Az ünnepek után a nosztalgia HV-t Andreas tanyáján folytatjuk, aki úgy gondolja, hogy véget vet a hülyéskedésnek, itt az ideje, hogy megtudják a csajok, mi az a kőkemény falusi élet: az éléskamra kiürült, Bambit mégsem kellene a bográcsba tenni, ezért iszkiri le kajáért a faluba. A műsor ausztrál sivatagos kiadásában ez a project némiképp több kalandot rejtene magában, mint a nem túl szédítően magas Karancs embert próbáló ormai között való lődörgés, ám lányainknak ezzel kell megküzdeniük. Azaz csak kellene, ha az egyik egyből nem sült volna fel. A kudarc oka pedig András gazda két aljas szerkezete: a biciklik. Marcsi közli, hogy ő nem meghalni jött ide, tud biciklizni, de nem „fiúbiciklin”.

Rábaszcsizott, mert mindkét féle van (tehát női vázas is), de akkor sem, ő nem hegyibicózik, mert nem tud olyan jól. Lehet, hogy az egyik 4X pálya hagyott benne randa nyomokat, vagy az előző este surranó pályán eltüntetett néhány unaloműző leszezmégjobb pohárka etil származék légkalapál a fejében, de a lényeg,  hogy tényleg nem mer felszállni a drótszamárra flip-flopban. Nem részletezi az ellenállás okát, nem és kész. Azt hiszem, ezt hívják a pasik női válasznak. Ő gyalog megy. De az oda-vissza olyan 10 km, Karácsonyra sem érsz vissza. Akkor nem megy. És elindul gyalog. Orsi utánamegy, gyere már, ne csináld a fesztivált, majd toljuk, jó buli lesz. Marcsi megtámadhatatlan eszmefuttatása szerint, ha ő nyer, akkor Orsi nem lesz itt, hogy bicózzon helyette. Orsi szerint Marcsi jelenleg olyan messze van a győzelemtől, mint a Babavilág a főműsoridőtől, ráadásul még cangázni sem tud, de végül nem mond semmit, ám az arcára minden ki van írva. Végül otthagyja a hisztérikát, hadd pukkadjon meg, ő félelmet nem ismerő vakmerőséggel veti magát bele az ismeretlenbe. Marcsi csak néz utána, menj csak, hátha elvisz a rozsomák.

Marcsi visszatipeg a papucsában, Andrással hintáznak egyet, és a gazdának végül sikerül kiszedni az arajelöltből, hogy Marcsi morcos az előző napi buli miatt. Ott mindenki csak azt sasolta, hogy melyikük az esélyesebb, erre András meg csak Orsival forgolódott; ha megfeszül sem tud jó lenni, ha ő Orsit akarja. Ezek szerint ő nem olvasta az apró betűs részt, hogy ebben a játékban többen lesznek. András türelmesen elmeséli a játékszabályokat, neki kettővel kell randiznia, értse már meg a nyomorult helyzetét. Orsi közben visszaér egy olyan tatyóval, ami lefelé nem is volt nála, tele van minden finomsággal, András jutalomfalatként adományoz neki egy puszit, bár a tálca sört és a zsugor vizet lenn hagyta, elfértek volna még azok is kormányon.

Délután Marcsi, András és egy IKEÁs pokróc megnézi a fenti domboldalt, romantikáznak kicsit. Marcsi azon gondolkozik, hogy milyen lehetne ideköltözni, a gazdával együtt élni. Nem eszik azt olyan forrón héj, eddig elég gyengén muzsikáltál, még ne cserélj lakcímkártyát. Marcsi nagyon belehajt, még meg is masszírozza a gazdát, meg kicsit vihogósra fogja a figurát, hátha bejön. András el is bizonytalanodik, eddig Orsi volt az abszolút nyerő, de most már nem biztos a dolgában.

Az örök vidámság kis szegletében, Tomi gazdánál, a lányok készülődnek, mindenki remegve várja, hogy ma ki megy el randira a szívtipróval. A gazda fergeteges mulatságot eszelt ki mára: menjenek mindannyian igazi traktor vásárra! Bábolna itt van a szomszédban, alig 250 km, ismerkedésre lesz idő. Erika ül előre a kocsiban, a másik kettő hátra szuszakolja magát. Én, oktondi, azt hittem, hogy a kézcsókolós esténél nincs lejjebb. De van. Nem is akármennyivel, és ennek most jött el a napja. Első lépésként mind a 64 fogát megvillantva elkezdi masszírozni az éppen vezető gazdát, mert ő ezt jól megtanulta, és épp ez a legalkalmasabb pillanat, hogy ezt bebizonyítsa, majd amikor már végképp leül a buli, gondol egyet, és azzal rukkol elő, amivel egyébként minden felnőtt társaságban oldani szokták a hangulatot (csak senki nem vallja be): Icicpici Lencsilányka, looping edition. Ebben a pillanatban a „e” karakterem harakirit követ el, és leválik a billentyűzetről, a fejemben pedig minden idegszálam összecsomózódva, mégis egymás lábát taposva, sikítva szalad az agyam egy olyan szegletébe, ahol nyugodt csendben tud tiltakozni ez ellen a rémálom ellen. A kocsiban is testet ölt a döbbenet, Tomi gazda arcára odafagy a mosoly, és ettől olyan feje lesz, mintha egy nagyon közeli rokonnak a nagyon rosszul sikerült sütijét akarná láthatatlanul kiköpni, közben hatalmasokat nyel, és kétségbeesetten nézelődik, hátha van a közelben egy csalogató tömegkarambol, amiben részt vehetnek, és ami megszabadíthatná őket ettől a borzalomtól. Erika úgy mosolyog, mintha át akarná harapni valakinek a torkát, és láthatóan nagyon jól szórakozik. Hozzá kell tenni, egyedül.

Végül győzött, a másik három elkezdi nyekeregni vele, hátha akkor hamarabb szabadulnak. A csajok a vásáron aztán be sem tudnak telni a rengeteg géppel, képzelem, mennyire érdekli őket. Kata és Enikő megpróbálják élvezni az élvezhetetlent: az egyik bebújik a trakesz kerekébe, begyömöszölik magukat hármasban a fülkébe, Tomi meg magyarázza, hogy melyik gép mit tud csinálni, míg Erika látványosan utálja a szitut. Annyi pillanatot próbál megmérgezni, amennyit csak lehet, és annyit/úgy csimpaszkodik az áhított alfahímre, aminél jobban már csak egy berúgott tini képes a tornatermes gimi buli egyik homályos sarkában. Az édességesnél előadott, a hosszú gumicukrot spagettiként Tomi gazdával együtt evős, középen szájra puszival találkozós magánszáma végül mindent visz.

Hazafelé Katát éri a megtiszteltetés, hogy a hierarchiában elfoglalt előkelő helyet reprezentáló anyósülésbe ülhet. Erika vihog, mint egy eszelős, talán ezzel akarja palástolni a dühét, hogy Burkus helyét kapta meg hátul. A téma Erika munkahelyére terelődik: ő óvónő és kozmetikus. Előbbi sok mindent megmagyaráz a többieknek, a Lencsilányt mindenképpen. Reggeltől estig valamelyik melóhelyen van, a kölkökre nincs idő, de jobb, mint ráérősen éhen halni. Ha ő jön ide, a két tini persze támogatni fogja, ha nem, akkor meg majd jól megbeszélik, de ha Tomi őt választja, nem lesz para a pulyákkal sem. A két fiatal lány valamiféle lealázást szeretett volna talán kihozni a dologból, de olyan lett az akció, mint amikor valaki át akar ugrani egy naaagy pocsolyát, aztán rájön, hogy nem fog menni, aztán megint meggondolja magát, aztán mégsem, és a vége egy jó nagy pofára esés lesz.

Benyónál Melinda várja a gazdát, megint ő megy vele randizni, gyorsan bele is ugrik egy miniruhába, két vödör festék az arcra, készen áll a csábításra. Dorina szegény nem tud magával mit kezdeni, csak teszi magát a ház egyik feléből a másikba, és próbálja méltósággal viselni a másik vérfagyasztó mosolygását. A legfiatalabb gazda is inkább ebben a tingli-tanglizós vonalban látja a fantáziát, választottjai kezében sem gereblye, sem gyeplő még nem volt; annyit tanultak, hogy az anyakoca nem játék, és bár ez már összehasonlíthatatlanul több infó, mint amennyivel megérkeztek, civilizációt erre még nem lehet alapítani.

Melinda Frappáns Válaszok paklijából csak az „igen”, „igen, szerintem is”, „igen szeretem”, „nagyon jó”, és a „tetszel” kártyák fértek bele a bőröndbe, ezeket alkalmazza követhetetlen kombinációkban, még akkor is, amikor Benyó úgy hajt vele a romantika felé a földúton, hogy a vesekövét is a rágóval együtt köpi ki. Odaérve a gazda büszkén mutatja meg randijuk színhelyét: a Károlyi Kastélyt. A kitörő reakciót elnézve, akár Nanunanu űrhajójáról is mutathatott volna egy rajzot, és akkor még autózni sem kell ennyit. Lezavarták a forgatókönyv által megkövetelt romantikus sétát, egymást ölelgetős távolba révedést a parton, Melinda nagyon csinos, nem lehet vele betelni. Melindának gyomorgörcsös érzés volt Benyó szemébe nézni, nagyon jó vele, meg minden klappol. A gazdának tetszik, hogy a lány nem nyomulós, a lánynak természetesen a gazda MINDEN tulajdonsága szimpatikus. 

A bálteremben már várja őket a vacsi asztal, itt szoktak mulatni a gazdák. Ilyenkor Benyó anyuval táncol hajnalig. Az „ANYÁDÉK mióta vannak együtt” kérdés nekem olyan füstös pályaudvari kocsmában félrészegen egymásnak ordibálós, majd egymás fejét rugdosós ízű, de Bence ezt sem veszi fel. Amikor az ősök összejöttek, Gergely-naptár még nem is volt, de ebben a korukban már szaladgált gyerek a szöcskék után. Érted a célzást? Igen, értem, mi az a szöcske. Leköltöznél ide? Naná, nekem mindegy. Nem az a fontos, hogy hol, hanem, hogy kivel, és ha jó a kivel, akkor jó a hol is. Melinda is úgy dönt, hogy feltesz egy jól álcázott kérdést Benyónak. Te mennyire gondolod ezt komolyan? „Sehogysenem, de az csatorna fizet mindent, és a show után egy falka kuvasszal sem tudom majd távol tartani a csajokat a portától” HELYETT természetesen nagyon komolyan, kell a család, meg a  feleség, meg a fészek.

Sly-nál a csajok hajnali 10-re már össze is szedték magukat, sehol senki, a gazda sem csesztette őket reggel hétkor, mennek ki az állatokhoz. A bariknak nincsen vize, adjunk nekik, akkor valszeg kaját sem kaptak; Sly az elmúlt 30 évben minden nap megetette őket, de ma biztos elfelejtette. Vagy világégés volt, amit átaludtunk, és mindenki eltűnt a bolygóról. Mára már beszereztek extra trendy gumicsizmákat is, Indié különösen tetszetős, így megy a munka csak igazán jól, a trutymákon is milyen más ezzel tapicskolni! Meglepően jól forgatják a vasvillákat, pakolják be a zöld kaját a birkáknak, azok esznek is serényen, nem is olyan nehéz ez a gazdalét, megy ez, mint a hanyatt esés. Szilveszter a semmiből megjelenik, elég idegesnek tűnik, üresfejű csirkék, ezek már kaptak enni, ha sokat kapnak, felfordulnak; hányszor mondjam még, hogy itt a reggel 7 órát jelent, és nem akkor tápászkodunk fel a kv mellől, mikor Horst Fuchs serpenyőt lóbálva rohan be a TV-Shop-ba 10-kor. Na, ki lesz egy nagy pofonnak kis gazdája? Indi szerint tereljék el a birkák figyelmét valami csellel, és vegyék vissza a takarmányt, vagy zavarják ki őket a 40 fokba, és akkor vegyék ki a kaját. Ülj le, egyes. Máskor, ha tönkre akarjátok tenni a gazdaságot, nem baj, csak szóljatok előtte.

Sly lenyugodott, ki akar vele kimenni megnézni a földet? Mivel Indi az egyedüli jelentkező, ezért a gazda Rékát viszi. A botoxcica csak simán csalódik, de Viki majd’ felrobban: mi a halál véreres hátáért kérdezi meg, hogy ki akar menni, ha már eleve tudja, kit akar vinni? Ez mondjuk, jogos. Egész délelőtt ezen kattog, elszívhattak vagy két doboz cigit. A gazda nem tudván, hogy lehetséges ingyen könyvelőjét mennyire magára haragította, ad Rékának egy bukót, gyere, kimegyünk quad-dal. Szöszkénk a tőle megszokott kitörő lelkesedéssel fogadja a lehetőséget, az átlagember eufória táblázatában talán ez lehet a „portörlés” alatt. Sly farolgat kicsit a tarlón, de Réka jól kapaszkodik, nem pottyan le, ám néhány legyet bekapott, amit el is újságol. Minden pasi vinnyogva röhögne ezen, de Papó csak bölcsen kioktatja, hogy legyet szabad bekapni, csak darazsat nem, az megcsípi a fogát, és kész a baj. No, de megjöttünk. A lány azon morfondírozik, hogy vajon mi a bánatot kereshetnek egy ilyen hatalmas kiszáradt nádasban, de gyorsan helyre kerülnek a dolgok, ez a kukoricás. Reggel a hozzáértők már megnézték, hogy milyen a termés, milyen a víztartalma, mennyi lesz majd belőle a cucc. A lánynak adódik a kérdés, mitől függ ez? Mitől, mitől, a fogszabályzód albedójától, mitől. Hát a víztől, te akadémikus, te. Sly megmutat neki közelről egy kukoricát, ilyen az, amikor egymás mellett vannak a csövön, és nem a lében úszkálnak a fémdobozban. A gazda azért hívta most is őt, mert iránta vannak „olyan érzelmek benne”, és „a kötődés”. Szegény Sly néha annyira küzd, mint disznó a jégen, hogy összekalapáljon néhány csillogóbb mondatot, de a lány folyton közbevág, nem engedi kibontakozni; ám az is igaz, hogy Réka is bővítménymentes fogadalmat tett, lehet, jó lesz ez. Végül csak cseppen nekik egy ölelés, valami kialakulóban van.

A gazda délután Vikit viszi el randira, meglepetésként traktort vezethet, Sly a biztonság kedvéért, jó messze állt meg a verdával, sose lehet tudni, mire képes egy városi lány. Ezt még nem vezette senki rajtam kívül, becsüld meg magad. Mennek néhány kört a monstrummal, a lány tövig nyomja a gázt, a bálázót mindjárt elhagyjuk (ezek szerint az az a zöld izé, ami utánuk pattog), inkább állj meg, vége a mókának. Sly annyira romantikus, hogy emléknek beleírja a trakeszra rakódott koszra kettejük nevét. Milyen szép. Mutat egy kibelezett trakit a lánynak, ez lehet majd a tied, ha te maradsz itt, ez volt a főtraki, ez hozta össze a másikra a zsét. Viki úgy tesz, mintha tetszene neki a dolog, no meg Sly, a gazda meg a maga küzdős módján mond sok szépet a barna szépségnek, ám mivel a pápai lány szeret beszélni, és tud is, így sokszor ő magyarázza el, hogy Sly mire gondolt, így a „beszélgetés” leginkább egy Seawise Giant szupertanker vs ázott gyufásdoboz arányra hasonlít.

A nap végén elérkezik a dráma ideje. A csajok kinn ülnek a lépcsőn, Sly jön, elviszi magával Indit. Nincs közös jövőnk (lehet, hogy a stábtagok ekkor súgták meg neki Indi igazi foglalkozását), jó hogy itt lehettél, nem láttam a valamit a szemedben, és most viszlát. Csóri lány pont most kezdte látni azt a valamit, ráadásul hova fogja felvenni azt a gumicsizmát, de hát ez van, szeva. Felmegy, összepakol, de nincs az a grófnősködés, mint Benyó csajainál, úgy tűnik, hogy tényleg megkedvelték egymást. Sly segít levinni az 50 bőröndöt, ám a lépcsőn lefelé a processzoroknak csak sokadjára sikerül kiszámolni, hogy mi az ideális test-bőrönd tartás, de végül ez is sikerül, Indi elmegy. Nekem személy szerint vérzik a szívem, ki fogja ezentúl vinni a műsort???