„Dühterápia Susan-módra: avagy repkednek a lekváros üvegek.”

                                           „Ha már egyszer bevallottuk az anyánknak, hogy melegek vagyunk, és az elfogadta, ne akarjunk ellenkező nemű párt választani magunknak.”

Az előző részben eltemettük Mike-ot. Hát nem aprózták el a forgatókönyvírók, de szerencsére túl vagyunk rajta. Remélem ma kárpótlást kapunk, mert őszintén szólva egy kicsit lehűlt a hangulat…. A mai részben a szereplők a múlt heti megvilágosodásuk következményét nyögik: lássuk, hogy boldogul az önzetlen Gaby és a férjét visszaszerezni kívánó Lynette.

De először azonban Renée türelem-próbájáról. A nagyasszony Benre vár, vagyis inkább annak gyűrűjére. Merthogy időszerű lenne már egy jó kis lyánykérés… Amikor végre eljön az ideje, az újdonsült vőlegényt husss, elviszik a zsaruk. (Igen, kitaláltátok. Az elföldelt, lebetonozott mostohaapuka miatt faggatják.) Szerencsére Bent hamar ki is engedik. Amikor az új pár az eljegyzésről valamint a kihallgatásról informálja Bree-t, a Vöröset jobban érdekli az utóbbi, mint a meggyűrűzött Renée…. Vajon miért? A háttérben a zsaruk már fenik a fogukat Bree-re, alig várják, hogy letartóztathassák.

Susanék még mindig a gyász-ajándékokat fogadják (köztük néhány üveg lekvárt – ennek, bár tudom, hogy ez itt és most hihetetlen, még fontos szerepe lesz a ma este folyamán), kiderül: szentMike-ot sokkal többen szerették, mint azt gondoltuk volna. Közben Mike kisfia prosztraumás tüneteket mutat: basáskodik az anyján, az meg hagyja. Julie próbál tenni ellene valamit, de nem sokat tud. Susan mindent ráhagy a gyerekre, ha már annak ennyit kellett szenvednie és elvesztette az apját (majomszeretet, verzió 2)

Gaby is kompenzál: ha már Carlos lejjebb adja és nem lesz olyan gazdag, hogy maradhasson a korábbi életszínvonal majd ő is dógozni fog, pénzt keres. Hogy mit fog dolgozni, azt még nem tudja, de sok pízt fog keresni, az tuti. Már szerzett is egy cuki rózsaszín aktatáskát és egy munkaközvetítő nőt. Gaby nagyon-nagyon lelkes, de Carlos szkeptikus. Már látom lelki szemeim előtt, ahogy Carlos és Gaby versenytdolgoznak, mint a sorozat elején Tom és Lynette.

Renée és Lynette az utóbbi konyhájában ücsörögnek, a téma természetesen a leendő esküvő. De Mrs. Scavo hamar témát vált: beszámol a Tom-visszaszerző döntéséről. Elmondja, könyörögni fog a férfinak, hátha az visszafogadja. Renée szerint nem szolgáltathatja ki magát ennyire a pasinak. Ha vissza akarja szerezni, akkor inkább csábítsa el, nőiességével próbáljon hatni rá. Lynette rávilágít a lényegre: már azért is meg kell küzdeni, ha kettesben akar lenni a vóturával, mert Jane mindig mindenhol ott van. Mint egy sólyom, mondja. És igaza van.

Bree-hez váratlan vendég érkezik. Tékozló fia, Andrew hazatér. Elég boldognak, bár kissé izgatottnak tűnik. Be akarja mutatni az anyjának a szíve legújabb választását. (Amíg ugrik a kép Andrew arról beszél: reméli anyja elég nyitott az ő új kapcsolatához, én arra gondolok vajon most kit/mit/kiket/miket hozhatott haza a már közismerten meleg fiú? Két pasit?) A legújabb választással Andrew tulajdonképp visszalépett 2 mezőt – és egy nőt mutat be az anyjának. Elég fura szerzet, de mégiscsak nő. A csaj épp most adott le 100 kilót és a szeme is tiktikel egy kicsit, de ha Andrew-nak ez kell…… Ismeritek a mondás: „Olyan nehéz megtalálni az IGAZIT, miért csökkentsük az esélyt 50%-ra azzal, hogy VAGY csak férfiakkal VAGY csak nőkkel randizunk.”

Bree gyakorolhatja a mamától tanult műmosolyt, de megy ez neki, rendületlenül. Azért mégiscsak kihívja a fiacskáját a konyhába mosogatni….. Andrew ott is közli az anyjával, leszokott az italról a melegségről, újra a csajokat szereti. Bree nem hisz neki, és én sem. Mintha saját magát is győzködné közben.

Hajnali 2 óra. Susan a hitvesi ágyuk melletti fotelban gubbaszt, nem tud aludni. De nem csak ő baglyoskodik. Lenn, a fölszinten Julie győzködi a mostohaöcsikéjét, hogy ideje lefeküdni. De M.J. inkább a playstation-t nyomja. Kicsit már agresszív is a sok lövöldözős játék hatására. Susan a kisfiú védelmére kel, hagyja tovább játszani. Julie nem bírja tovább, beleszól a gyereknevelésbe….. Mrs. Delfino hárít: kell, hogy a kisfiú jól érezze magát és ne gyötrődjön az apja halálán, majd neveli később, most ráhagy mindent.

A munkaközvetítőnél Gaby Solis sorolja az igényeit: 6 számjegyű fizetést szeretne, rugalmas munkaidőt és egy toronyórát láncostól. A hivatalnoknő próbálja visszarángatni a földre a lelkes munkásjelöltet: se végzettsége, se tapasztalata nincs. Munka sincs. Miután innen csaknem kidobják, oda megy, ahová leginkább szeret járni: bótba. És azt teszi, amit legjobban szeret csinálni: vásárol. Sokat. És nagystílűen. Ahogy csak ő tud. Tudását és ízlését, a vásárlás terén, a bolt dolgozói és vásárlói is elismerik. Lassan körvonalazódik miben is jó Gaby Solis…

Bree családi ebédet készít tékozló fiának és a fiú legújabb szerelmének. Van aki eszi, van fényképezi a kaját, ízlés kérdése. Az új szerelem annyira fél az újabb elhízástól, hogy csak fényképezi. De közben az is kiderül, mi olyan vonzó az új lányban…. Hát persze, hogy a pénze. A hölgy ugyanis multimilliárdos, köszönhetően a szüleinek, akik egy híres fagyi-márka tulajdonosai. Így már azt is tudjuk, miért van baja a kalóriákkal szegény lánykának. Bree újra a konyhába rángatja a fiát, és kérdőre vonja….. De Andrew hárít. Állítja, szereti a különc, gombócokkal beszélgető lányt, megnevetteti (na ezt az egyet el is hiszem neki) és jól érzi magát vele….

Lynette-hez érkezik haza Penny és Tom, az apanapról. A sarkukban ott nyomul Jane is. A kislány nem túl lelkes. Valami fantasztikus koncertre vágyik, de Lynette nem hajlandó elvinni. Jane természetesen lecsapja ezt a magas labdát és titokban megígéri a lánynak: ő elmegy vele, csak még kikéri Lynette engedélyét. És akkor jön egy igazi szülifeli jelenet, ami miatt imádom ezt a sorozatot: ahogy Jane kiteszi a lábát a lakásból, Lynette és lánya összenevetnek. Penny szeme pont úgy villan, ahogy csak egy született feleség lányának szeme villanhat. Összeesküvés volt a hiszti. Tudták, Jane nem tud ellenállni a kísértésnek és be fog ajánlkozni Penny-partnerként. Az volt a cél, hogy míg ők koncerteznek, Lynette végre közelebb kerülhessen a Tom-hoz. Zseniális terv. Lássuk a kivitelezést….

Odahaza Gaby jó vásárlásmániás módjára rögtön magára is aggatja új szerzeményeit… Jön Carlos, akinek, ha az eléje táruló látvány nem lenne elég, a hitelkártyás társaság telefonja Gaby all inn-jéről, mindent megmagyaráz. Carlos korhol, nem hogy munkát nem szerzett az asszonykája, hanem még az ő lovéját is mind elverte… Ítélet: másnap vissza kell vinni a cuccot. Mindet. Még a combcsizmát is. Mivel Gaby jókislány, ezt másnap meg is teszi. A boltban (ahogy az én uram mondaná: a pénz templomában) azonban úgy fogadják, mint egy istennőt. Híre ment ugyanis a tegnapi akciónak, Gaby nagystílű bevásárlásának, a módnak, ahogy minden ingnek és szoknyának megtalálta a legmegfelelőbb kiegészítőjét. És igen: ő, a képzetlen és tapasztalatlan álláskereső munkaajánlatot kap: dógozzon a boltban, legyen divattanácsadó és eladó egy-személyben. Amikor a boltosember hozzáteszi, hogy az alkalmazottak 40% kedvezményt kapnak a boltban, Mrs. Solis rájön, ez a neki való meló….

Bree-nek jó napja van. Ha épp nem az egyik szomszédasszony mostohaapját ássa el, ki majd vissza, és nem a másik szomszédasszony terrorizálja eutanázia-kéréssel, a meleg fiának rendez bulit. Csakhogy a fia épp most készül jobb útra térni és feleségül venni egy enyhén sérült, de legalább nőnemű lényt lányt. Mégsem Andrew a legmeglepettebb ezen az estén, hanem maga Bree: mégpedig akkor, amikor kiderül: a menyasszonyjelölt tisztában van leendő ura identitásával, csak épp nem érdekli. Elvégre vicces, jófiú az, egész jól elvannak (más kérdés, hogy másik lyukra játszik). Andrew is hasonlóképp vélekedik: ő jól elvan a csajjal, sokat nem dugnak ugyan, de kedves jólány az, meg egy picit nagyon gazdag is…. Majdcsak lesz valahogy. Bree-ből előbújik a tyúkanyó: először a csajnak magyarázza el, hogy nem adhatja fel a nagy Ő keresését, ott van az valahol, hajrá, keresse meg, éljen teljes életet. Aztán ugyanezt mondja a fiacskájának is: tessék melegnek lenni, ha már egyszer az, és ha már ő ezt ilyen szépen elfogadta. Ha meg pénz kell, majd ő - anyuci - ad kölcsön, nem kell rögtön az első zizi milliárdos csajt feleségül venni azért, mert egy kicsit megszorult….

Lynette-nek jól indul a csali-estéje. Sikerül odahívnia szalma Tomot és - mivel áram-meghibásodást hazudik - egy füllentéssel két dolgot is megmagyaráz: egyrészt, hogy miért ugrasztja oda az urát éjnek évadján, másrészt hogy miért ég 823 gyertya a lakásban…. A hangulatvilágítást tovább fokozza egy kis férjkedvence-vacsival (épp, véletlen azt főzött magának aznap este) és egy épp nézegetett deszéppárvoltunkrégen-fotóalbummal. A majdnem-tökéletes este égő véget ér: Tom karja megpörkölődik az egyik díszgyertya okán. De az még égőbb, hogy Lynette ijedtében az épp romlottnak hazudott villanyt is felkapcsolja. A lebukás tehát teljes. Tom valamiért mégsem buktatja le magukat Jane előtt: amikor élettársa az égésnyomokról kérdezi, magányos fürdőkádas gyertyázást hazudik….

M.J. egyre kezelhetetlenebb. A kisfiú már nem csak az anyját és nővérét terrorizálj, hanem a tanárokat is a suliban: az osztályfőnökét például egy tűzőgéppel küldte meg. Susan próbálja menteni a menthetőt: igen, a fia zaklatott és dühös, de érthető, hisz 9 éves és most veszítette el az apját. Ahogy magyaráz és magyaráz a tanárnőnek, egyre hevesebb lesz, egyre inkább beleéli magát a fia és a saját szomorúságába. Addig hergeli magát, míg sikerül elérnie azt, amit a fiának nem: hevességével kórházba juttatja a tanárnénit. Lehet, hogy nem csak M.J.-nek, hanem neki is szüksége lesz dühterápiára? Ezt Susan is így gondolja: sikerül neki feltalálnia azt a módszert, amivel a gyász-ajándéknak szánt lekvárokat a lehető legjobb módon lehet felhasználni: a falhoz vagdossa őket ő és a kisfia, miközben távozik lelkükből a felgyülemlett harag és düh. Jó módszer. Tetszik, megjegyeztem. A célpontnak odagondolt gengszter-fej tetszőlegesen helyettesíthető férjjel, főnökkel, szomszéddal….

Mindeközben Bree és Renée tovább tervezgeti a leendő esküvőt. A téma: hány emelet magas az ideális esküvői torta. Miközben ezen érdekfeszítő problémán szüttyögnek, Renée megemlíti barátnőjének, hogy végre leszálltak a rendőrök a leendő uráról. Kiderült ugyanis, hogy a hulla régebbi, mint mióta Ben betette a lábát a Lila-közbe, vagyis a pasi tuti nem gyilkos. Happy van.

Bree hálálkodva hívja fel az ausztrált, köszöni, hogy nem adta fel a bűnszövetkezetüket. Igazán megspórolhatta volna ezt a hívást: a telefonjukat ugyanis lehallgatják a rendőrök, meg van a bizonyíték, amivel letartóztathatják a nőt. Meglássuk sikerül-e nekik a következő részben eljutni odáig.