Hoffmanék már nyolc hete ássák és mossák az aranyat Alaszkában, ott ahol a Porcupine-folyó elkanyarodik a nagy büdös semmi felé. Az ötödik rész elején Todd apja, Jack megmutatja Oregonból visszatérő fiának, hogy mit is talált, mielőtt ő is önfeledten berúgott volna a Függetlenség napját ünnepelve. Hát aranyat. Két apró rögöt, amik alig csillognak, és legfeljebb akkorák, mint egy paralízises bolha fingja, de akkor is: a műsor zsebben hordható, napelemes Frei Tamása szerint megérnek vagy húsz dollárt is. Figyelembe véve, hogy mindezért mindössze egy fél Gellért-hegyet kellett átszitálniuk egy ötven tonnás ipari markolóval, nem meglepő, hogy Todd és Jack is rettentő lelkes.
Végre működik az aranymosó, a rázócsúszda, a dob és a rostázó is, vagyis minden készen állna ahhoz, hogy a napi ezerdolláros költségek mellé végre bevétel is kerülhessen a kettős könyvelésbe, csakhogy eddig mindössze órákra kapcsolták be a gépeket, és a profithoz legalább két műszak és ebédszünetmentes kitermelés kell. Indul a berendezése tartóstesztje.
Elindítják a gépeket. És rögtön le is állítják. Mert állítólag eltűnt a bányászmoha. Vagyis az a durva szövésű szőnyeg, amin az aranyrögök egy része fennakad a rázórosta végén, és amiről az elmúlt négy részben egyetlen szót sem szólt senki, pedig végeláthatatlan ábrákon keresztül mutogatták nekünk az aranymosó berendezés részeit. Persze Jimmy Dorsey rontotta el már megint, elfelejtette visszatenni a lábtörlőt vagy mit az aranymosóba, magyaráz valamit, hogy de hát ezt nem is neki kellett volna, meg ő csak szívességbő. Mire elhangzik, hogy egy barom.
Megint ráz a rázógép, de negyven perc után kiderül, hogy újból le kell állniuk: vízben tocsog a rázórosta, valahol ereszt a teknő. Kiderül, hogy a húszéves berendezést eredetileg kőfejtésre tervezték, és Hoffmanék csak átalakították. A sufnituning pedig kezd darabokraesni a nagy rázkódásban, a sár és az arany pedig elfolyik a lyukakon keresztül. A rázórosta megbütykölt alsó részén az összes csavar darabokra szakadt már, és az utólag beforrasztott acéllemez is megrepedezett, ezért az alsó részt ki kell cserélni, új acéllemez és új csavarok kellenek. James Harness, a csapat szerelője mászik be a berendezés gyomrába, hogy megnézze, mit tehet. Elhangzik, hogy oxi-acetilén forrasztó és plazmavágó, tisztára mintha a Star Trekben lennénk.
Jamesnek állandó fájdalmai vannak, mivel egy autóbaleset miatt pár éve protézisre cserélték az egyik bokáját, ezért úgy adagolja magába a morfiumot, mint egyszeri Doktor House a vicodint. Csakhogy tegnap elfogyott az utolsó löket is. Ezért egyre feszültebben igyekszik szétszedni a rázórostát, hogy megnézze, milyen állapotban is van a berendezés alsó része. A markolóval próbálják meg kihúzni a régi, meggyötört acéllapot, és amikor végre sikerül, kiderül, hogy nem csak a berendezés alja ment tönkre, de a rázórosta támasztékai is megrepedtek.
Az aljzat eltávolítása után James összetörten veszi tudomásul, hogy a javításhoz legalább hatszáz helyen kell újrahegesztenie a berendezést, ez pedig a bármikor elővehető, napelemes Frei Tamás szerint még akkor is négy napba telik, ha Harness nem alszik, és mindössze tíz percet szán egy hegesztésre. Ja, hogy többen is dolgozhatnának? Hát sajnos mindenkinek van jobb dolga, vagy béna, mint James Dorsey.
Greg a művezető ugyan ért a hegesztéshez, de éppen saját faházát építi a semmi közepén. Nem egy kis vityillót, hanem egy villát vízöblitéses vécével, elektromos reluxával és kapszulás kávfőzővel az alaszkai erdőben, közvetlenül a medveszar mellett. Greg még egy haverját is elhívta északra, hogy segítsen neki a ház csinosításában, most már biztos, hogy kurva olcsó fapados akciók vannak arrafel, hiszen mindenki úgy utazgat ide-oda 4000 kilimétereket, mintha a Porcupine-folyó itt folyna a hátsó udvarban.
Pedig a legközelebbi vasbolt is 800 kilométerre van, ráadásul mivel senki nem ér rá ilyen hülyeséggel foglalkozni, a lelkészt küldik el az acéllemezekért. A csapat szétesőben, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy még a fémáru lepakolását sem tudják megoldani veszekedés nélkül.
Jamesnek eközben minden összejön: elvonási tünetei vannak, ráadásul édesanyja kórházba kerül Oregonban. Pedig ha ő nem szereli meg a rostát, akkor legfeljebb a feleségek aranygyűrűjeit adhatják majd el a bányászati szezon végéig. James végül marad, mivel az édesanyja jobban lesz, ráadásul Greg is felfüggeszti a villaépítést: a zene nekiiramodik, a gitár mellé megjelennek a fúvósok és a vonósok is, lelkesítő klipben hegeszt a csapat. Kivéve persze Dorseyt, aki a derítőgépet fejlesztgeti unalmában, ami annyit jelent, hogy csak úgy hobbiból elrontja az egészet. Dorsey-t egyesek már majomnak hívják, ami még kifejezetten kedves is, ha figyelembe vesszük, hogy egyáltalán nem ért a bányászathoz, viszont lelkesen fűrészel el csöveket.
Jamesnek kéne az elrontott brendezést is megszerelnie, de a hat méteres munkagödörbe még lemászni sem nagyon tud. Vissza pedig már hordágyon viszik. Zongora, egyetlen mély hang ismétlődik tragikusan újra és újra.
James végül lábra áll, de csak azért, hogy elbicegjen az ágyáig. Már csak Gregben bízhatnak, a művezetőnek egyedül kell befejeznie a fennmaradó négyszáz ívhegesztést. Todd közben megpróbál beszélni Dorsey-val, aki csak azt hajtogatja, hogy senki nem tiszteli, pedig ő csak segít, csak segít, csak segít. A veszekedés végén Todd hazaküldi a lúzer ingatlanügynököt, aki azért Oregonig nem fut, inkább munkát vállal egy halászhajón. A felesége marad, könnyezik, a következő jelenetben Dorsey a hajnali kikötőben hősiesen a távolba réved. Annyi biztos, hogy ő itt a legnagyobb hülye, és mégis neki van a legjobb csaja.
Miközben Dorsey lazacot halászik a tengeren, Toddnak már feltűnik, hogy hiányzik egy ember a csapatból. Azt nem tudjuk meg, hogy miért nélkülözhetetlen Dorsey, de mégis úgy tűnik, hogy ingatlanügynök nélkül nem lehet még aranyat mosni sem Alaszkában. Ezért este, amikor Dorsey halszagba burkolózva hazatér, Todd levág egy érzelmes beszédet a barátságról és a kötelességről. Ráadásul mivel Todd szerzett morfiumot is, James neki tud látni a szereléshez: itt már nincs lelkesítő klip, csak hasalva fúrás, hegesztés, meg gyötrelem. James este fél tízre végez, miután kétszer lángra kap a haja a hegesztőtől, és egyébként is még ez fáj neki a legkevésbé.
Újabb egy hét telt el, már csak két hónap van hátra a szezonból, amikor nekikezdenek a bányászatnak. És rögtön abba is hagyják. A generátor ugyanis köpködi magából az olajat. Az a meglepő, hogy senki nem lesz öngyilkos, pedig öt epizód, kilenc hét és háromszázezer dollár után ez teljesen érthető lenne. Jön James, vagy inkább csak vonszolja magát, de végül csak megszereli a generátort is. Tényleg, ellenfényben már úgy fest, mint egy MacGyvernek öltözött Teréz anya.
Éjfél után végez, de Todd már elszánt: lámpafénynél is lapátolja a földet az aranymosóba, a rázórosta duruzsol, a markoló berreg, Todd kurjongat. És az alaszkai éjszakában megjelennek a fényes csillagok: az égen és az aranymosó tálkában is.
1. rész - Becstelen brigantik Alaszkában
2. rész - Hol találni glory hole-t?
3. rész - Final Countdown
4. részt - Csillámpor dugította el a lefolyót
Aranyláz Alaszkában - Gold Rush
Aranyláz Alaszkában a Discovery műsorán
kedd 23:30
csütörtök 21:30
péntek 03:50
Facebook kommentek