Az első két elődöntő után Itt A Nagy Éjszaka (ahogy azt az idei máltai delikvens is süvölti a versenydalában: diszizdönájt), a minket kínzó egyik kérdés, hogy mire jut a Compact Disco, a másik meg, hogy tényleg a mezítlábas-koránkelős svéd Loreen viszi-e el a prímet. Minthogy a hogyvolt nem tud olyan hamar megjelenni, hogy ne tudja már mindenki a válaszokat mindenre, röviden megnézzük a döntőben először felbukkanó országok produkcióját, aztán átfutunk a szavazáson. Annál is inkább hanyagoljuk az elődöntőkben már megismert előadásokat, mert Gundel Takács Gábor is betűre ugyanazt a kísérőszöveget olvassa fel hozzájuk, mint korábban, úgyhogy én sem töröm itt magam, hogy újat mondjak róluk. Senki nem zakózott el a színpadon, legyen elég ennyi.

Engelbert Humperdinck: Love Will Set You Free (Egyesült Királyság) – Hát emberek, itt kezdődik a profizmus. A 76 éves Engelbert hatalmas hangokat énekel a szájától nyújtott karral messzire tartott mikrofonnal, mégis zeng a Kristálypalota. A ballada nekem tetszik: azt mondanám, hogy amúgy sem rossz, és a kötelező eurovíziós cukormáz is jórészt a háttérben fenemód művészien táncoló párocskában merül ki. Nálam ez top3-as produkció, ha nem mindjárt győztes. Szar ügy, hogy pont ezután jön a Compact Disco, az meg még szarabb, hogy utánunk meg Rona Nishliu (Albánia) lép fel: szóval két nagy hang között esünk a padlóra.

Anggun: Echo (You and I) (Franciaország) – Ugorgyunk: a már látott arcok és hallott hangok után jön a színpadon most bemutatkozó francia dal. Kortárs poptüctüc, amire rádióban azt mondom, hogy elmegy, de élőben a Lucy Liu-Thandie Newton vonulaton elhelyezkedő (amúgy asszem marokkói származású) leányzó hangja sokkal gyérebb, mint felvételről. Ez így kevés, most megmondom, hogy jövőre nem Párizsban lesz a döntő.

Nina Zilli: L'Amore È Femmina (Olaszország) – Rögtön a francia után jön a szintén először látható olasz versenyszám: a nő és a dal is egy felhigított Amy Winehouse, de míg a hölgynek az elhalálozott példaképnél kevésbé közönséges megjelenés az előnyére válik, addig a dalnak nem sikerült annyira utolérni a drogdíva klasszikusait. Ezzel együtt azért nem rossz.

Sabina Babayeva: When The Music Dies (Azerbajdzsán) – A tavalyi győzelem okán Azerbajdzsán is idén a döntőben lép fel először. Hatalmas parasztvakítással a nő ruhájára vetítenek mindenféle dolgot: amikor valami piros alapszínen valami sötét árnyék fickándozik mufftájékon, az azért már tényleg sok. Pedig ezzel kéne elterelniük a figyelmet arról, hogy a leányzónak túl mélyen kezdődik a dal, helyenként csak meleg levegő jön a torkából hang helyett.

Pastora Soler: Quédate Conmigo (Spanyolország) – Miután megint átugrottunk néhány korábban már megismert fellépőt, itt a spanyol újdonság. Nálam már a felvezető szövegben elpottyantott információk alapján jól indít: a művésznő állítólag keményen összebaszott a saját országával, mert szerinte nem támogatták eléggé, nehogy véletlenül nyerjen, és kurvadrága finálét kelljen rendezni a lyukas zsebű Madridnak. Na és akkor még csak most jön a dal: ha a spanyolok-portugálok nem a Vak Angyal betétdalának huszonötödik feldolgozását nyomják, akkor szívhez szóló melódiákat igyekeznek hozni. Ezt pedig Pastora kiválóan abszolválja: a lófejet is feledteti, hogy minden hang a helyén van, Celine Dion már-már elmehet a sunyiba.

Roman Lob: Standing Still (Németország) – Rögtön a spanyol előadás után tűnik fel a David Beckham, Justin Timberlake és X-Faktor „Mindentködkürthangonénekelek" Nikolász összegyúrásával létrehozott német dalnok. Könnyű rádiószemét ez is, de fogyasztható, külön értékelem, hogy a színpadot nem önti el a giccs: látszólag egy együttes játszik erősítőkkel, hangszerekkel, ami kell.

Haladjunk tovább: lementek az előadások, jön a pontozás. Szokás szerint sok (tört angolsággal) előadott bájcsevely, hogy milyen jó sót rendeztek az azerok, koncentráljunk inkább magunkra, meg a mindenkori első helyezettre. Albánia pontoz elsőként a 42-ből: nekünk nem jut semmi, viszont a görögök kapják a nemzeti maximumot. Gondolom ebben a pillanatban lép vissza minden görög párt az előrehozott választásokon való indulástól, elfehéredő arccal nézik, miből kéne jövőre még finálét is rendezni, nemhogy csökkentett nyugdíjat fizetni. Megnyugodhatnak: Montenegró szavazatainak leadása után már Macedónia áll az élen, de csak a harmadik voksoló Románia pontjainak közléséig, amikor is a svéd Loreen foglalja el a lista csúcsát. Romániától a Compact Disco is megkapja az első pontjait, mindjárt 7-et, ezzel a 12. helyen nyitunk. Engelbert Humperdinck a legelső adományt a hetedik szavazó Belgiumtól kapja: 1 pontot. Botrányt sejtek.

Tizediknek San Marino jelentkezik be, Magyarország tőlük sem kap pontot, a Compact Disco a 19. helyen áll. Az élen Svédország 74 ponttal, mögötte az orosz(országi UDMURT) nagyik 69, majd a török kalózok 49 ponttal. Hohó, szerencseszámunk lesz a 13-as, az ennyiediknek kapcsolt Törökországtól kapunk egy pontot, és a 16-dikként pontközlő Moldovától is, de ezzel is csak a 21. helyen kapaszkodunk. A huszadiknak voksoló Ciprus sem vet koncot Magyarországnak, így már csak a 22-dikek vagyunk a 9 pontunkkal, a svédek viszont kevés kivételtől eltekintve tarolnak: most Svédország 160, Szerbia 116, Oroszország 115 pontnál tart az első három helyen. Szlovákiától begyűjtünk 8 pontot, így félidő környékén ismét a 21. helyen tanyázunk. Engelbert velünk szomorkodik a lista végén.

A szavazatait 25-dikként megosztó Portugáliánál a Compact Discónak továbbra sem jut semmi, így megint a 22. helyre csúszott vissza, miközben Svédország már 200 pontnál tart, második Szerbia 188-cal, harmadik Oroszország 176-tal. A 35-dik bejelentkező Grúzia, mi eddig sem, és most sem kapunk pontot, így a 23. helyet tartjuk vérverejtékes 17 pontunkkal, az első három helyen Loreen (Svédország, 302), nagyik (Orszország, 215), Željko Joksimović (Szerbia, 190). Ha már Szerbia: onnan becsúszik 2 pont a Compact Discónak, de a pozíción nem változtat, sőt a 39-dikként szavazó Oroszország pontközlése alatt már a 24-dikek vagyunk, miközben az élen a svédek 336 pontját sem tudják befogni az oroszok 239 ponttal, ők viszont még félhetnek a 210 ponttal harmadik szerbektől. Közben nyilvánosságra hozzák az elődöntők sorrendi eredményeit: a Compact Disco az első selejtezőből az utolsó helyen jutott tovább, szóval végülis a megérdemelt helyünkön vagyunk.

42-diknek Írország mondja el, hogyan szavazott, és ezzel itt a vége: 372 ponttal nyert Loreen (Svédország), 259 ponttal második a Buranovskiye Baboushki (Oroszország), 214 ponttal harmadik Željko Joksimović (Szerbia). Magyarország 19 ponttal a 24., ezzel csak a 12 pontos (skandallum!) Engelbert Humperdincket gyűrtük magunk alá, meg a 7 pontos Norvégiát. Jövőre Stockholmban találkozunk.

Képek: eurovision.tv /Thomas Hanses