A kissé trágár cím ellenére ez az epizód sajnos nem egy polgárpukkasztó, groteszk, vicces valami. Én is trágár leszek: ha Kaméleon-epizódot vártunk, ez annak szar. Már elnézést. Cserébe kaptok sok jó képet, hátha hisztek a szemeteknek, mert elsőre én sem :) Naszóval: Broots és Miss Jarodra várnak, egy Vegas-i motel rózsaszín falú, szívecskés ágyú szobájában.

Elkapták egy e-mail-jét, amiben az volt, hogy ide fog jönni. Örömködnek, hogy egyenesen a karjaikba sétál majd. Lyle és Sydney csak holnap érkeznek, hogy Jarod ne lássa a vendégkönyvben, hogy 3 férfi és egy nő érkezett. Mert akkor gyanút foghat. Ezért egy nő és egy férfi a nászutas lakosztályban nem feltűnő. Broots kapacitálja Misst, hogy ugyan játszanak már nászutasost. Miss nekiáll kivetkőzni a kosztümjéből, Broots szemei kocsányon lógnak, de Miss ránéz: 'Ne örülj, Rómeó.'

Andrea éjszaka álmából riad fel, fura neszekre és jelenségekre lesz figyelmes az otthonában. Egy földgömb gurul az ágyához, a tv bekapcsol magától, az ablak kinyílik egy hatalmas szélvihar által, úgyhogy ideje hívni Melindát. Andrea halálra van rémülve, és nem tud mást tenni, mint zokogva mondja el Melnek, hogy bajban van. Mel azonnal átmegy barátnőjéhez, de senkit nem lát, így egyelőre nincs mit tenni. Másnap a boltban Andrea láthatóan bajba kerül, és a túlreagálás teljes mértékben kizárt, most ugyanis Mel látja, amit Andrea csak elszenved.

Egy velük egykorú srác kér segítséget Andreától, aki nem látja és nem hallja őt, csak halálra rémül, amikor a srác megjelenik. Este Mel felajánlja barátnőjének, hogy aludjon náluk, de a lány úgy dönt, hogy otthon alszik és szembeszáll a szellemmel. Egészen addig bátornak is tűnik, amíg a szekrényből elő nem sétál önmagától a saját cipője. A bátorságnak vége, irány Melindáék háza. A szellem nem is várat sokat magára, megjelenik és Andreára mutogatva azt mondja, hogy lezuhant, majd villog hármat és eltűnik.

Tommy egyik hagymázas álmában vagyunk, ez elég hamar nyilvánvaló lesz számunkra, ugyanis azt látjuk, hogy felébred, és elindul, ki az ajtón. Ez még nem is lenne furcsa, az azonban igen, hogy míg a szoba, amit elhagy, az az őrs pihenője, addig a másik, amibe belép, már a bár. Itt megpillantja a Gavin család apraját és nagyját, amint átadják magukat az alkohol okozta mámornak, róla viszont senki még csak tudomást sem vesz. A bárt elhagyva az utcán találjuk magunkat, ahol éppen mentés zajlik, de Tommy-ra itt is csak a bámészkodó szerep jut. Majd egy lángnyelvből először Sheila, aztán Janet jelenik meg neki, mint egy Isteni vízió, valószínűleg a válaszát várják arra, hogy ki lesz az Egy, a Fő. De itt nem fejeződik be a látomás, harmadikként Abby a Vészhelyzetből is feltűnik egy lángcsóvát meglovagolva, úgy látszik Tommy fantáziáját megmozgatta a harcos amazon. Végül Tommy belezuhan az egésznek a közepébe, mintegy törölve az eddig látottakat. Azonban az érkezés nem éppen rózsás, ismét az utcán van, ahol még mindig mentés zajlik, megy oda az egyik égő autóhoz, amiben azt látja, hogy Teddy és Mickey fekszik eszméletlenül, vérző fejjel. A többi tűzoltó rúgja odébb, itt sincs most több szerepe, ehelyett a World Trade Center-ben találja magát, előtte pár méterre pedig Jimmy-t látja meg. Ez az a pillanat, amikor felriad a rémálomból, ami nem kicsit volt zavaros, de a valóság sem éppen egy násztánc, ugyanis itt meg Lou próbál megenni egymagában tizennyolc fánkot csak úgy, hirtelen felindulásból, ami kissé ijesztő, de még inkább szánalmas. Főcím.

Már a konyhában vagyunk, a fánkok sorsáról nem is tudunk meg többet, ellenben Abby fut be csak úgy hívatlanul, és úgy jár-kel körbe, mint aki otthon van. Tommy és Lou van jelen a nagy belépőnél, akik nem tudnak hova lenni a csodálkozástól, főleg, mikor a nő először Franco, majd Fekete Shawn, végül Mikey után érdeklődik, hátha valamelyiket elkaphatná egy menetre. A nyertes Mikey lesz, aki éppen jókor jelenik meg, így megkapja Abby telefonszámát azzal az instrukcióval, hogy hívja fel, és majd megbeszélnek egy randit. Majd miután jól végezte a dolgát, ringó csipővel távozik, a fiúk meg csak néznek utána tátott szájjal.

Ott hagytuk abba, hogy Bill megérkezett a királynőhöz, akit akkor még nem pillanthattunk meg, most azonban láthatjuk őt teljes életnagyságban, amint egy leány combjaiból falatozik, miközben az erotikus hangon nyögdécsel. Bill zavart mosollyal reagál az ajánlatra, hogy csatlakozzon a buja felséghez, akit egyébként maga Evan Rachel Wood kelt életre. Eközben Bon Temps-ben is zajlik az élet, Jessica a Zombimamát csapolja, aki mintha élvezné is a dolgot jelenlegi módosult tudatállapotában. Hoyt lefejti babáját az édesanyjáról, aki kielégült arccal dülöngél tovább, majd leteremti a lányt, aki igen rosszul viseli az első veszekedést. Sír, ajtót becsap, hátborzongatóan üvölt.

Bill igyekszik minél gyorsabban a lényegre térni a filozófiai vénával megáldott uralkodónál, és arról érdeklődik, hogyan lehet hidegre tenni Maryannt. „Egy ménád Bon Temps-ben? Mekkora buli!” reagál a felség, majd olyasmiket mond, amikkel kihívás elé állítja Bill elméjét, meg a miénket is. Kifejti, hogy Maryann tulajdonképpen egyfajta pszichoszomatikus halhatatlanságban szenved, amit még az ókorban beszélt be magának, és amíg ő hisz ebben, tulajdonképpen nem lehet vele mit kezdeni. Bill is azért mérgeződött meg a vérétől, mert ez a vakhit annyira átalakította, és többé már nem ember. A vámpírok pedig csak az utóbbiak vérét fogyaszthatják egészségtelen következmények nélkül. A nő megkéri Billt, hogy töltse nála az éjszakát – csak semmi szex, a királynő már rég leszokott a férfiakról – és csak másnap távozzon. Bill haloványan tiltakozik, de aztán belemegy, egyrészt mert az invitálást akár parancsnak is veheti, másrészt mert Sookie per pillanat nincs veszélyben, így várhat egy cseppet.

 Az epizód eredeti címe: Chuck Versus the Wookiee

Hosszabb szünet és néhány technikai akadály után újra folytatódnak kedvenc kocka kémünk kalandjai.

Az RTL Klub belebukott a nézettségbe (hasonlóan járt, mint a TSCC esetében), és 3 epizód után száműzte gyermekére, a Cool-ra – itt pedig minden hétvégén két új adagot kapunk. Kicsit le vagyunk maradva, de rohamléptekkel igyekszem felvenni a tempót. Odaát a 3. évadját tapossa a sorozat éppen, s nemhogy csökken, hanem egyre magasabb a színvonal és szórakozatási faktor.

Családi-barátnős-legjobbhaveros társasjátékozással nyitunk, ki ismeri jobban a másikat. Sarah az olivabogyót piszkálja ki a pizzáról, Chuck pedig ráébred, hogy viszonyukban jóval több a homályos részlet, mint kellene, nővére és C. Awesome ezzel szemben idillinek tűnő párkapcsolatban él, Morgan meg csak simán zakkant. Gondok lesznek még ebből a nagy titkolózásdiból, ez már előre borítékolható. Főleg, hogy Sarah megtudja, Chuck számára Bryce maga a megtestesült gonosz, akinek a puszta léte is csak a bajt hozta rá: mert jóképűbb volt, mert érte voltak oda csajok, mert kirúgatta az egyetemről és csakúgy. Nem is kár érte, hogy az örök vadászmezőkre távozott.

Sajnos Joyce meghalt! Buffy talált rá és hívta a 911-et. A diszpécser azt javasolta Buffynak, hogy próbálja újraéleszteni a mamát, de ez már sajnos nem használt semmit. A mentő is hamarosan kiér, de persze ők sem tudnak már segíteni Joyce-on, hisz jóval Buffy hazaérkezése előtt meghalt. Buffy hívására Giles is befut, de a vadász otthonában csak egy sokkos lányt talál, aki nemrég talált rá a halott anyjára. Közben a suliban erről mit sem tudva Dawn a tinik mindennapos gondjaival küzd.

Az előző rész zavarba ejtő talányai után a Dollhouse ezen részében tisztul némileg a köd: kapunk egy rövid szeletet a múltból sok érdekes aprósággal; plusz kapunk egy egész frappáns epizódot a „Van Damme-kötelezők röviden”-ből.

Az előző rész összefoglalója után gyors ugrással 3 hónapja a múltban találjuk magunkat. SOS a Babaházban, Mr. Dominic egy kommandóscsapat élén érkezik, kezdjük érezni, mi az ő műfaja. Tény, hogy illik is hozzá. Hatalmas a zűrzavar, Topher tiszta vér, kiderül, hogy Alpha garázdálkodik – valamiért nem sikerült a törlés. (Ezek szerint Alpha is egy baba – volt?) Baljós jelként Dominic egy emberét a walkie-n keresztül halljuk meghalni, classic. A végső képen Echót látjuk, ahogy a fürdőben, vérben tocsogó hullák között térdepelve, naivan közli kommandósainkkal: nem akarnak felébredni. Echón magán persze egy karcolás sincs.

Az előző részben mindenki megelégedésére Suzanne távozott. Tenille-t különösen feldobta ez a fejlemény, így a mai rész elején egy meglehetősen jókedvű és elégedett Tenille-t kapunk. Mindenki örül persze - és izgul is egyben - hisz már csak négyen vannak, és rohamtempóban közeledik a verseny vége. Dave ennek ellenére barátkozós kedvében van, bókol kicsit Arielnek, hogy ügyes nagyon, ráadásul felvállalta az előző műszak bénaságát és elismerte a hibáit. Kevin viszont harcos kedvében van, úgy véli, hogy minden ellenfele hibáit kiismerte, és jaj annak, aki az ő hibáira nem jön rá. Másnap Dave még elbeszélget egy kicsit magával, buzdítja a tükörképét, kicsit lelkesíti magát, hajrá.

Miután Dave és a többiek felkészültek az új napra és az új kihívásra, az étkezőben olyat látnak, amit eddig még soha. Egy Mini Gordon érkezik ugyanis, akit Nagy Gordon a You Tube-on fedezett fel, amint a srác épp őt utánozta. Mini Gordon cuki, és ügyes is, szomorkodik egy sort az előző rossz műszakon, majd közli Dave-vel, hogy nem érti, hogy csinálja egy karral, mert ha ló lenne, már tuti lelőtték volna. Vidáman indult tehát ez a nap, viszont a srác 15 perc hírneve már megvolt a You Tube-on, így itt csak 1 perc jut neki. Megjelenik ugyanis Gordon teljes életnagyságban, ennyi volt a móka, jöhet a munka. Be is jelenti nyomban a mai kihívást, ami a vegetáriánusokhoz kapcsolódik. Ez már így látatlanban jó, tekintve hogy mit tart Gordon a vegákról: ’There’s no bigger pain anywhere in the world, than a vegetarian’ (Nincs nagyobb kín a világon egy vegánál). Tény viszont, hogy ettől még egy menő étteremben rájuk is gondolni kell. A feladat tehát vegetáriánus fogások elkészítése, amit 80 titokzatos, de nagyon éhes vendég fog értékelni, ennek megfelelően temészetesen mindenkinek 80 adag ételt kell elkészíteni. 1 óra alatt.

Üdv mindenkinek, ismét itt a világ egyik legelcseszettebb családját bemutató tévésorozat, amiben Sarah Connor és pöcsfejű gyermeke, John a jövőbe ugrottak egy kislány terminátor társaságában, hogy elkerüljék a) a világvégét, b) a Sarah-ra leselkedő rákos daganatot, c) egy Krómarti nevű igen elszánt és makacs terminátort. Eddig az a és b pontok nagyjából mintha működnének, de Krómarti feje átjött az időkapun, a teste meg elvolt addig egy szeméttelepen, míg időben a fej utol nem érte. Az előző részben a fémvázra ráhűlt az emberbűr, és már szeme is van, meg arca, olyan, mint egy magyar nevű színésznek. A többit az előző hogyvoltokból tessen kisakkozni, a terminátor címke a legjobb barátunk.

A floridai Sarasota-ban napsütötte kertvárosi vasárnap egy középkorú afro-amerikai pasas Andrea nevű lányát készül autóvezetésre tanítani. Aztán a dologból nem lesz semmi, mert a pasas üzenetet kap a telefonján, mennie kell, a lánya puffog. A pasas megígéri, hogy ha a lány megszerzi a jogsit, a csillivilli kocsit nekiadja. Puffogásnak vége, még jó, hogy szeretetet nem lehet pénzen venni. A pasas indul vissza a házba, a lánya az érkező barátnőjének dicsekszik a verdaígérettel. Barátnő picit irigy, egy másik is érkezik, szórólapot hoz, és arról kezd beszélni, hogy újabb lánynak veszett nyoma. Csakhogy ez most már nem főiskolás, hanem gimis, jaj-jaj. Az utca egyébként tele van bakfis- és anyuka-csoportokkal, nyilván a szórólap a téma. Szirénázó rendőrautók érkeznek, a kiszálló zsaruk mennek Andreáék házához, William Harris-t keresik. Jön is ki a házból, bilincselés közben mondják neki a jogait, és indulnak a házba, keresik Missy-t. Andrea és az egyik anyuka-csoportból érkezett nő értetlenül bámulják az eseményeket, Harris pedig odakiabál nekik, hogy ez csak félreértés, hamarosan hazajön.