Emberek, csak nem bírom szusszal a hogyvoltok írását, így a Terminátor kiadósorba került, és ott van még mellé a My Own Worst Enemy, ami ma este debütál a Tv2 műsorán, a Mentalista második évada, mert azt nem írja senki, és kellene jelentkező az NCIS-re, valamint az NCIS:LA-re is, ami kát hónap múlva már igencsak lesz a tévében. Azt sem bánnám, ha a Good Wife (A férjem védelmében, most Hallmark, lesz Tv2) is kapna egy írót, és persze lehet retró sorozatok közül is válogatni van bőven kínálat.

Ha kedvet kapott valaki a dologhoz, küldjön mailt ide: sixx69kukacgmailpontcom, benne egy fasza próbahogyvolttal, és meglátjuk. 

A tárgyalóban összegezzük a dolgokat: Baál Anubiszt szolgálja, de ez megalázó, így hivatalosan mégsem. Tanulgat a kukactól, aztán valahogy szeretné eltenni láb alól. Mivel a fegyver Anubiszt nem pusztítaná el, így idővel saját maga népesíthetné be a galaxist, persze nem a hagyományos módon. Szóval el kell pusztítani a fegyvert. Nem tudjuk, hogy pontosan hol van a bolygón, és hogy védi-e valami pajzs, ezért Sam és Jacob átruccan körülnézni. Teal’c jó jaffa módjára közli, hogy ők nem találtak fegyverre utaló jeleket, csak egy bazi nagy falat tele ősírással, és az véletlenül sem lehet fegyverre utaló jel.

Na, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog: 1.) Nincs itt Daniel, az ősök nyelvének szakértője, 2.) a falon lévő írás csak azért is marha régi dialektusban íródott, hogy Selmaknak sokáig tartson lefordítani. Az ifjabbik Judge még mindig itt van, mert jól megy a bátyónak, és rögtön be is szólogat az öreg jaffáknak. Mivel Baál direkt lassan jön, hogy időt adjon nekünk a fegyver elpusztítására, a jaffa haderőt szépen megosztják, hogy körbevehessék majd a flottát. RepliCarter ezalatt megengedi Danielnek, hogy nosza, uralják együtt a galaxist, de a régész passzol, mert régész.

Popkoncerttel nyitunk. Néhány percig seggriszálással teszik próbára a türelmünket (már akiét). Ezután drámai képsorokon meggyullad egy háttértáncos a színpadon. Mindenki csupa meglepetés és riadtság, csak egyvalaki nem: egy vöröshajú Gyllenhaal-hasonmás a közönségben. A popsztárt kimenekítik, huh, vágás.

Andrea és Melinda egy gazdag nő tárgyait katalogizálja, hogy el lehessen adni. A nő el akar költözni, van egy kislánya, aki még pici baba, és van egy szellem, fia aki már fiatal tini lenne, de csak Mel tudja, hogy a gyerek nem volt, hanem még van. Melinda később visszamegy a házba, de a daduson és a babán kívül a fiú is otthon van, és nem túl jó szándékú szellem. Melinda próbál vele kapcsolatba lépni, de a gyerek nem veszi kedvesen a közeledést.

Este, amikor Mel már otthon van, kap egy hívást a szellemfiútól, aki úgy tűnik, hogy a testvérén kívül a dadusra is fenyegetést jelent. Konkrétan a fiúnak sikerül lelöknie a dadust a lépcsőn, amit Melinda már nem tud megakadályozni. Indul az éjszakai riadólánc. Melinda bemegy a dadussal a kórházba, Jim pedig a picire vigyáz a gazdag nő házában. Mivel a dadus már nincs a házban, a szellem gyerek most Jimet próbálja kikészíteni. Mondhatni a mentős nehezebb falat, mint a dadus, de azért Jimre is rá tudja hozni a frászt.

Szakad az eső, még nem tudjuk, hol járunk, egy rendőrőrsön egy táblán négy fiatal nő képe és neve, a képek alá az van írva, hogy ELTŰNT. Vagyis csak három alá van ez írva, mert egy kopasz zsaru a negyedik alá épp most írja, hogy ELHUNYT. Jön egy rendőr, és szól, hogy az utoljára eltűnt nő anyja van itt. A nő a lánya nyakláncát kéri, amit a rendőrök a kocsijában találtak. Nem számít, hogy a bizonyítékok között van, akkor is KELL. Még mindig zuhog az eső, mikor a nő egy házhoz ajtaján kopog. Egy gyűrött arcú férfi engedi be, majd az ebédlőben látjuk őket: a nő az ablaknál állva figyeli a férfit, aki egy széken ül, csukott szemekkel, kezében egy lánc, a medált simogatja. Majd egyszer csak kinyitja a szemeit, a nő pedig izgatottan kérdi, mit látott.

Az epizód eredeti címe: Chuck versus the Sizzling Shrimp

Nagy nap a mai. Morgan napja. Vagy legalábbis estéje. Ahol kínai kaja lesz az esti menü. Casey meg repes a boldogságtól, hogy kimaradhat ebből az agymenésből. Vágás, történés van, néhány maszkos ürge elrabol egy fontosnak látszó, öltönyös kínai csókát a konzulátus kapuja előtt. A teherautójuk logója pedig ugyanaz, mint annak az étteremnek, ahol Morgan szándékozik megadni az esti program alaphangulatát. Aztán filmezés a valaha készült Morgan-féle legüberebb filmmel (A Sárkány közbelép, 1973). Az estét pedig egy kis illegális petárdázás fogja zárni. Hát nem klassz?

Azonban a nagy tervbe már a kezdetek kezdetén hiba csúszik: zárva az étterem. Ekkor jön a B terv és a hátsó ajtó. Chuck az egyik pincérnő tetkójáról beflashel valamit, ami azonnali riadóztatást von maga után: Kína egyik legjobb kéme az Angyalok Városában vállalt kulimunkát, valószínűleg nem fizetés-kiegészítésként. Főcím.

Egy befagyott raktárépületet látunk kezdésként, ottan tüsténkednek tűzoltóink lelkesen, bár inkább seggen csúsznak-másznak valamint esnek-kelnek, mint melóznak, akkora a zima. Sean is végre visszakerült a körforgásba, bár még nem a csapathoz, hanem a mentőalakulathoz, akiknek pediglen annyi lenne csak a dolga, hogy osztogatják az embereknek a vizet, ki ne száradjanak, illetve ha szükséges, jégtelenítsenek. Erre itt most igencsak szükség lenne, megy is a frissen gyógyult segíteni, ahol csak tud. Lou és Tommy eközben Mikey-t faggatják, megdöngette-e már a dögös középkorú hölgyet, aki múltkor önmagát mentette ki ugye a tűzből, de Mikey válasza csak egy szerény nem. A két másik nem igazán érti, hogy is lehet ez, de mikor kiderül, hogy a nagy előjáték alatt Mikey rázendített egy nótára, méghozzá a saját bandájától idézve, már egyből világosabb a kép. Kiderül, hogy Kelly, merthogy így hívják, azonnyomban kijáratot mutatott, bár előtte tett még egy meggondolatlan ígéretet, hogy egy producer ismerősének bemutatja Mikey-t, csak hagyja már abba a vinnyogást. Tommy és Lou összenéznek, és kijelentik, hogy nincs az az isten, hogy Mikey-éknak valaki lemezszerződést ajánljon, de Mikey csak erősködik egészen addig, amig fogadnak egy teljes szőrtelenítésben. Ha nem lesz szerződés, Mikey levág magán minden létező pihét, ha lesz, Lou és Tommy teszi ugyanezt. No majd meglátjuk. Főcím.

Franco edz az őrsön éppen, ám Needles közelít, és szakítja meg a lendületet. Közli, hogy elmarad a legközelebbi mérkőzés, így sajna Franco-nak nem lesz kit péppé verni, hacsak…
Franco természetesen hallani akarja mondat további részét, és mi tudjuk, hogy ez itt a csel, ugyanis az úgy folytatódik, hogy lenne egy lány, akit lehetne ütlegelni jobb híján. Mivel nincs más, akin Franco levezethetné az agresszióját, így persze belemegy a dologba, Needles pedig boldog mosollyal az arcán távozik, hiszen már látja a sok pénzt, amiben majdan lubickolni lehet pucér felsőtesttel.

Visszatérünk a kellemetlen pillanathoz, mikor Sookie szembesült fekete szemű Lafayette barátjával, majd szép nagyot visított. A kezdeti ijedtség után próbálja meggyőzni a férfit, hogy nem kéne asszisztálnia a kétes kimenetelű bulihoz, de ilyen könnyen nem lehet semlegesíteni Maryann szolgáit. Lafayette felszólítja, hogy öltözzön át, Tara közben leviszi az „úrnőnek” a meghatározatlan funkciójú óriástojást. Új ruhájában Sookie is követi barátnőjét a földszintre, ahol megtudja, hogy ő most tanú lesz. Akárcsak Pelikán Elvtárs, ő is szívesen mentesülne a feladat alól, de egyelőre erre semmi remény. Maryann a Nagyi egykori esküvői ruhájában feszít, és átszellemülten várja a pillanatot, mikor az ő hatalmas férjura oltár elé vezeti. A koszorús zombik is nagyon boldogok, egyedül az Eggs szorításából sikertelenül szabadulni próbáló Sookie nem osztozik az örömben. Megértjük.

Maryann távozásra kéri segédeit, hogy kettesben maradhasson „tanújával”, majd szeretné rávenni Sookie-t, hogy megint eresszen bele egy kis áramot, hisz a múltkor is olyan jól esett. A lány meg is próbálja, de nem megy neki. Maryann meg van róla győződve, hogy Sookie nem emberi lény, mert ha az lenne, már rég a maga oldalára zizzentette volna. A telepata előtt viszont hiába rezeg, az csak normális marad. Sookie létének titka egyelőre feltáratlan marad, a szó pedig Samre terelődik, aki Maryann szerint az ideális nászajándék. Hiába, valaki többre vágyik egy szószos tálnál. Sookie azt is megtudja, hogy ő lesz a csali, aki miatt Sam majd el fog jönni, ezután kap egy csinos fejdíszt, hogy ne legyen olyan lehangolt.

Múlt héten három fősre fogyatkozott a csapat, én meg könnyelműen döntőt is kiáltottam, pedig ugye a mai rész végén valaki még hazamegy, így tekintsük inkább elődöntőnek a mai eseményeket. Tenille távozott tehát, ami azért jó, mert végre kivehetjük a füldugót a fülünkből, és a továbbiakban normál hangerőn élvezhetjük az eseményeket. A versenyben maradt hármas meglehetősen vidám, eddig eljutottak, látták a családjukat, fel vannak spanolva rendesen. Dave ennek örömére gyorsan rá is gyújt, sőt, Kevin is ott tart, hogy ráfanyalodik egy cigire, pedig nem is dohányzik. Kérlek Kevin, ne tedd, ha másért nem azért, mert ő igazán üde színfolt, kb. az első versenyző a műsor történetében, aki nem dohányzik. Kevin végül nem gyújt rá, Ariel bezzeg igen, és készül ő is a győzelemre. Az események kitárgyalása és néhány elszívott cigaretta után mindenki elmegy aludni, de Dave igazán rövidre hagyja az éjszakát, az idegességtől előbb kel mint a kakasok, miközben társai még húzzák a lóbőrt.

A hosszabb-rövidebb éjszaka után reggel Gordon szokás szerint kihívással várja a versenyzőket. A győztes ugye a téli olimpia apropóján a világ minden tájáról érkező vendégeket tehet boldoggá a főztjével, ezért nem árt, ha otthon van a nemzetközi konyha rejtelmeiben. Erre épül a mai verseny, három lefedett tálca áll az asztalon, mindegyiken egy-egy ország neve és zászlaja található. Mindenki választ egyet, és olyan ételt készít, ami az adott ország konyháját idézi, sima ügy. Ariel választ először, bemákolja Kínát, örül is neki. Dave a következő, Indiát kapja, hát, ő nem túl boldog, mivel saját bevallása szerint semmit nem tud az indiai konyháról, pech. Kevinnek nem maradt választása, de a harmadik fedő Mexikó zászlaját rejti, amivel Kevin maradéktalanul elégedett.

Mivel az Eliza Dushku sorozatába belevágó blogger/bloggerina nem válaszolt az emaliemre, és ezek szerint nem is akarja tovább írni a történetet, kiadóvá vált a Dollhuse, tessék, csak tessék. Egy képet berakok, hátha felkelti a potenciális írók érdeklődését.