Az előző részben méltatlanul keveset láthattuk Tom Neville őrnagyot, ezért, meg azért, mert Giancarlo Esposito mimikájával az egész 42 percet meg lehetne tölteni tartalommal, most vele nyitunk. Monroe irodájának előszobájában ücsörög. Az elnök jön, és menten elnézést kér a várakoztatásért. Barátok közt egy óra ide vagy oda nem számít, mondhatnánk, de Neville tekintete ennek szöges ellentettjéről árulkodik. A folytatás sem lesz kellemesebb számára, ugyanis Randall barátunk fogadja a szobában. Gyorsan kiértékeli az őrnagy teljesítményét (Ben és Danny halott, Rachel szökésben, Miles szintúgy), aminek a végkicsengése az, hogy ha rajta múlna Neville repülne. Állásügyileg. Mondanom sem kell, hogy mindezt tenyérbe mászó vigyorral közli, miközben folyamatosan Tomnak szólítja az őrnagyot; csak hogy félreértés ne essék, tiszteletről itten szó sincs. Neville beszáll a szájkaratéba. Amikor már ott tartanak, hogy Randall öltönye gagyi-e vagy retro, Monroe leállítja őket. Az idiótája az őrnagyot utasítja rendre, és közli vele, hogy ad neki még egy utolsó esélyt a bizonyításra, a régi barátságra való tekintettel, de ne merészelje elszúrni, mert baj lesz.

Neville már csomagol is, felesége meg aggodalmaskodik. Túl sok már a titok, elege van. Az is megviselte törékeny lelkét, hogy a fiáról azt kell mondania, hogy meghalt, miközben nagyon jól tudja, hogy baltával faragott arcú Jason él és virul. Neville felvilágosítja Juliát, hogy jobb lesz mindenkinek, ha ez így is marad. Ha Monroe megtudja, hogy a fiuk hátat fordított a köztársaságnak, akkor bizony a bizalma megrendülne a Neville szülőkben is, és ez momentán egyiküknek sem hiányzik. Arra kéri a feleségét, hogy felejtse el Jasont. Ó Tom, bár mi is el tudnánk!

Váltunk Charlie-ra, aki nagyban harcol valakivel. Elveszti a küzdelmet, de ne örüljünk korán, csak egy kiképző táborban vagyunk, ahol Miles kardvívást oktat a lázadóknak. Kicsit odébb Aaronéknál közben történés van, mert ahogy Rachel az előző részben ígérte, felfedi előtte A NAGY TITKOT. Apró, vírusméretű gépeket állítottak elő, ő, a férje és a kis csapatuk, amik két dolgot tudnak: elektromosságot elnyelni és szaporodni. Pár száz kvadrilliónyi van belőlük. Jól sejtitek, elég nagy szám; 100 kvadrillió az 100 + még 24 db nulla a végére. Mindenütt ott vannak, a használati tárgyakon, de még a belélegzett levegőben is. Ezek a kis dögök valami Toronybeli gikszer hatására istentelenül elkezdtek szaporodni, és elnyelték az összes áramot aztán tudjuk mi jött: üdv a középkorban! Jó, jó, de azt még mindig nem tudjuk, hogy a medál-pendrive, hogy képes áramot csinálni. Aaron már menne is a Toronyba visszacsinálni az egészet, de Rachel elég pesszimista: az őrök megölnék őket, mielőtt bejutnának, és ő meg nem fogja még egyszer a lányát magára hagyni. Aha, persze.

Neville nem aggódik a nanocuccok miatt, neki ugyanis van árama, meg működő autója, amivel titkos célja felé igyekszik. A kocsiban Lionel Richie All night long c. száma szól, és ezt most jól jegyezzük meg, mert ritkán láthatunk ilyet: Tom Neville őrnagy jól szórakozik, sőt MOSOLYOG. Priceless. A lázadók egyik őrszeme persze kiszúrja a konvojt, és épp amikor az őrnagy a jó zenéről magyaráz önfeledtem az útitársának, felrobbantják alatta az autót. Neville túléli, de ma reggel igencsak felült a szopórollerre, mert miután magához tér a robbanás után nem más néz vele farkasszemet, mint Miles és Charlie. Mondjuk az utóbbi bamba tekintete felér egy második robbantással.

Neville-t a táborba szállítják, hogy jól elkenjék a száját, ezúttal szó szerint. Miles egy szerszámos láda társaságában megy kikérdezni. Hát öcsém, jól kösd fel a gatyád, ha Neville-ből infót akarsz kihúzni! Megy is szájtépés kettejük között. Miles tudni akarja miért volt 15 kilónyi (!) gyémánt az őrnagy kocsijában. Neville terel; Danny halálról, Miles korábbi bűneiről kérdezősködik, amire a pókerarcú Miles néhány jól irányzott ütéssel felel, és még többet helyez kilátásba a közeljövőben. Megölni nem fogunk, de addig ütünk, amíg bele nem sántulsz; akkor meggyógyítunk, és újra csak verünk- mondja kedvenc ex-Milícia parancsnokunk, és amilyen lazasággal képes ezt előadni, én el is hiszem neki, hogy így lesz. Neville sem mosolyog már. Még több Miles-Neville jelenetet, ha kérhetem!

Rachel, Puzsér Róbert után szabadon, éppen savaz, de nem másokat, hanem a medált, ami a kocsiban volt. Aaron érdeklődik, hogy jól van-e? Nincs felelet, de ha hihetünk a nő elborult tekintetének, addig nem is lesz, amíg Neville-t meg nem öli. Ne feledjük, hogy Charlie is a táborban van, szóval lesz itt még konkurencia Neville- ölésben! Kellett nekem emlegetnem, ismét Charlie a színen, aki az újonnan érkező lázadók között felfedezi Jasont. Baltaarcúnak új sérója van, de minek. Mondja is a csajnak, hogy ha már nem fogadta be magukhoz, beállt a lázadók közé, és most menne az apjához beszélgetni. Álmodozzál csak öcsi – érkezik Miles, és elzavarja a srácot. Jason csak a haját vesztette el, a nagy arcát nem, ezért rögtön behúz egyet Milesnak, amiért túszul ejtette a kedves mamát egy pár résszel korábban. Miles komolyan gondolja, amit mondott, és kilátásba helyezi a srác fiúbandába illő arcának átrendezését, ha nem fogad szót. Baltaarcú csak néz bután: az a fiúbanda meg vajon mi a hétszentség? Miles for president!

Este van. Neville meglát egy szöget a cellájában. Mivel ez az a film, ahol tizenéves lánykák életerős férfiakat gyilkolnak fél kézzel, ezért nincsenek kétségeim az őrnagy szabadulását illetően, bármily erőltetett megoldással történjen is az. Rachelnek ellenben vannak, ő ugyanis elszánt tekintettel indul a szökést megakadályozni, a halott fogoly a jó fogoly alapon. Charlie elébe toppan, nem úgy van az anyám! Hiába mondod, hogy most kell Neville-t megölni, amíg lehet, mert én adni szeretnék neki egy esélyt, hogy mindenkit legyilkoljon a táborban, megszökjön, és a sorozat folyamán később majd még jól bekavarjon nekünk. Jó ezt nem mondja, csak azt, hogy nem kéne annyit érzelgősködni; ki kell belőle verni a szart is, hadd árulja el a titkait, és aztán kell megölni. Vegyen példát Milesról! Rachel vagy attól ijedt meg, hogy Charlie úgy nézett ki ebben a jelentben, mint a Kör ijesztgetős kislánya, vagy szimplán csak az ostobaságot nem képes feldolgozni, ezért feladja a tervét, és elvonul. Az udvaron persze Milesba botlik, de csak annyit tud tőle kérdezni, hogy vajon miféle világ az, amiben a lánynak jobb Miles, mint a saját anyja mellett? Sírás (Rachel) van és összeborulás (Rachel+Miles), én meg már Norát vizionálom a háttérbe, de csak Jason hallgatózik.

Baltaarcú kihasználva a lehetőséget már megy is apuhoz beszélgetni. Nagy a forgalom Neville cellájában az este! A fiú csak azért jött, hogy megkérdezze, mégis mi volt a baj vele, hogy egész életében az apja semmibe vette. Neville kisujjból löki a rizsát, hogy ebben a világban csak az marad meg, aki erős, ezért nevelte keményen a fiát, talán túl szigorú is volt vele, de közben persze mindvégig nagyon büszke volt rá. Jason sem most jött a falvédőről, átlát a szitán, apja monológja nem volt elég szívszaggató ahhoz, hogy megoldja a láncait. Neville erre taktikát vált, és az anyjával kezdi zsarolni a fiút. Ha nem tudja végrehajtani a feladatát, akkor Monroe egész biztosan Julián áll majd bosszút, amit egyikőjük sem akarhat. Jason erre eloldozza az apját, és felajánlja, hogy vele tart. Hova is?- kérdezi. El se hiszem, de „zseniális” Neville egy szóra bevallja, hogy Finleybe kell menniük egy cementbányába. Nyílik az ajtó és nicsak, Miles és az egész csapat ott áll az ajtóban, megtudták, amit akartak. Én meg csak verem a fejem az asztalba; menyire olcsó húzás volt már ez!

Monroe közben az irodájában ül. Csinál ez mást is, egyébként? Randall érkezik, hogy maga menjen el a csomagért, ha már Neville-nek vélhetően nem sikerült, mivel hosszú ideje nem jelentkezett. Sajnálja, hogy az őrnagy alkalmatlanságát illetően igaza volt, mert nehéz manapság jó embereket találni – mondja. Amikor Monroe rákérdez, hogy vajon Randall mennyire megbízható, az sunyin csak annyit válaszol: elnök úr, én csak azért vagyok, hogy szolgáljak. Így nyersen, még véletlenül sem említve, hogy tulajdonképpen kit is. A lázadók táborában szedelődzködik a kis csapat a szokásos tagokkal: Miles, Nora, Jim Hudson, Jason és persze Charlie. Mennek csomagot begyűjteni. Mire odaérnek, Randall is ott van, sőt valami tudósfélétől, már át is vette a fém táskát. Jön az elmaradhatatlan lövöldözés, aminek az a vége, hogy néhány random lázadón kívül meghal az összes Milícia-katona. A csomag oda, de az épületben talált iratok és jelölések alapján nagy valószínűséggel egy atombomba volt a bőröndben. Na, csak ez hiányzott!

Közben a táborban folytatódik a Tom és a szög című gyerekmese. Neville behívatja Nicholas atyát, hogy gyónjon, és amikor a gyanakvó férfi elég közel ér hozzá, felpattan a székből (a szöggel kinyitotta a bilincset), és az atya társától elvett késsel (nem, nem a szöggel, azt még az írók sem merték megkockáztatni) jól meggyilkolja. Simán megszökik, és épp akkor érkezik haza, amikor asszonykája a helyi nőegyletben magasztalja a naccerű köztársaságot. A férje betoppanására az érzékeny lelkű házigazda egyszerűen hazazavarja a nőket. Hogy a teadélutánnak mennyire vége van, arra Neville döbbenti rá, aki felszólítja, hogy pakoljon, mert a csúfosan végződött akció után nekik itt már nem terem több babér, és más se nagyon.

A bomba miatt Rachel meggondolja magát, és mégis elmegy a Toronyba visszakapcsolni az áramot. Előtte még két búcsúzkodásra kell sort kerítenie. Az egyik Miles. A férfi győzködi, hogy maradjon, és különben sem érti, mi jó sülne ki abból, ha mindenki, és különösen Texas áramhoz jutna. (Te jó ég, mi lehet Texasban?) Ebben a harcban nincsenek jó és rossz fiúk; itt mindenki rossz. Rachel hajthatatlan, és csak arra kéri Milest, hogy bánjon jól Charlie-val. Olyan jól, mint ahogy vele bánt annak idején. És most nem arra gondol, hogy Miles szakította el a családjától évekkel korábban, hanem valami egész másra, mert jön a pár rész óta a levegőben lógó CSÓK. Szex nincs, csak majdnem. Egyelőre.

A másik búcsúpartner Charlie, akit már megint jól átvert a saját anyja. Ismét elhagyja, mint évekkel korábban. Ráadásul a kedves mama még meg is forgatja a kést a lánya szívében: nem fog neki hazudni, valószínűleg nem tér vissza élve. A csapat ismét kettészakad. Charlie és Aaron megy „Toronyiránt”, a többiek pedig bombát keresni, és megsemmisíteni. Egy kicsit átrendeződtek tehát a viszonyok, reméljük, ez felrázza végre egy kicsit a sorozatot is.