Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
Hogy volt?

Aranyláz Alaszkában 1x09 - Egy vödörnyi fagyott arany

2011. július 04. 17:19 - Nico Tindeath

A kilencedik résznél tartunk, 270 ezer dollárnyi befektetés, 8 ezer dolláros haszon, az oregoni aranyásók még akkor sem buktak volna ekkorát, ha spórolt pénzükből megveszik maguknak a Myspace-t. A tél pedig közeleg, és Alaszkában az hosszú, sötét, hideg és soha véget nem érő.

Bányászainknak már nincs pénzük arra sem, hogy elmenjenek a legközelebbi McDonald’s-ba egy Big Macért (amúgy is félezer mérföld lehet oda-vissza), ezért arra kényszerülnek, hogy maguk horgásszanak. Lazacra mennek, hiszen aki éhes mindent képes megenni. És persze, ha elindulsz a lejtőn, nincs megállás, a végén még kaviárt kell vacsorázniuk száraz kenyérrel.

A lazac persze a medvéket is érdekli, két háromszáz kilós medve leselkedik Toddra, akinek csak egyetlen pisztolya van. Gyorsan haza is fut inkább a zsákmánnyal. A táborban erőltetett tempóban folyik a kitermelés, talán még ebédszünetre sem állnak meg, hiszen Alaszka többi aranybányájában már rég leállt a munka az egyre fagyosabb esték miatt. Csak ők túrják még a földet egyre kétségbeesettebben.

Azt már a kilenc rész alatt megszokhattuk, hogy ez a műsor tulajdonképpen nem arról szól, hogy mégis hol van az arany, hanem arról, hogy hogyan tudja pár lúzer azt az aranyat kitermelni. Mintha Indiana Jonesnak nem kéne megtalálnia a Szent Grált, csak ki kéne találnia, hogy mégis hogyan vihetné haza egy megviselt fűnyírógépen. Most is leáll a markológép, elfüstöltek a kábelek, Chris meg csak ül az égett műanyagtól bűzlő kabinban. Aromaterápiás szauna, az.

A legfontosabb kérdés mégis az, hogy merre ássanak: a felszíni üledéket kapirgálják még pár hétig, míg meg nem fagy a szakálluk, vagy inkább ássanak mélyebbre, a garatba, az egykori vízesés mélyére, ahol sokkal nagyobb aranyrögök vannak. Valószínűleg. Esetleg. Netalántán.

Végül az utóbbira szavaznak, és nekiesnek a gödörnek, még hat métert kell leásniuk, és ott már aranyból van a sár is. Valószínűleg. Esetleg. Netalántán. Segítségnek meg érkezik Dave, az oregoni bányatulajdonos, a zene pedig lüktető és optimista lesz, mintha egy szcientológiai oktató DVD-t néznénk.

A bányászok le is állítják az aranymosót, és inkább a garat feltárására koncentrálnak: mondjuk egy markolóval csak egy ember tud ásni, de hát a többiek pedig majd biztos három műszakban drukkolnak. Ilyen szar időben az is nagy meló. Dave rögtön fel is veti, hogy a többiek is csinálhatnának valamit, mondjuk osztogathatnának szórólapot a bekötőúton, vagy esetleg moshatnának aranyat is. Ráadásul, ha megépítenek egy új utat a bazi nagy luk és az aranymosó között, akkor mindez még gyorsabb is lenne. Végül csak Dave túrja ki az új utat, aztán sietve távozik, mert várja a munka Oregonban. Mert neki még van. A többiek pedig a lukat szélesítik, ha már a garat glory hole, akkor ez a gagging, de hagyjuk most a felnőttipari szakszavakat.

Miden jól is megy, csak aztán az eső egyre nagyobb szemekben esik, és sűrűsödni kezd. Megérkezik Tél tábornok, és tönkre veri az oregoni szabadcsapatokat. Az aranymosáshoz ugyanis víz kell, és reggelente már hólyagos a víztározó felszíne. Már csak másfél méterre van a kőzetalap, de ezt a másfél métert még két napba telik eltakarítani az óriási aranyrögök fölül. Közben a hidegben egyre többször hibásodik meg az aranymosó, a fagyott fekete homok eltömíti a szivattyúkat, de Todd egyelőre még megbirkózik a problémákkal: vagyis még nem okoz végzetes fagyási sérüléseket, ha a jéghideg vízbe hasal, miközben a gépet szereli.

A bányászok huszonnégy fekete homokkal és persze arannyal teli vödröt visznek el az aranymosó alól, de az utolsó műveleti fázisnál elakadnak: hiába csillog a sár nagyon, csak nem tudják különválasztani az aranyat az értéktelen homoktól. Újabb szereplő érkezik, a piros szemű fehér nyúl Todd cilinderéből: Brian, az oregoni feltaláló, akinek állítólag van egy olyan találmánya, ami elválasztja az aranyat és a homokot. Egyszer már próbálkoztak egy Playmobile-játékra hasonlító babakék és sárga rázóasztallal, de végül inkább maradtak a macerás és nem túl jó hatásfokú lavórlögyögtetésnél.

Brian berendezése úgy néz ki, mintha már az Obiban is kapni lehetne, közvetlenül a leárazott ütvefúrók mellett, de attól ez a gép még csak kísérleti mintadarab. A gép viszont működik, különválasztja a fekete homokban található mágneses anyagot, és az aranyat: a berendezés alá rakott tálkában már szinte csak arany van. Sokkal több, mint amennyit eddig bármelyik tálkában látták. Sőt több, mint amennyit eddig összesen kimostak abból az inverz hegyből, amit négy hónap alatt kikapartak.

Jack közben csak ás és ás, látszik, hogy olyanfajta, aki oviban sem pöcsölt a homokvárakkal, inkább csak gödröket csinált mindenfelé a homokozóban. Csakhogy a gödör már olyan mély, hogy egy öt emeletes ház is eltűnne benne, a mélységben pedig már ott a talajvíz. Szivattyúzni kell egész este, és a legrövidebbet Chris húzta, neki kell éjjel a nyirkos hidegben tapicskolva vigyázni a szivattyúkra. Pedig Chris nem is aranyat ásni jött, csak segített házat építeni a haverjának, aztán mégis azon kapta magát, hogy az aranyásó gépet bütyköli.

Másnap reggel a gödör alja száraz, mintha csak a nevadai sivatagban ástak volna, és így elindulhat a kitermelés a kőzetágy tetejéről. A háttérzene már-már lelkesítő, a gitáros szinte ugrál örömében, aztán beöntik a fekete homokot a kísérleti berendezésbe, amiről kiderül, hogy a mágneses szeparátor névre hallgat. Hirtelen változik a zene, a gitáros ijedten elhallgat, kiderül, hogy a kőzetágyhoz közel alig van arany. Csak pár apró, csillogó porszem.

Vödrönként két dollárnyi aranyat találtak a homokban. Egy vödör ára öt dollár, vagyis többet ér a műanyag vödör, mint az arany, ami benne van. Jim kiborul a kudarc miatt, ami nem meglepő, mert az ő házát már el akarja árverezni a bank Oregonban. Todd megkéri az operatőrt, hogy most álljon le. A zene most már olyan feszült, hogy már egy thrillerbe is elmenne.

Hiába borul ki Jim, Jack csak továbbás a markolóval, hogy végre tényleg elérje a kőzetágyat. Egyre nagyobb sziklákat emel ki a markolóval, és ugye a szomszéd két résszel ezelőtt azt mondta, hogy ott van az arany, ahol a nagy kövek. És igen, csillog a tálka, Jim örül, az utolsó percek alá akár az Örömódát is bekeverhetnék: akár több millió dollárnyi arany is lehet a nagy kövek alatt. Csak ki kell termelni. Már ha a tél és a fagy közbe nem szól. A kép lassan elsötétül.

1. rész - Becstelen brigantik Alaszkában

2. rész - Hol találni glory hole-t?

3. rész - Final Countdown

4. rész - Csillámpor dugította el a lefolyót

5. rész - Doktor House fájdalma

6. rész - Catfight a vadonban

7. rész - Csövezni Alaszkában

8. rész - Hogyan lehet milliomos egy bányász?

Aranyláz Alaszkában - Gold Rush

Aranyláz Alaszkában a Discovery műsorán

A Discovery a Facebookon

kedd 23:30
csütörtök 21:30
péntek 03:50

4 komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Omnibusz 2011.07.04. 20:35:55

Kurva jól megtaláltad a műsor hangulatát, a kicsit döcögős indítás után. Ezek a fickók igazi Mekk mesterek, már-már annyira kínos néha a sorozat, mint az Office :DDD

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.07.04. 21:02:46

Csak rövid időt kell kihúzniuk a medvék mellett, mert azok lassan elmennek aludni. Mondjuk az biztos, hogy én is sírva leborulnék, ha kétszer annyit érne a vödör, mint a benne lévő arany.

Oktalanokoska 2011.07.06. 00:12:22

Szuper sorozat! Meg a hogyvolt is király, most értem magam utol a nézéssel, aztán elolvastam mellé a hogyvoltokat is, és remekül szórakoztam :D
Ami legjobban bosszant az a hülye narrátor a folyamatos dramatizálással, néha lecsapnám, mikor egy részen belül huszadjára mondja el, hogy ha ez most nem sikerül, akkor az idényüknek annyi és 270 ezret buknak.

Ami már csak azért is nevetséges, mert egy hasonló nézettségű sorozat egy-egy részére dollármilliókat szoktak költeni, akkor belegondolva, biztos a Discovery is megfizeti kedvenc lúzereinket rendesen - 270 ezer ezen a szinten aprópénz, mert egyetlen rész is sokkal többet ér annál. Tényleg kíváncsi lennék a finanszírozásra...

De nem hagyom magam felbosszantani, a sok hülyeség meg a gyönyörű táj feledteti az idegesítő szöveget, meg a kedvencem Jack papa, aki makacs, mint az öszvér, de mellé legalább hülye is, és mikor rátör az aranyláz, akkor ész nélkül széttúrná egész Alaszkát semmi perc alatt :D A fiacskája is jópofa, mikor próbálja összefogni a dolgokat, csak épp a faterral nem bír mit kezdeni, és inkább ráhagyja, csináljon, amit akar :)
Az a kár, hogy Dorsey kiszállt, akkora kétbalkezes hisztigépet, mint ő kitalálni sem lehetne :D Bár azért örültem nagyon, mikor Greg megruházta kicsit :D