Téglányi poloska, balfék rendőrök, hazudós sebész, kanos nőgyógyász, részeg szőkenő, veterán katonák, jóban, rosszban, maffiaparódia. Betti ismét bebaszott, halál a májra, gondolta, ami alatt ebben az esetben az ő fél pár veséjét kell érteni. Rózsika álszent, mint szokott, aggódik, mint szokott, közben meg kombinál: ha én ezt a klubban elmesélem... Régen jártam kórházban, alkoholmérgezéssel meg nagyjából soha, a fene se gondolta volna, hogy fejtámlás széket tolnak a magukról keveset tudó páciensek segge alá a bejáratnál. Az amerikai filmekben nem ilyen van, fizessékvissza!

Kardos doktor, a nőgyógyász szerencsére éppen arra jár, ha nagy a szükség, közel a segítség, árulja el valaki, mit akar egy alkoholmérgezett nőtől a toxikológus helyett egy nőgyógyász, ha csak nem azt? Gyöngyi csatlakozik a sopánkakórushoz, egy nő sose issza magát merev részegre, mondja, ezek szerint a kórházi recepció előtt nem is a Macsekban volt pultos, a Csillagvirág klinika meg elvből nem fogad alkoholmérgezett embereket, ha a lábuk között punci van.

Pongrácz közben készül Vidovszky átbaszására, úgy áll rajta a maffiózószerep, mint tehénen a gatya, pedig alapos kiképzést kapott nemrég Várnagytól, a szelektív emlékezete úgy látszik, a karrierje szempontjából fontos részleteket is elmosta. Müllertől kap egy poloskát, hogy le tudják hallgatni, ahogy Pongrácz hülyére veszi a nagy Vidovszkyt, de bizony mondom nektek, akkora az a poloska, mint egy féltégla, előző életében mikroport lehetett a Big Brother első szériájában BB Évi valagán himbálózva. Becsúsztathatja a zsebébe, mondja Pongrácznak Eszes hadnagy, naná, köztudott, hogy az orvosi köpenyekre feneketlen mélységű zsebeket varrnak. Fizessékvissza!

Olivér Verát puhítja, a saját örömszerzése helyébe a mások iránti törődés lépett, dícséri meg a drogos fiút Vera, ezért van szüksége hitre, az erőt ad, folytatja. Freud papa elégedetten bólogatna, lehet valami abban, amit a tudat alatt elfojtott szexualitásról tanított, lám, lám, a rezidenslány szövegét is milyen szépen megírták neki, nincsen is benne semmi elfojtva. Tudja, még mi adna nekem erőt, kérdez vissza Olivér, aki veszi is, meg nem is veszi a lapot, ha a lelki társam lenne, válaszol, mire Vera csalódottan kérdez vissza: a lelki társa? És már pakolja is vissza a szekrénybe a képzeletben előszedett örömszerző eszközöket és a szereket, amik úgy általában erőt adnak.

Konrád terepszínű pizsamafelsőben várja Rolandot, gátlások nélkül turkál az asztalon hagyott iratkupacban. Tartanak a polgármestertől, akit Nemes Lenke, az expolgi óta, akit Iboly, Nemes Dávid menyasszonya, majd Szlávik szerelme gyilkolt meg, még soha nem láttunk, és aki, ha rájön, hogy Richárd és az alpolgi megmutyizták a dolgot, leállítja az üzletet. A történet bűnügyi szála itt átvált érthetetlenül zavarosra, nem, mintha eddig ne lett volna kellőképpen az, a forgatókönyvíróknak nyilván nem volt ötletük, hogy mit írjanak, ezért bíznak abban, hogy a kedves nézők majd jól kiszínezik maguknak a történetet lassan, de biztosan ellepő fehér foltokat. Megnézek egy műholdas térképet a környező épületekről, mondja Konrád, ugyan melyik műholdas térképre gondolt, teszi fel magának a kérdést a kedves sorozatfüggő, talán csak nem a Google az, ami nem akar fizetni azért, hogy a sorozatban elhangozzon a termékük neve, reklámcéllal?

Betti intenzíven flörtölni kezd a nőgyógyásszal, amit Kardos pár jelenettel később lelkesen viszonoz majd, tovább erősítve azt a sztereotípiát, hogy a nőgyógyászok minden alkalmat megragadnak a kiszolgáltatott jócsaj páciensek szexuális célú kihasználására. Fizessevissza! Vidovszky berobog a kórházba, köszönöm, ismerem a járást, mondja, Konrád ellenben éppen akkor indul, hogy tárgyaljon Bea elrablóival, jujj, össze ne fussanak véletlen a folyosón! A fentebb már említett terepszínű pizsamafelsőben megy, terepszínű hátizsákkal és egy pisztollyal, amit a gatyája korcába tűzött, csak nehogy véletlenül tökön lője magát. Mi van Jolikával, kérdezi Vidovszky Pongráczot, hogy van a család, kérdez vissza Pongrácz, nem minden él nélkül, persze lehet, hogy az amnézia miatt a kérdés nem több puszta udvariasságnál, és tényleg nem emlékszik rá, hogy Vidovszky volt az, aki nem csak Laurát, a feleségét, de Klárit, a barátnőjét is lenyúlta. Azt is hallottam, hogy te mindig szeretted azt, ami az enyém, folytatja Pongrácz, erre Vidovszky nyakkendőt igazít, basszus, ez mindenre emlékszik, gondolja, soha nem tudtad megtartani azokat, akik igazán fontosak neked, vág vissza.

Pongrácz beadja Vidovszkynak, hogy nem csak a kórházi tulajdonrésze eladó, de a háza is, sőt, nem csak az ő tulajdonrésze, hanem Betti része is eladó, költöznek mindketten Amerikába, tesz rá a kamuhegyre még egy lapáttal. Vidovszky hiszi is, meg nem is, mihez kezd akkor a másik lány egyedül Csillagkúton, kérdezi magában, mikor annak a férje jó helyen van, valahol Kolumbiában kavar, minden esetre ráküld egy komolynak látszó kamu vevőt Pongráczra, kész adásvételi szerződéssel, biztos, ami biztos. Konrád ezalatt zaccos kávét iszik Bea elrablóinál, úgy, ahogy azt a csetnikeknél, vagy azok ellen harcolva tanulta, közben a magyar rendőröket alázza. Ezek csak mezei járőrök, azt se tudják, mit kellene látniuk, mondja, a nyomozók meg még mindig a házkutatási engedéllyel szerencsétlenkednek, folytatja. A vakcsoportképző kommunikációs trükk nem jön be, Konrád nem tudja saját magát, a katonaorvost a két délszláv háborúból szalajtott kamuhőssel azonos fajsúlyú nehézfiúként eladni, ebből pedig az következik, hogy megvenni se tudja őket kilóra.

Böbe a család nyomására bocsánatot kér a hipnotizőrtől. Bodolaiék nagyon szeretnék már, ha az okleveles kihipnotizálná végre Böbe emlékezetéből a lottószámokat, a szakma iránti megvetését egyedül Bandi fejezi ki azzal, hogy következetesen hipnotizátornak, hókuszpóknak és varázslónak nevezi a pulifejű szolgáltatót. Csontost se kell félteni, az előző kudarc után nem hogy magába nem száll, de még árat is emel, még szerencse, hogy nem fix díjazásért, hanem a teljesítés tényéhez kötött jutalékos rendszerben vállalta a megbízást. Most éppen 35%-nál tart a tarifával. Hókuszpók elsőre türkizszín zakóban hipnotizálta vissza Böbét az ókorba, ezúttal ciklámenben pompázik, ami remekül megy Bodolaiék konyhájának lila falához, ahhoz, amelyiken Jézus arcképe tűnt elő korábban, az eredmény nem is várat sokáig magára. Böbe abba az életébe hipnotizálódik vissza, amelyikben golden retriever volt és egy fekete színű keverékkel kavart. Nem akar beszélni róla.

Tamás atya a folyosón Bettibe fut, vesztére, azt reméltem, hogy barátok leszünk, mondja, ha értenél az emberekhez, tudnád, hogy a nők sokmindenre vágynak, csak gyóntatóra nem, rúg bele a lány, aki gondolatban már a Kardossal bontakozó laza románcra gyúr. Kardos valóban nem az a gyóntató típus, számos korábbi nőügy és páciens mellett Pongrácz Réka doktornő, Péter testvére, és Margit is megvolt már neki a kórházi felhozatalból. Szlávik követi Kelemen Györgyöt, akit Pongrác háza miatt küldött Csillagkútra Fehér Richárd, senki ne lepődjön meg rajta, hogy a férfi abba a lakásba megy vissza, amelyikben Beát és a rendőrt fogva tartották. Megvan a házkutatási parancs, hurrá, végre Müller, az efbíájos sztárnyomozó is bedobhatja magát.