Eltelt száz nap a rövid alaszkai tavaszból, nyárból és őszből, és hiába ástak egy iszonytató gödröt Hoffmanék, mindössze egy fél üvegcse aranyat találtak. Ez a feszültség már epizódok óta kitart, hét rész után már úgy szeretnék egy tíz perces klipet, amiben a markoló markol, a rázócsúszda ráz, a dupla rostázó rostázna a grizzly rács meg csak meredne ott, ahogy egy rácshoz illik. Mondjuk szólhatna alatta az Eye of the Tiger, vagy mit tudom én.

De nem, a problémáknak a nyolcadik részben sincs vége, kiderül, hogy Dakota Fred az új Jimmy Dorsey, aki mindig bekavar, okoskodik és tönkretesz. És aztán még ki is kéri magának. Mint Mekk mester, csak kecskeszakáll nélkül.

A rész elején működik az aranymosó, csak nem elég gyorsan: a grizzly rács tehet az egészről, ami felfogja a tíz centinél nagyobb köveket, azok meg folyamatosan eldugítják a csúszdát. És jön Dakota Fred, aki tudja a megoldást, a rács minden második rúdját ki kell szedni. Csakhogy erről nem szól a többieknek, akik a közelgő tél és a csőd ellenére is jóízű ebédszünetet tartanak. Mire James, a csapat szerelője visszatér, már Fred szét is szerelte a rácsot, és csak mosolyog, mint akit éppen akkor tett orálisan boldoggá egy arra tévedő indián. James csak morog, Todd meg békít: inkább elindítják újból az aranymosót. Úgy tűnik Dakota Fred nem tévedett, az aranymosó gyorsabban köpi ki magából a köveket és a sárt, ami azt jelenti, hogy egyszer talán végre az aranyat is.

Kis közjátékként Jack hatvanötödik születésnapját is megünneplik, a tortán van markoló és aranyszínű csokimorzsalék is, vagyis mindenre gondoltak a fiúk. Legfeljebb arra nem, hogy Jack cukorbeteg, ezért nem is ehetne tortát, de hát Alaszkában vagyunk, a legközelebbi diabetikus édességeket áruló cukrászda valószínűleg Tokióban van. A markoló mögött tartott meglepetésbulin két dolog szúrhat szemet a nézőnek: először tűnik fel az operatőr, legalábbis az árnyéka, és először látszik, hogy cigiznek az aranyásók. Fred vígan szívja a blázt, miközben ősz fejjel a még nála is idősebb Jacknek gratulál.

De félre a jókedvet, egy kis közjátékban Todd majdnem eltöri a grizzly rácsot a markolóval, ami majdnem ráesik a rázócsúszdára, és ugye, ha az eltörik, akkor télig már nem mosnak aranyat a Porcupine-folyó völgyében. Ez van, ha az ember az ujja egyetlen pöccintésével tonnákat emel, és közben még walkmant is hallgat. De a majdnem csak majdnem James végül megoldja a helyzetet, és menet közben megszereli a megroppant berendezést.

Dakota Fred nemsokára belekezd a saját, külön bejáratú Jimmy Dorsey emlékrallyjába, aminek keretében eltöri a markoló egyik hidraulikus szelepét, spriccel a hidraulikus folyadék, de még nagyobb baj, hogy azt sem hagyja, hogy James megszerelje a gépet. Mert ugye ő azt is jobban tudja. Nemsokára kisípolt kurvaanyád, és lökdösődés lesz a dologból, Fred meg azt mondja, hogy ezt csak ő tudja megoldani. Pedig nem aranymosásról van szó, hanem csak egy eltört csavarról.

Fred és James még másnap is veszekednek, elhangzik, hogy James már azóta gépész, mióta Fred megszületett, ami azért hangzik furcsán, mert Fred legalább egy tízessel idősebb az oregoni szerelőnél.

Ennek ellenére az aranymosó működik, sőt túl gyorsan működik, Fred unatkozik a markolóban, mert csak nem jön elég föld a berendezéshez. A munkagépek ugyanis az aranymosó másik végén dolgoznak, az óriási köveket próbálják elhordani, amik eddig ugye nem is kerültek az aranymosóba, amíg Fred meg nem buherálta a grizzly csapdát. Feszített tempójú kitermelés, egyre gyorsabb tempóra kapcsol a vágó is, sejteni lehet, hogy újabb tragédia közeleg. Nemsokára össze is omlik az óriási kavicsokkal terhelt csúszda, James szerint azért, mert Fred szétszedte a grizzly csapdát, Fred szerint azért, mert James fa cölöpökkel támasztotta csak ki a csúszdát.

Fémből kell újraépíteniük a csúszdát tartó szerkezetet, de amíg fából annyi van Alaszkában, mint fából, vagyis rohadt sok, addig fémrudakat nem vághatnak az erdő szélén. Fred elautózik a legközelebbi hulladékfeldolgozóig, szerez is egy méretes rudat, de mire visszaér, már beesteledik. Ebből két dolog derül ki: egyrészt Alaszkában minden rohadt messze van, még a roncstelep is, másrészt tényleg közeleg a tél, mert két epizóddal korábban még nem is volt éjszaka. Soha nem ment le a nap.

Másnapra megszerelik a csúszdát, de persze senki nem gondolja, hogy ezentúl simán mennek majd a dolgok. Kiderül, hogy az aranymosáshoz használt víz a tárolóból a kilelőhelyre, vagyis a markolóval ásott bazi nagy gödörbe szivárog. Ha pedig vízben áll az arannyal teli föld, akkor teljesen felesleges aranyat mosni: kimossa azt magának a természet, csak nem ad belőle Hoffmanéknak. Bepöccentik tehát a szivattyúkat, de az iszappal teli gödörből csak iszapot és trutymót szívnak, amíg el nem dugulnak. James ezért vödröt szerel a szivattyúcsövek végére, a vödör meg a víz tetején tartja a tömlők száját. A megoldás Fábry Sándor dizájncenterében is minimum üres tejfölös dobozokból farigcsált, hős buherátort ábrázoló emlékplakettet érne.

Átlátogat a pénzes szomszéd, John Schnabel, aki ugye naponta akár 30 ezer dollárnyi aranyat is kitermel egy telekkel arrébb. És a gödröt nézve jó előérzete támad: ahol nagy kövek vannak, ott arany is van, a lyuk mélyén pedig két Cadillac méretű kövek vannak mindenfelé. Egy lavórnyi mintát vesznek az aranyásók, és amikor nekilátnak lötykölni a sarat, kiderül, hogy megtalálták: a föld csillog, mint a tápiószecsői diszkó plafonja szombat esténként.

Most már tényleg klipre vált a sorozat, ugyan nem az Eye of the Tiger megy, de azért nagyon lelkesítő. De van még tíz perc a sorozatból, ezért nem valószínű, hogy minden rendben megy: egy klippel már nem ússzuk meg a végéig. Az egyik munkagépnek el is szakad a hidraulikus vezetéke, Jamesnek megint meg kell nyomnia a nagy piros gombot: leáll a gépsor. Az új tömlőért egészen Big Footig kell autózniuk, ami ezek szerint a legközelebbi település, mert csak hatvanöt mérföldre van. Igen, Jetinek hívják a kisvárost, ja.

Miközben Jack a tömlőért rohangál a többiek átnézik az aranymosót, hogy van-e benne arany. És van. Sőt nem csak aranyport látnak, de találnak egy aranyrögöt is. Egy valódi aranyrögöt, ami akkora mint Natalie Portman kisujjkörme, vagy egy félig elcsócsált M&M’s.

Az egész berendezést átmossák, a rácsokat, és a bányászmohának nevezett vastag szőnyeget is, Jack éjjel a sátrában számol, a többiek feszülten várnak: 95 gramm aranyat találtak négy nap alatt, ami több mint amennyit az elmúlt három és fél hónapban összesen találtak. Van még remény, bár a tél közeleg, néhány tűzijáték rakétát azért elpukkantanak az aranyásók örömükben.

1. rész - Becstelen brigantik Alaszkában

2. rész - Hol találni glory hole-t?

3. rész - Final Countdown

4. rész - Csillámpor dugította el a lefolyót

5. rész - Doktor House fájdalma

6. rész - Catfight a vadonban

7. rész - Csövezni Alaszkában

Aranyláz Alaszkában - Gold Rush

Aranyláz Alaszkában a Discovery műsorán

A Discovery a Facebookon

kedd 23:30
csütörtök 21:30
péntek 03:50