Dugni és szűznek maradni egyszerre - ez még a Lila Akác-közben sem megy.....

Végre eljött Renée lánybúcsúztatója. Végre letartóztatták Bree-t (Ez utóbbinál nem magának a ténynek örülök, hanem annak a fantasztikus élménynek, hogy a forgatókönyvírók nem húzzák tovább a sztorit és végre az impotens rendőrség eljutott ezidáig…..) Persze ez a két esemény egy helyen és időben történik, a Lila-közi nőegylet asszisztálásával, nem kevés elképedt vén kurva szeme láttára. Bree méltósággal tud veszíteni és királynőként vonul a rendőrök között.

A zsaruk rabosítják, fényképezik, ujjlenyomatozzák, mindent, amit kell. Aztán a jó öreg Bob (apropó, Bob, hol az ő párja, az én kedvenc Lee-m?) leteszi az óvadékot és a 4 grácia újra együtt sopánkodik.

Otthon rögtön leltárt tartanak. Mi van a zsaruknak Bree ellen?

- zsigeri ellenszenv szegény Chuck miatt

- Orson szeretetcsomagja

- egy gyanús telefon Ben-nel, melyben egy elásott testről beszélnek.

- ja: egy ujjlenyomat, amit a zsaruk orvul megszereztek a Vöröstől és ami sajna ott figyelt a halott ingjén. (Az inget Bree annak rendje módja szerint begombolta szegény hullán: mert az oké, hogy megöljük, elássuk, de azért pacuha már csak ne legyen. Gratulálunk.)

A két középeső még csak- csak védhető. Az első pusztán önmagában magánügy, a negyedik gáz. A négy együtt életfogytiglan. Kérdés, hogy kinek. Jön újra a dilemma: nem hagyhatják, hogy Bree egyedül vigye el a balhét, mind benne vannak nyakig. De ha elkezdenek csicseregni, az életfogytiglani gyorsan át fog szállni Carlosra….. Most már csak felteszem a kérdést: ugye nem csak én gondolom úgy, hogy szent-Mike lesz az, aki megnyeri a gyilkos szerepét, ha már egyszer ő is meghótt szegény…. Vajon valamelyik agytröszt eljut el erre a zseniális megoldásra?

De itt (még) nem tartunk. Bree-t is megszállja az önzetlenség szentsége és felajánlja, elviszi ő a balhét, egyedül. Az ítélet úgyis felmentő lesz (Bree most magát áltatja, vagy a többieket?). Meg is egyeznek, hogy Bob megkeresi a legfaszább sztár-védőügyvédet, a kollektíva meg közösen kinyögi a költségeket.

Közben a rendőrségen a kövérebbik zsaru (Chuck egykori társa) épp hergeli magát, fél, hogy a végén még megússza Bree. Pedig micsoda egy kurva, hogy elcseszte a társa életét, már ezért is megérdemli a gályarabságot. A baj csak az, hogy nem találják a kapcsolatot Bree és a halott között és amíg az nincs meg, nem áll meg a vád az esküdtszék előtt…

Tom-nak szülinapja van, Jane körülötte nyüzsög, bulit akar szervezni. Tomnak – úgy látszik – elég volt a múlt heti Penny-s buli, nem akar megint összeröffenni, hárít. Jane-t nem is igazán a birthday érdekli, sokkal inkább a Tom éjjeliszekrényén fekvő válóperes papírok sorsa: Még azt is felajánlja, hogy elviszi ő Lynette-nek. Míly nagylelkű. Tom azonban nem kér e szolgáltatásból, köszöni szépen, majd ő elviszi, ha lesz rá ideje.

Gaby hülyeséget csinál: beavatja az urát Bree önfeláldozó tervébe. Ez meg nem illik Carlos új önképébe, nem hagyhatja, hogy más bűnhődjön helyette. Gaby vázolja az NAGY tervet: Bree megy a bíróság elé, ők pedig vesznek neki egy jónevű sztárügyvédet, az meg jól felmenteti a nőt. Carlos ebben újabb problémát lát: ő már nem egy nagymenő vállalatvezető, hanem valami noname no(n)profit cégnél dógozik, nem fussa ügyvédi költségre. Gaby egyelőre meggyőzi az urát, hogy maradjon nyugton és hallgasson.

De jó, itt van Lee is. Épp Susannal pakolják Mike ruháit, elajándékozási tervekkel. Mint az az ilyen pakolásokkal lenni szokott, találnak egy titokzatos fekete dobozt, ami ismeretlen Susan előtt. Lee óvatos, talán inkább ki se kellene nyitni…. Fel is ajánlja, majd ő kinyitja és ha nem gáz a tartalma, elmeséli mi vót benne, ha gázos, akkor nem. Háááát nagyon életszerű, hogy ebbe épp elméjű ember belemegy… Susan persze rááll, Lee megkukkantja, majd távozik – a dobozzal együtt. Jobb, ha Susan inkább megmarad a boldog tudatlanság állapotában. Ja. Bírja is vagy fél napig, majd az iccaka közepén átcaplat Lee-hez és követeli a dobozt. Lee már rutinos. Az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja vele: jobb, ha előáll a cuccal, Susan eszelős tud lenni, úgy sem szabadul tőle. Kiderül, hogy a dobozban csekkek vannak, amit 8 éve (akkor épp Susan és Mike elvált állapotban voltak) folyamatosan küldözgetett a jó öreg vízszerelő egy lánynak. Ki az a lány? Miért titok a léte?

Renée és Lynette az utóbbi konyhájában beszélgetnek: a téma az elcseszett lánybúcsú. Meg persze Bree letartóztatása. Renée még mindig nem érti mi ütött a helyi rendőrökbe: előbb a leendő urát, majd a barátosnéját viszik el valami hulla miatt…. Lynette hárít, még mindig nem avatja be a Nagyasszonyt az összeesküvésbe. Inkább a Tom-féle –szintén elcseszett- estén kattog. Igen, lebukott, amikor álságos indokkal vissza akarta csábítani a vót urát. De nem adja fel. Szerinte van remény. Neki is áll valami zöld trutymót kevergetni a (vót) ura szülinapjára. Ekkor érkezik Jane. Én már itt a fejére borítottam volna a zöld szószt, Lynette is megteszi, csak kicsi később. Előtte beindul az adok-kapok, ki érdemli meg jobban Tom-ot címmel. Végül Jane Lynette orra alá dugja a Tom által már aláírt válóperes papírokat, Lynette pedig felszenteli Jane fehér kosztümjét a zöld cukormázzal. De a vesztes fél sajnos Lynette: megsemmisül ugyanis a hírtől, hogy az ura kész továbblépni.

Jane a magas lovon:

Jane és az adu ász:

Lynette és a döbbenet:

Az eredmény:

Gaby karrierje a kezdeti sikerek után döcögőssé válik a bótban. Minden oda érkező nagyasszonyságnak van már „személyi eladója”, ő nem kell egyiknek sem. A főbótos ad egy tippet a csüggedni látszó Mrs. Solisnak: nyergeljen át a férfirészlegre. Ilyen „adottságokkal” bármelyik férfiről le - illetve jelen esetben felvarázsol - bármilyen ruhadarabot. Ja – mondja a tulaj tanácsként: a jegygyűrűt vegye le, úgy hatásosabb lesz az „udvarlása”. És láss csodát: Gaby szárnyakat kap, tízesével adja el a 40 dolláros zoknikat és a 4000 dolláros zakókat. Lesz itt pénz, dögivel.

Bree épp meghallgatáson van a SZTÁRügyvédünknél. Előadja az ügyállást(a lightos-publikus verziót, ami szerint ártatlan, de azért a fenn már leírt bizonyítékok ellene szólnak.) Ügyvédünk roppant profi és magabiztos, helyből lecsapja a bizonyítékokat és negligálja őket. Bree boldog, ez a faszi kell neki a már-már fanatikus Kövérzsaru ellen. De jön a hidegzuhany: SZRÁRunk ugyanis közli az elképedt nővel, hogy köszöni a felkérést, túl uncsi az ügy, tök egyértelmű, hogy Bree ártatlan, ő ilyen ügybe bele sem fog. Bree elképedve távozik. IJ

Soliséknál kezdenek felcserélődni a klasszikus férfi-nő szerepek: Gaby hozza haza a nagy lóvét – ergo, ő hordja a nadrágot. Carlosnak joga van otthon vacsit főzni, gyereket nevelni, míg őnagysága bájolog az ügyfeleivel. Carlosnak kerekednek a szemei, de egyelőre lenyeli a büszkeségét. De nem sokáig tart az önuralom és Carlosunk megtapasztalja az örök igazságot: b.szni és szűznek maradni egyszerre nem lehet. Az addig oké, hogy ő jóember és a jóemberekért él, de ez nem engedi meg a korábbi nagystílű életvitelének fenntartását. A feleségének meg fut a szekér és bizony már ott tartanak, hogy Mrs. Solis fizeti a vacsit az étteremben… Sőt egy áruházi ügyfél is befut. Gaby nem is titkolja, hogy testi vonzerejét (mínusz egy jegygyűrű) kihasználva bonyolít hatalmas forgalmat az áruház számára. Amikor ezt Carlos szóvá teszi, csípőből érkezik Gaby visszavágása: érdekes, amikor Carlos üzleti előmenetele érdekében kellett kigombolni a felső gombokat és felhúzni egy picit az amúgy is mini szoknyácskát, az ura nem volt ilyen érzékeny. Hááááát van benne valami igazság. (Az éttermi jelenet első osztályú, a sok szúrás-visszavágás a régi szép időket idézi.)

Lynette még mindig nem tér magához a hírtől: lám az ura kész félredobni a közös múltjukat, kész továbblépni. Kezében a válóperes papírokkal betér Tom kedvenc éttermébe (ott készül az ura és Jane megünnepelni a férfi szülinapját). Talán Tom még inkább meglepett, mint a felesége: nem annyira Lynette megjelenésén döbben meg, sokkal inkább a tényen, hogy Lynette-nél vannak az általa már aláírt papírok. Látszik rajta, hogy bár aláírta őket, még hezitál, és ha nem lép be a képbe Jane, mint önkéntes futár, talán sose jutottak volna el azok a papírok a feleséghez. De – így vagy úgy – eljutottak. Lynette van annyira kétségbeesett (és/vagy van akkora tartása), hogy ezek után már ő is feladni látszik a boldog házaséletért folytatott küzdelmet és könnyes szemmel, csaknem rezignáltan, de ott azon nyomban aláírja ő is a válást. Hogy aztán a kocsiban, már egyedül, keserves sírásban törjön ki. Nem tudom, hogy az vigasztalná-e a tudat, sikerült elrontania azért Jane és Tom estélyét is. A férfi roppant dühös a túlbuzgó szeretőre a futárkodás miatt, valljuk be, joggal. Jane elismeri: kétségbeesésében tette, amit tett. Attól tart (valljuk be, joggal), hogy a férfi sose lesz képes elengedni a múltat.

Susan (a várandós lányával megerősítve) elindul, hogy felgöngyölítse Mike eltitkolt múltját: milyen lányt támogatott a férfi éveken át, titokban. A lány nem egy eltitkolt gyermek, hanem egy felnőtt nő. Autista és ő Mike testvére. A férfi a beteg nőt finanszírozta a csekkekkel. Susan megkönnyebbül. Csak ezt nem érti, miért titkolta el ezt az egészet Mike? Csak a költségek miatt?

A zsaruk meg csak nyomoznak, nyomoznak és nyomoznak. És nemigen jutnak sehová, nem találnak kapcsolatot a hulla és Bree között. Nem találnak, hát csinálnak. Amikor az egykori Ramon Sanchez motelszobájának cuccai között megtalálják a Lila-köz térképét, Ellenszenves-Kövér Nyomozónk egy laza mozdulattal, saját kicsi kezével ráírja Bree otthonának házszámát. És hupsz, megvan az újabb ürügy Bree kihallgatására. Bree ezt már végképp nem tudja mire vélni, hiszen, ha a jó öreg hullánk keresett is valakit a Lila-közben, az biztos nem ő volt, hanem Gaby. Bree lassan kezd kifogyni a műmosoly-álarcokból, egyre rosszabbul viseli a zsaruk buzgálkodását. Egy fárasztó kihallgatás szünetében összefut a rendőrőrsön a SZTÁRügyvéd barátunkkal. A fickó tényleg kurva jó lehet, ezúttal két szempillantás alatt felméri a szitut és megállapítja: az a bűnügy talán mégsem olyan átlagos, mintsem elsőre gondolta és mégis elvállalja az ügyet. Ismét Bree-nek áll a zászló, a SZTÁRügyvédünknek „jó” hírneve van az eljáró rendőrök között.

Susan és lánykája otthon elemzik Mike eltitkolt múltját. A dobozban a csekkek mellett találnak leveleket is, ezek egy kicsit világosabbá teszik a férfi motivációit. A testvére léte Mike előtt is tiktok volt sokáig. Az anyja szégyellte a beteg gyermekét, de még jobban a tényt, hogy eldobta magától. Aztán ez az egész Mike tudomására jutott, de a kedves mama további titoktartásra kérte a fiát…. Így volt kedves meglepi ez a sztori Susannak a férfi halála után. Susan dönt: a beteg nő ellátását a későbbiekben ő maga fogja finanszírozni. De ennél nagyobb döntés is megszületik ezen a reggelen Mrs. Delfino napfényes konyhájában: lánya elhatározza- korábbi terveivel ellentétben nem mond le a gyermekéről - felneveli a kicsit.

Erről jut eszembe: hová tűnt a 3 résszel ezelőtt még oly lelkes kispapa, Porter?