Ki aludt az ágyacskámban, kérdezi Kardos, kábán maga elé bámulva az előző esti buli hajnalán, ám ahelyett, hogy utánajárna a dolognak, megtörtént-e az együttalvás egyáltalán, és ha igen, akkor a hagyományos forgatókönyv szerint zajlott-e a dolog, jobbnak látja, ha eliszkol a lakásból. A jelek sajnos egyértelműek: a főnök húga után a lánya hüvelyébe is betolta a kardját a nomen est omen jóslatát maximálisan szem előtt tartó Kardos doktor. Barbara Bettinek falaz a reggelizőasztalnál. Nem lehetek mindig mellette, hogy megvédjem saját magától, mondja Pongrácz doktor, és ha Kardos is mellette kortyolgatná a reggeli kávéját, valószínűleg egyetértően bólogatna hozzá.
Csak pár búfelejtős este, mondja Barbara, hogy Betti túl legyen ezen a Tamás atyás csalódáson, közben Pongrácz arcjátékán tisztán látszik, ahogy férfiszemmel elborzadva képzeli el lányát a búfelejtetésre szakosodott önkéntesek seregeinek a paplanja alatt. Kardos közben öltözik, és bár tisztán látható, hogy nem gombolja félre az ingét a kapkodásban, mire beér a kórházi büfébe, az ing mégis félre lesz gombolódva. Lehet, hogy útközben elkapta valaki a drága doktor urat egy kóbor numerára? Kardos Rolandot hívja, itt fekszik egy nő az ágyamban, mondja, és nem igazán tudom, hogy mit csináljak vele, mire Roland nyerítve röhögni kezd a rutintalannak egyáltalán nem mondható pinabubuson. Tedd azt, amit az ösztöneid diktálnak, tanácsolja.
Bodolaiék ajtaján kopogtatnak, na, apátok mit hagyott megint itthon, kezd rá Böbe a szokásosra, nem vettétek észre, hogy mióta öregszik, egyre szenilisebb, teszi hozzá ujjongva. Fene tudja, mi ebben a jó hír, ha csak nem arra számít Böbikém, hogy innentől fogva nyugodtan hízhat tovább, Bandi nem fog emlékezni a megelőző verziókra. Az ajtóban azonban nem Bandi, hanem Tihamér, a hókuszpók áll, ezúttal saját magához képest erősen visszafogottnak mondható, mustárszín zakóban, úgy látszik a forgatókönyvírók elvetették az ötletet, hogy előadassák valamelyik zsörtölődő házaspáros párbeszédet Eric Berne emberi játszmáinak a kollekciójából. Orsi és Szabi vigyorognak, Böbe a szemeiből küldött sugarakkal mér megsemmisítő csapást a két gyerekre.
István a kikötőben ébred, jó kis éjszaka lehetett, bár az nem tűnik részletkérdésnek, hogy a férfi nem kisgatyában, egy szál plédbe tekeredve, hanem teljesen felöltözve, vasalt ingben, sőt esőkabátban van. Hoztam egy kis reggelit, mondja Szilvia. A tálcán pezsgő, kaviár, avokádókrém, olivabogyó, sajt, mandula, fenyőmag, olvasztott csokoládé. Sajnos friss osztrigát nem találtam, mondja a nő, Isti, ez itt mind afrodiziákum, folytatja. István a természetes alapú potencianövelők láttán egyetemi professzornak képzeli magát és kiselőadást tart ókori görög mitológiából. A félbarna kenyeret és a kolbászos-szalonnás rántottát, kötelező elemként egy jól sikerült éjszaka lezárásához, egyben a következő éjszaka sikerének a megalapozásához, Szilvia valahogy lefelejtette a tálcáról.
Bodolainé jobb, ha belehúz a lottószámok megálmodásába, mert csak aznap délutánig lehet megtenni a tippeket. Ha még egyszer kutya leszek, nem állok jót magamért, úgyhogy nekem úgy lengesse azt az izéját, azt a kristályát, fenyegeti Böbe a pulifejű szolgáltatót. Kardos közben megérkezik a kórházba, a fentebb már említett, jól láthatóan félregombolt ingben. Nem kell hozzá nyomozónak lenni, hogy megállapíthassuk, nő van a dologban, cinkeli őt Szlávik, akibe a doktor belefutott Jolika pultjánál. A főorvos lányáról van szó, avatja be Kardos a dologba Szlávikot. Gratulálok, mondja Jenő, őszinte elismeréssel a hangjában, azt a két nőt én is szívesen megcsinálnám, gondolja, Bettiről, vagy Barbaráról, kérdez tovább. Tihamér ezalatt Böbét hipnotizálja. Böbe két kavicsot lát az álmában, ne kéresd magadat, gurulj már közelebb, szólal meg Bandi hangján a nagyobbik kavics. Mi jöhet még ezután? Minek álmodhatná magukat Böbe legközelebb? Két kicsi legónak?
Alexa robban be Halászék konyhájába, egészséges reggelit hozott a két fiúnak és Magdikának. Termékmegjelenítés, hurrá! Kaptok egy kis endorfinbombát, nyom a gyerekek kezébe egy-egy jégkrémnek látszó fallikus szimbólumot. Még szerencse, hogy ez a nő nem afrodiziákumokkal támad a félig serdült ifjúságra. Gergő pólóján szájak vannak (nemi szerv szimbólumok, LOL), Magdika nem létező melleit tartó push-up melltartója fölött a blúz szegycsontja teljes hosszában kigombolva. A jelenet üzenete egyértelmű: Magdika Kristófra hajt, Gergő pedig Alexára. Közben Szlávik Kardostól búcsúzik a kórházban, a doktor gratulál a nyomozóirodához, én pedig sok sikert kívánok a tudja, micsodához, feleli Szlávik, csak előtte aludja ki magát, folytatja. Távol álljon tőlem a személyeskedés, vág közbe az éppen akkor érkező Pongrácz doktor, de ha jól látom, te se sokat aludtál az éjjel, mondja Kardosnak azzal a hangsúllyal, amitől az ott helyben összeszarja magát.
Roland Barbarával érkezik Kardos lakásába, meglepő, hogy meglepődnek azon, hogy a doktori ágyban Bettit találják. Rá gondoltam volna legkevésbé, mondja Roland. Hát ti, kérdezi Betti, majd egy igen meglepő kérdéssel folytatja, ami így hangzik: Hát én? Szerintem az összes eddigi hódolója közül Zoli a legnormálisabb, mondja Roland Barbarának, ott volt ugye a férjed, folytatja, Tamás atya, már akikről én tudok, sorolja tovább, az ujjain is számolva, majd Gézu... Elődöt és Tamást ne említsétek egy napon, kéri Betti, sőt, a volt férjemet egyáltalán ne emlegessük, teszi hozzá Barbara. Nem feküdtem le Zolival, árulja el a nagy titkot Betti, amit a másik kettő készségesen el is hisz neki.
Bodolainé ezalatt csokis parányba fojtja a csalódottságát, bánat ellen nagyon jó, mondja Verának. Betti Rolandnak és Barbarának meséli, mi nem történt meg előző éjszaka. A jelenet jól mutatja, hogy a részegen elkövetett baromságok másnap legfeljebb a szereplők számára tűnnek viccesnek, a kívülállók számára nem azok. Zoli azt gondolja, hogy lefeküdtetek, mondja Roland, miközben a mutatóujjára szúr egy chipskarikát és a szájába rakja. A nem verbális kommunikáció gesztusaiba burkolt üzenet egyértelmű: sebaj kislány, ha már az a lúzer Kardos nem hányt kardélre, csak szólj, mert én bármikor szívesen bevállallak. Kardos közben arra készül, hogy mindent bevalljon Pongrácznak, Bodolai Böbe álomba csokisnápolyizta magát, Bandi pedig Emillel próbál kihalászni két kavicsot a kórházi akváriumból. Azt nem tudjuk meg, minek neki a két kavics, de nagyon aranyosan kocogtatja Böbe-kavicsot és Bandi-kavicsot egymáshoz. Kardos végül nem vallja be Pongrácznak azt, ami meg sem történt közte és a lánya között, mert még időben érkezik Betti, Roland és Barbara.
Füredi lelkesen viszi a tervrajzait a polgármesteri hivatalba, és nem fog gyanút amiatt, hogy Csillácska, az adminisztrátor mennyire elutasító. Roland szól Pongrácznak, hogy Richárd válaszolt az SMS-ére. Bea az Eiffel-torony tetejéről hívja Rolandot, Kardos Bettit biztosítja a Macsekban, hogy soha nem fogja elfelejteni azt a napot, amikor nem feküdtek le egymással. Nem sokkal később nyílik az ajtó, és belép rajta Budai, aki aznaptól Csillagkút új polgármestere, Füredi pedig le van taglózva.
Az epizód végére megtudjuk, ki mire költötte volna azt a rengeteg pénzt, amit Bodolaiék nem nyertek meg, szerencsére Böbének jót tett a csokisparány-kúra, és végül mégis megálmodja a lottószámokat. Sikítozva közli az éppen akkor hazaérő Szabival, hogy látja a számokat, de villámgyorsan halványodnak. Jobb híján a gyerek homlokára írja fel, amire emlékszik, vastag, fekete filctollal. Szabinak tehát a homlokára vannak írva a nyerő számok, mintha csak a Besenyőpista-család konyhájában járnánk. Nevessünk rajta, háháhá... Pongrácz Péter ezalatt belép az irodájába, a székében ott ül Vidovszky Nándor, és rendkívül gonosz arcot vág.
Facebook kommentek