nem egymást, hanem a ketrec őreit végzi ki, a megfigyelőszobában hirtelen mindenkinek mehetnékje támad, kivéve Véres Sarah-t. Pam a tükörablakhoz vágja az őrt, Erik meg átszúrja a karójával. A szőke vámpír kihúzza a karót, őr leesik és átnéz a lyukon, ajaj, Steve lebuktál. A ketrecbe jön két őr, akik már viszik is a vámpírokat, hát ennyi volt műsor.  A tónál Lafayette megbarátkozik a gondolattal, hogy létezik egy tündér-vámpír, de ezt a lényt várja a teremtője, Bilith épp visszahívja magához. Sookie segíteni akar a szenvedő talán-vőlegényén és átviszi tündérkertbe, ahol Bilith elvesztette fia nyomát. A vámpírpróféta Jess-szel konzultálna, de ő eltűnt, kezdődik a látomás valósággá válása, ide Lilith segítsége kell.

Trópusi útról hajózik hazafelé a Charlotte Rhodes, a vasember James elég ramatyul néz ki, összeszedett valami nyavalyát és a parancsnoki kabinban elgyötört arccal nyeli az orvosságot, ami a színe alapján brandy is lehetne, sőt lehet, hogy pont az. (De ha mégsem, akkor szatmári szilva.) Belép a még Jamesnél is keményebb iron man, Baines kapitány, neki semmi baja, és nekilát a vacsorának, marhahús krumplival, Onedin rá se bír nézni. Legalább egy kis császármorzsát egyen, miszter Onedin, tuti recept, a hogyvoltíró Gabbától kaptam, biztatja a vén tengeri medve, de James csak a fejét rázza. Az üzletet persze ilyen állapotban sem hanyagolja és arról beszél Bainesnek, hogy rá kell hajtani a Brazil Államvasutakkal kötendő szerződésre, nekik most minden mennyiségben szénre és acélra van szükségük. Odahaza Liverpoolban Frazer szenior is erre a következtetésre jut, és Caroline társaságában éppen arról faggatja Fogartyt, hogy van-e gőzhajóra is kapitányi engedélye, merthogy gőzössel fel lehet hajózni az Amazonason. A szakállas kissé értetlenül bólint, engedélye ugyan van, de rutinja még nincs, az öreg azonban egyelőre nem mond többet a terveiről.