Hank álmatlanságban szenved, legalábbis hajnal fél ötkor még / már nem alszik, hiába kapcsolgatja a tévét, ilyenkor még ott sincs semmi nézhető, igaza van az öreg Bruce-nak (nem Dickinsonnak, hanem Springsteennek): 57 channels and nothing on. Az egérfogó is üres, törzskocsmájukban Hank panaszkodik is reggeli közben Brittnek, hogy nincs étvágya és alig aludt, mert egész éjjel motoszkált valami patkány vagy szellem a házban. (Bár mi ugyebár emlékszünk az előző rész végén a padlásra mászó titokzatos Fekete Kézre.) Hankkel ellentétben Britt tök vidám, gyűri befelé a tápot ezerrel, közben figyelmezteti társát, hogy a reggeli az egyik legfontosabb a napi ötszöri étkezés közül. A táplálkozástani fejtegetést szőke jónő belépése szakítja félbe, forgolódnak is a férfifejek rendesen. A nő Mr. Dolworth után érdeklődik a pincérnőtől, ki lesz ez, rajongó vagy kliens? A szőke Josephine-ként mutatkozik be, és bizalmas ügyben keresi a magánnyomozókat: a férjét börtönbe zárták olyan bűnért, amit nem is követett el. Hank kifejezi sajnálkozását, mire a nő: Maguk miatt került börtönbe! (Tehát a rajongót kizárhatjuk.) Természetesen Lindusról van szó, a pilotban megismert ingatlangururól, Josephine az ő felesége. Nocsak. Egy borítékban 1000 dolcsit ad át a fiúknak, akik úgy döntenek, ennyi pénzért érdemes meglátogatni Lindust.

Váltunk, a börtön ablakába soha nem süt be a nap, ahogy az ismert dalból tudjuk, Lindus is eléggé lepukkant állapotban ücsörög a beszélőn. Nagy arcából meglehetősen visszavett, fején, kezén kisebb-nagyobb sebhelyek, hát igen, bent más, mint kint. Hank persze nem mulasztja el a szabadság édes illatát dicsérni Lindusnak, az ingatlanos ezt eléggé rezignáltan fogadja. Tudom, hogy maguk rejtették el a pisztolyt a házamban, de a fiam életére esküszöm, nem én öltem meg Mickie Gosney-t, jelenti ki. Hank természetesen nem hisz neki, ezen egy darabig még elvitatkoznak, majd Lindus folytatja. Valakinek nagyon fontos, hogy ő életfogytig börtönben maradjon, és emiatt a felesége is a fia is veszélybe került, de minden korább dolog ellenére Lindus Hankékra akarja rábízni a családja védelmét. Majd még egy meglepő kijelentést tesz: Lopjanak el tőlem negyedmillió dollárt. Hank arckifejezésére mondhatjuk, hogy priceless.

A furgonba visszaülve a fiúk a klasszikus Piszkos Fred dilemmán elmélkednek: kavarja Lindus a málnaszőrt vagy nem kavarja, vajon csőbe akarja-e őket húzni, és ha igen, akkor miért. Az világos, hogy Lindus tudja, ki ölte meg Mickie-t, meg hogy ők rejtették el a pisztolyt nála, de az nem, hogy ennek ellenére mit akar tőlük. Mindenesetre negyedmilláért érdemes belemászni a dologba. Indulnak Gustafson nyomozóhoz, a szimpatikus C-Note megerősíti, hogy Lindus bűnössége tuti, ha nem is Mickie Gosney halálában, de a tengerparton talált golfoktató csávó körül mindenhol megtalálták a DNS-ét, börtönben marad a guru, nyugi. Mutatja a Gosney haláláról kiállított rendőrségi jelentést, a szerencsétlen tényleg túladagolásban halt meg, Hank azonban továbbra is kitart amellett, hogy néhai barátja nem volt narkós. Gustafson mindenesetre kiadja neki Mickie személyes holmijait, mert Mickie lányát még mindig nem sikerült megtalálni.

A két magánzó Hanknél átnézi a doboz tartalmát, és hamarosan kezükbe is akad egy Gosney nevére szóló fizetési csekk, amit valami Bateman Security nevű biztonsági cég állított ki. Nocsak, ott dolgozott volna a megboldogult? Hank úgy dönt, felkeresi a régi időkből egyik informátorát annak törzshelyén, egy eléggé lepusztult krimóban. Az ősz hajú fószer szerint Mickie-t a lánya, Eleanor helyezte el a biztonsági cégnél, ami nem mellesleg a Montague Park nevű ingatlanfejlesztési projekt őrző-védő cége. (Amint emlékszünk, ez a Montague parkos beruházás volt Lindus kamu projektje.) Egyik éjjel Mickie egy csapat védőruhába öltözött fazont látott megérkezni egy teherautón. Amikor a főnökénél rákérdezett, kik voltak ezek és mit akartak, a főnök rövid úton kirúgta, Mickie azóta ideges volt és parázott mindentől. A fiúk gyorsan elhajtanak a Montague Parkba, és távcsővel kezdik vizslatni a terepet, de nem sokáig, mert egy csillogó öltönyös főnökféle kiszúrja őket és kénytelenek lelépni. Biztos, hogy Mickie olyasmit látott itt, ami aztán az életébe került, vonják le a következtetést menekülés közben, kérdezzük ki madame Lindust!

A Lindus-házban Josephine előadja, hogy a férjének van egy titkos rejtekhelye abban az épületben, amit először épített. A nő előveszi az épület tervrajzát, a rejtett széf a legfelső emeletén van, a gond az, hogy éjjel-nappali portaszolgálat és állandó rendőrjárőr biztosítja az épületet, plusz a rendőrségre bekötött riasztó. Ez aztán a fiúknak való kihívás, Josephine még azt is közli, hogy 40% jár Hankéknek (az 100 ezer dolcsi, vágja rá egyből a fejszámolóművész Britt), és bónusz infó Lindustól, aki a sikeres akció után majd elárulja, ki ölte meg Mickie Gosneyt. A fiúknak 36 órán belül szállítaniuk kell a pénzt, így már indulnak is. Britt kiteszi Hanket a házánál: Este hétre érted jövök, búcsúzik, majd hazahajt, hogy előkészítse a szükséges dolgokat az akcióra.

Belépve a házba Hanket meglepetés várja: a titokzatos Fekete Kéz, aki éppen felslisszolna a tetőtérbe nyíló ajtón, de Hank lerángatja. Kiderül, hogy ő Stephanie, Hank kissé zakkant húga, aki megszökött az elmegyógyból: Mert ott csupa őrült van, közli lakonikusan Hankkel. Három vagy négy hete dekkol már a padláson, tehát a kopogó szellem / rágcsáló rejtély megoldva. Hank hívja, hogy költözzön le, de Stephanie nem akar: Itt fent már berendezkedtem meg kényelmesebb is, hárítja el a meghívást. Hank felnéz a padlásra, tényleg van ott minden, mint a búcsúban, a szakállas ki is jelenti: Több cuccod van itt fent, mint nekem lent az egész házban. Befut Britt, Hank bemutatja őket egymásnak, majd a csaj úgy dönt, felmegy szundizni. Hank megkéri Brittet, hogy gyorsan csomagoljon el minden szúró és vágó szerszámot, addig ő áthívja Katie-t, hogy vigyázzon a húgára. Amúgy a hugi jófej, ha szedi a gyógyszereit, de most már több hete nem vette be őket, ezért kissé kiszámíthatatlan.

Magánhekusaink megérkeznek a célhelyre, először a furgonból sasolják a cirkáló járőrkocsit, majd Britt kipattan és indul bevetésre. Meglátogatsz majd a börtönben?, kérdi búcsúzóul, mire Hank: Persze, egy baráti szaxira feltétlenül. Britt felmászik a tűzlépcsőn és SMS-ben jelzi Hanknek, hogy indulhat az akció. Hank felhívja az éjszakai portást és valami korábban ottfelejtett cuccot akar megkerestetni vele. Az éjjeliőr elhagyja a pultot, Britt ezalatt gyorsan átírja a számítógépben az épületet felügyelő biztonsági cég telefonszámát Hank mobilszámára. Majd a lépcsőn felrohan a legfelső szintre és behatol a széfet rejtő szobába. Beindul a riasztó, Britt gyorsan leveri, hogy elhallgattassa, de sikertelenül. Befut a rendőrjárőr, a vijjogó egyre csak szól, nem lehet kikapcsolni. Az egyik zsaru utasítja a portást, hogy hívja fel a biztonsági céget, majd szétnéznek az épületben, de a betörő szemmel láthatóan megijedt és elfutott. A portás tárcsázza a számot, pár perc múlva meg is érkezik Hank, mint szerelő. Szakavatott mozdulattal kicseréli a sérült riasztópanelt, majd a rendszer élesítéshez pár perc magányt kér. Amíg a zsaruk a szobán kívül várakoznak, Hank gyorsan kinyitja a titkos széfet és kivesz belőle valami nagyalakú borítékot. A szobából kilépve a zsaruk még megmotozzák, a táskáját is átnézik, elvégre bűntett gyanúsítottjának az irodájáról van szó, de semmit sem találnak nála. Hank siet vissza a furgonhoz, ahol Britt már várja, és miközben elhajtanak, felhívja társa figyelmét egy közelben parkoló fekete SUV-ra.

A házba visszaérve (ahol a lányok addig scrubble-t játszottak és tévét szereltek) a fiúk félrevonulnak és Hank előveszi a szerelőtáska titkos rekeszébe rejtett borítékot. Benne van a negyedmilla, bár nem készpénzben, hanem látra szóló kötvényekben, és egy kis kulcs. A srácok vigyorogva indulnak vissza Josephine Lindushoz, aki a megbeszéltek szerint átadja a nekik járó részt és kéri a kulcsot is. Hank átadja, cserébe megkapja a kért nevet: egy bizonyos William Kuhin ölte meg Mickie-t. A fiúk távoznak, Hank közben kijelenti: Végre vastag vagyok, vehetek magamnak egy gofrisütőt. Ő indul megkeresni Kuhint, addig viszont Britt figyelje Josephine minden lépését, mert a pénzből valszeg leteszi az óvadékot Lindusért.

Hank viszonylag hamar rábukkan Kuhin lakására, rátöri az ajtót és egy elől hagyott kábszeres fecskendővel kezd közelíteni a szeméhez. A nyikhajnak nincs esélye Hank testi erejével szemben, hamar dalolni is kezd. Igen, ő adta be az atomrészeg Mickie-nek a halálos dózist, a megbízója nevét viszont nem tudja, mert eléggé be volt állva, csak arra emlékszik, hogy selyem öltöny volt rajta és napszemüveg. Hank megállja, hogy itt és most bosszút álljon barátjáért, inkább lelép. A furgonnal felszedi a bíróság előtt várakozó Brittet, aki közli, hogy Josephine letette Lindusért az óvadékot: Épp ott húznak el abban a fekete Merdzsóban!, mutatja. Valami helyi reptérig követik Lindusékat, az ingatlanguru a családjával éppen fel akar szállni egy kisgépre, de Hankék lekapcsolják. Mit akarnak még, már megadtam Mickie gyilkosának nevét!, próbálkozik Lindus, Hank viszont a selyemöltönyös fazonét is meg akarja tudni. Nem tudom, ki lehet az, hajtogatja Lindus, Hank még a széfben talált kulcsot is meglóbálja előtte: És ez mit nyit? (Ezek szerint Josephinnek valami másik kulcsot adtak át, cseles.) A fiúk betuszkolják Lindust a furgonba és elhajtanak.

Útközben Lindus csak azt ismételgeti, hogy az ellenségei ki fogják őt nyírni, ha megtudják, hogy kiszabadult a börtönből. (Ugyan már, és ott bent biztonságban lennél, öcsém, kérdezzük rutinos Prison Break nézőként.) A kulcs egy postafiókot nyit, amiben Hank pár papírlapot talál, Lindus szerint ezek az ő biztosítékai a Montague projekttel kapcsolatban, ha vele történne valami. Többet nem hajlandó elárulni, és amikor Hank azzal fenyegeti, hogy beviszi a rendőrségre Gustafsonhoz, Lindus menekülőre fogja. Kirohan az utcára, de nem jut messzire, egy épp jókor érkező kocsi elgázolja. A fiúk beparáznak, mi lesz, ha a csávó elpatkol, gyorsan kórházba vele! Lindus tiltakozik: Jól vagyok, semmi bajom, tisztára, mint a Gyalog galopp pestis jelenetében. Oké, ha nem kórházba, akkor hozzám, dönti el Hank. Pár szem Aszpirinnel próbálják rendbehozni Lindust, Stephanie a másik szobából érdeklődve figyel. Két hányás között Lindus elmondja, hogy azok a bizonyos papírok a Montague Park altalajának vizsgálatára vonatkoznak, a papírokról az ellentábor azt hitte, hogy Eleanornál, Mickie Gosney lányánál vannak, azért ölték meg Mickie-t. Hank és Britt félrevonul tanácskozni, azonban még mielőtt eredményre jutnának, Lindus feldobja a talpát.

Természetesen pont ekkor csöngetnek, a fiúk Lindus tetemét gyorsan bevonszolják a fürdőszobába. Gustafson érkezik szokásos joviális vigyorával az arcán: Nicsak, Stephanie, te is itt vagy, köszön barátságosan a háziaknak. Gustafson előadja, hogy Josephine azzal a hírrel hívta fel, hogy Hankék elrabolták a férjét. Ugyan már Mark, az a nő csak ködösít, a férje már nyilván félúton van Mexikó felé, legyint könnyedén Hank. Britt is előkerül a fürdőszobából: Bocs, de rám jött a szapora, mentegetőzik a zsarunak. Ez mind szép és jó, fiúk, de be kellene jönnötök vallomást tenni, gyertek velem, indul előre Gustafson. Hank és Britt összenéz, mi a rákot fogunk mondani a zsaruknak, kérdezik egymást szavak nélkül. Miután távoznak, Stephanie bevonul a fürdőszobába, lepakolja a kádban elhelyezett Lindusra dobált papírdobozokat, és érdeklődő arccal vizsgálgatni kezdi a hullát. Ebből mi lesz?