Adam (meg én) megint megnyitjuk a vasárnapi evő szakkört, amikor is az ízlésesen tálalt, de gusztustalanul nagy dolgok kerülnek terítékre. Friszkó baby!
A Taqueria La Cumbre a legjobb hely, ha burritot akar az ember. Friss meg minden, de a lényeg, hogy kurva nagy. De azért beszélgessünk csak a non plus ultra misszió burritoról. A bőség zavarának székelykapuja ott kezdődik, hogy millió féle hús közül lehet válogatni. És, hogy Adam nehogy egyből rárepüljön a kajára, elhozsannázom gyorsan, hogy mitől misszió ez a burrito. Anno az emberek sokat járkáltak, mentek ide-oda küldetésekre, ezért kellett valami böhöm tápérték féle, ami akár négy embert is eltelíthetett. Innen hát a név, nem onnan, hogy misszionárius pózban lehet és érdemes fogyasztani ezt az ételt. Érdekes, ugye? Adam berendel magának kétféle húsból készült burritot, ami mellé csapatnak még friss zöldséget, meg szartól repülőig mindent, amit egy eféle mexikói kaja elvisel. Természetesen ez is isteni lett, de annyira, hogy Adam szájüregében kisebb ízfieszta veszi kezdetét.
Ike Falodája a szendvicsbárok listáját bővíti, amit Adam rendre lemeózik, hogy mégis mi a rákért járnak oda az emberek szenyót burkolni, amikor otthon is ugyanúgy elkészíthetnék maguknak a jóféle bányász szendvicseket. A Vicces nevű szendvicseken túl, mint mondjuk a „ Bocs Charlie” csakis a Kriptonitért érdemes ide eljönni. Ez a szendó 13 hozzávalóból áll, ami így majdnem két kilót nyom. Igen, ettől még Clark Kent is betérdelne. Adam nem a grátiszba belegyömöszölt sült hagymakarikáktól könnyezett be a gyönyörtől, hanem a KETTŐ darab avokádótól, ami csak úgy belecsusszant a főni a két szelet kenyér, meg a tucatnyi hozzávaló közé. Az elkészült étel nagy és egyáltalán nem kívánatos, de az biztos, hogy eltelítené egy kisebb létszámú mérnök koli bélpoklos lakóit.
A verseny helyszíne a San Francisco Fagyizó, ahol Adamnek egy mosogatótálcányi fagyit kell magába testálnia. (Én már három gombóctól kifekszek, de ha megcsalt nő lennék, akkor simán bepuszilnék egy vödör Manhattan fagyit valami romantikus film közben.) „Az vagy amit megeszel” szól a háttérben valaki, enyhén hippis beütéssel, mire Adam be is vág egy LSD-s kockacukrot. 8 gombóc fagyi, 8 adag tejszín, ami uszkve 8 liter cukor. Legalulra három gombóc narancs kerül (pfúj), amit 3 vanília követ és a sort végül egy kekszes és egy svájci csokis adag zár. Közben egy rakat csoki reszelék, M&M-s is dukál ám a kis nasihoz. Ezt egy óra alatt kell bebiflázni, ami első, de második ránézésre is lehetetlen. Adam viszont 20 perc alatt legyűri a cumó felét. Evőemberünk bekér némi sült krumplit, mert a narancsfagyi cukortartalma messze a legtűrhetetlenebb. Kín és szenvedés árán, de csak sikerül lenyomni a mosogatótálcába testált irgalmatlan fagyi mennyiséget. DE! A megolvadt és lecsöpögött masszát is meg kell inni ám, hé! Uh. Súlyos ez, de ha már ennyire közel a cél és az okádás még oly messze van, akkor nem szabad feladni. Adam egy hős. Száznál is több lelkes jelentkezőből ő az ötödik, aki teljesítette a Mosogatótálca versenyt. Remek. Innen is csak gratulálni és irigykedni tudunk.
Ember kontra étel, 3:1
Összesítettben, 14:8
Facebook kommentek