Eredeti epizódcím: Proof of Purchase
Üvölt a zene, kívül tombolnak az emberek, bankjegyek vándorolnak egyik kézből a másikba, belül pedig csattannak a pofonok, törnek a csontok –igen, kérem, ketrecharcba csöppentünk. Ami még hagyján, de ki ordibál mérgében az éppen levonuló vesztesnek? Normal az, a Jam Pony rettenthetetlen főnöke. A fő attrakció következik, melynek a tétje ötezer dollár. A kétméteres izomkolosszus kihívója pedig Alec. Ja nem, bocsánat: Monty Cora. Hagyok egy kis időt…:-)
A mérkőzés gyakorlatilag egyesélyes: míg Izomagy egyet üt, addig X-Alec vagy harmincat; nem éppen sportszerű a dolog, de itt nem is az a cél. Sőt, Alecnek sem ez a verseny a célja, mert a mérkőzés után az öltözőben fel is mond nyomban, ám nem jut messzire, mert pár marcona alak sokkolóval fogadja, aki pedig mindezt elégedetten végignézi, nem más, mint White.
Logan épp vacsorát készít, miközben azt meséli Maxnek, milyen őrült sztorikat tud meg Szempárként, majd megkéri a lányt, hogy kavarja meg a mártást. Max megteszi, megkóstolja, megdícséri, majd Logan kikerekedett szemére pillantva esik le neki is a tantusz: olyan természetes volt a mozdulat, de a Logan-ölő vírusa miatt dobhatja ki az egészet. Jó hangulatnak annyi, Logan hiába mondja, hogy van még más is, amit ehetnének, Max inkább elmegy, mert ez túl nehéz így neki. Innentől kezdve nem marad más kettőjüknek, mint hogy csak az üvegfalon keresztül 'fogják meg' egymás kezét?! Ez Logannek sem könnyű.