Atlantában leszállt az éj, diccsóban illegetik magukat a népek. Egy szőke csaj picsog egy másiknak, hogy hülyén érzi magát, meg inkább kéne menni haza. A másik nyomja a neizéljmár-igyál-dumát, mikor megpillant valakit, és szól, hogy namostaztán kapás van. Valami csávó lép oda hozzájuk, a hazamenős csaj fülébe súg valamit, mire a csaj azt mondja, inni kéne valamit.

Andrea, Melinda és Jim egy kiállításon van, ahol a festő lánya kiabálós, borítgatós és elrohanós jelenetet rendez, miközben Melinda a halott festővel társalog kedélyesen. A halott festő arra kéri Melt, hogy segítsen a lánynak, akitől megtudja, hogy a művész az apja és lépre csalták, majd kivégezték. Mel segítséget ajánl, de a lány csak az apja önarcképével távozik. Kiderül, hogy a festő volt az Egyesült Államok utolsó felakasztott bűnözője, és a kiállítást erre a kellemetlen eseményre építette a hagyatékkezelő ügynök. Így azért érthető, hogy a fiatal lány miért rágott be a kiállításon.

Hazaérvén Melinda észreveszi, hogy festékes lett a haja és mivel a zuhany rossz a mosogatóban mossa azt le, de a vége egy helyes fodrászat lesz. Ugyanis Mel haját bekapja a konyhamalac és Jimnek csak úgy sikerül kiszabadítani az asszonyt, hogy levágja a haját. Másnap Mel már csak vállig érő hajjal rendelkezik és nagyon kemény rosszkedvvel. Azt persze nem tudja, hogy lesz még ennél rosszabb is. Miközben Mel Andreával társalog Jim egy nőnek menti meg az életét a főtéren.

Újabb crossover a Pszichozsaruval, de aki nem követi azt a sorozatot, annak sem lesz gond megérteni az eseményeket. Washington, Jarod piros füzetet lapozgat, a cikkek szerint fény derült egy kadét-beavatási ügyre, Jarodon tengerésztiszti egyenruha van. Ki robbanthatta ki az ügyet? Csomagja összekészítve, háttérzajként megy a tévé. A hírekben egy fiatal FBI-ügynök, Todd Baxter haláláról tudósítanak, a Potomac folyóból halászták ki a holttestét. Flashback, Jarod szökését látjuk a Központból. Téli éjszaka, a Központ kopár szőlőültetvényén rohan keresztül az egy szál idétlen fekete pizsamában, amiben a Központ 'nevelte'. Köd, szirénák, reflektorok, riadtan tekintget hátrafelé, a gólemek zseblámpával nyomulnak utána, Sydney aggódva ordít utána, 'Jaaaaroood!'

Jarod kijut az országútra, kiugrik az egyetlen arra járó autó elé, ez az első szimulációja a Központon kívül. Meséje szerint kocsija lerobbant, szüksége lenne egy fuvarra. A sofőr jófej, felveszi. A főgólem szintén kiér az útra, telefonon jelenti Parker-apunak, hogy 'a Kaméleon megszökött'. Jarod az autóban csodálkozik rá a világra először, 'Szabad vagyok!' A sofőr bemutatkozik: Todd Baxter. Jarod hálálkodik, hogyan is köszönhetné meg ezt, Todd csak annyit kér, egyszer valahol majd Jarod is tegyen jót valakivel. Jarod közben átöltözött, sötét öltöny, nyakkendő, fehér ing, hónaljtok a pisztolynak, sötét szemüveg.

Visszatérünk a robbantás előtti percekhez, mikor Luke megérkezett a fészekbe. Odakint Bill megadja Lorenának az érzelmi kegyelemdöfést, közölve az egykori szeretővel, hogy lehet ugyan örökéletű, számára halott. A megsemmisült nő eltűnik, Bill pedig a robbanást hallva visszasiet az épületbe, ahol határozottan véget ért a buli, maradt a nyögés, sírás, fogcsikorgatás. Sookie megúszta egy kis ijedtséggel, mert a bátor Eric rávettette magát és megvédte, óh. Bill elkapja az egyik rémülten menekülő „napterroristát”, és kezelésbe is veszi a nyakát eszelős tekintettel. Sookie kikecmereg a valószínűleg komoly súlyt képviselő Eric alól, és megkönnyebbülve látja, hogy Jason is megvan. Menne dolgára, de Eric előadja a nagyhalált, arra hivatkozva, hogy nem tudja magát meggyógyítani az ezüstgolyók miatt. A lányt kéri, hogy szívja ki őket, mielőtt még késő lenne. Sookie nem szívesen, de megteszi, Eric meg haldoklóhoz képest feltűnően nagy élvezettel vigyorog.

Bill megkegyelmez a kis terroristának, Jason pedig Luke maradványait szólongatja. Isabel jelenti Godric-nak a veszteséget, ami három vámpír (köztük Stan) és két ember. Bill magyarázatot követel a kéjes tekintetű Eric és az ő mellkasát szopogató Sookie láttán, majd felvilágosítja a lányt, hogy teljesen szükségtelen volt az „életmentés”, a golyók maguktól is kilökődtek volna. Hiába, huncut gyerek ez az Eric. Az egész arra ment ki, hogy Sookie igyon a véréből, és így kapcsolat jöjjön köztük létre. Mostantól Eric mindig tudja majd, merre jár a lány és hogy érzi magát. Bill nem örül. Sookie sem. Eric igen. Isabel távozásra kéri a megmaradtakat, a megbeszélést majd a hotelben folytatják. Sookie hülyének érzi magát, amiért Eric így megszívatta (szó szerint), de Bill megértő. Arra viszont kénytelen figyelmeztetni a lányt, hogy valószínűleg a jövőben szexuális vonzalmat fog érezni Eric iránt. Hurrá.

Egy boksz edzés-szerűség közepébe csöppenünk, melynek keretében az egyik fél holtan esik össze, a másik pedig kétségbeesetten néz. A következő kép egy kevésbé fájdalmas küzdelem helyszínére vezet minket, egészen pontosan Charlie otthonába, ahol ő és Amita pókerpartit vívnak. A lány már szívesebben „játszana” valami mást, de Charlie még gyakorolni szeretne, hisz közeledik a texasi verseny, és ő megígérte Larry-nek, hogy megvédi a címét. Végül Amita csak meggyőzi barátját, hogy lazítsanak egy cseppet, de a csóknál tovább nem jutnak, mert a kaját a futár helyett a vártnál hamarabb hazaérkező Alan szállítja házhoz, akinek zavarát Amita oldja fel, megkérve az öreget, hogy vacsorázzon velük.

Eközben David a szerencsétlen „baleset” helyszínére érkezik, és hamar kiderül, hogy a gyanúsított az ő régi ismerőse, Ben Ellis. Azt is megtudjuk, hogy a nyitójelenetben látott sport az úgynevezett „összetett harcművészet”, aminek éppen egy selejtező mérkőzésére edzettek, amikor bekövetkezett a tragédia. Ben pechje az, hogy hat hónappal korábban már megtörtént vele ugyanez, akkor egy Lopez nevű edzőtársát sikerült halálba verekednie. Larson nyomozó közli Daviddel, hogy az áldozatokat valószínűleg bedrogozták, de ezügyben még folyik a szakértői vizsgálat. Ben az ártatlanságát bizonygatja Davidnek, kettejük között érezhető a feszültség. Larson közben közli, hogy már csak azért is szeretnék őt kihallgatni az ügyben, mert állítólag az edzés előtt megfenyegette Pete Munsont.

Betty Don aláírását gyakorolja, hogy be tudjon váltani egy csekket a férje távollétében. Ettől persze feszült lesz, ezért rágyújtana. Ekkor veszi észre, hogy a cigarettatartójában csak egy szál árválkodik, ráadásul füstszagot érez. A szagot követve benyit a fürdőszobába, ahol Sally pöfékel, majd a bűnjeltől megszabadulva azonnal tagad. Betty a hajánál fogva rángatja ki a lányát, és bezárja a gardróbba. Sally azzal vádolja az anyját, hogy Don azért ment el, mert szerinte Betty „gonosz és hülye”, és nem hagyja, hogy Don hazajöjjön. Betty végül megenyhül, és mivel neki sincsen fogalma arról, hol lehet a férje, így tovább hazudik a lányának. Don a hajnali busszal San Pedróba érkezik, ezek szerint otthagyta a kékvérűeket.

Az irodában Ken Sal és Peggy egy jégkrém reklámon agyalnak. Ken szokatlanul ostoba és érzéketlen, ám Peggy és Sal hamar közös nevezőre lelnek a gyerekkori élményeikben: mindkettőjüknél a mamájuk elfelezte a jégkrémet a gyerekek között. Egyfajta áldozás. Pete a bejövő hívásairól érdeklődik a titkárnőjénél, így tőle tudja meg, hogy Trudy nemrégiben kapcsolatba lépett egy örökbefogadási ügynökséggel. Bert Cooper az irodájában fogadja a hugát, aki egyben tulajdonostársa a cégnél is. Alice a fekete inastól tart, Bert viszont az angoloktól: nem tudja, hogy beleegyezzen-e a felvásárlásba, mert fél, hogy csak jelképes szerepe lesz a cég életében, („mint az angol királynőnek”) ami valójában az élete.

Ugye az előző rész végén ott hagytuk abba, hogy Tommy bevonult Sheila-hoz egy kis kiskifli-nagykifli alakzatot felvenni, valamint megosztani vele, hogy Damien felvigyázása ezentúl más felelőssége. Másnap van, és láthatóan az előző esti összeborulás jól sikerülhetett, mivel Sheila vígan tüsténkedik a konyhában, készül a kiadós reggeli. Az asszony csacsog, hiszen mi mást is tehetne, amíg fő az étel, éppen az izgatja, hogy Tommy szerint kellő méretű fenékkel rendelkezik-e, avagy már súrolja a túl nagy határát. Tommy véleménye az, hogy minden úgy jó, ahogy van, ám Sheila láthatóan nem akarja ennyiben hagyni a dolgot, és mindenáron vitát provokálna, ami sikerül is, mivel valami ártatlan szóból háborút is kreál egyből, és visítva rohan a szobájába, Tommy nem kis megrökönyödésére. Miután Sheila duzzogva elvonul, Jimmy jelenik meg, és okítja ki Tommy-t, hogy nem így kell ám bánni a nőkkel, dicsérni kell őket, mindegy mit tesznek, mégha a legnagyobb hisztis picsák is a földkerekén. Valamint azt is közli Tommy-val, ha már megjelent neki, hogy még mindig az a véleménye, tudatni kéne Sheila-val, hogy mától Damien nem az ő kezei, hanem Lou-é alá tartozik, mert persze ez valahogy elmaradt az este.

Jimmy el, Sheila vissza, láthatóan megnyugodva, ami valószínűleg köszönhető a kezében szorongatott kis kék doboznak, ami a gyógyszereit tartalmazza. Tommy ülteti le, hogy végre bátorságot merítvén elmondja Damien megváltozott körülményeit, ám a nem kevés pirula kissé visszaveti a lelkesedét, főleg miután Sheila kielemzi mi mire való. Van ott antidepresszánstól elkezdve nyugtatón át pánikrohamra minden jóság. Így Tommy inkább a szeretetre megy rá az őszinteség helyett, és öleli át Sheila-t, és köszöni meg, hogy van neki. Sheila nem kicsit lepődik meg ettől a szeretethullámtól, de viseli férfiasan, sőt láthatóan nem is esik túl rosszul neki. A turbékoló gerlepárt egy telefon zavarja meg, Needles az, hogy be kéne kapcsolni a tévét iziben, ugyanis Tommy van benne, amint éppen szétveri xy tűzoltó megemlékezését. Tommy elhűl a látottaktól, főleg mikor Needles azt is közli, hogy amúgy az újság is címlapon hozza az esetet, kéne befáradni a dolgozóba, mert ezért fejmosás jár. Főcím.

A Gloryval való első csoportos összecsapást határozottan a csapat nyerte, de ennek még korai örülni. Persze a csapat ma este mulat, hisz a Bronze újra megnyílt, tehát van hol, viszont Buffy óvatosan bulizik, és nem rúgja ki a ház oldalát, hisz Glory egyszer visszajön és akkor lesz nemulass. Amíg ez bekövetkezik, addig mindenki éli az életét. Buffy összefut Bennel, aki Gloryvá tud változni, de most csak a cuki doki a kórházból. Spike-ot pedig megöli a féltékenység, ugyanis ez a „szerelmes vagyok a vadászba, és szeretném, hogy egy kicsit emberszámba vegyen” még mindig ott motoszkál a szőke fejében.

Szóval a csapat bulizik, de hamarosan meló lesz, mert a Sunnydale-i vonatállomásra begördül egy halálvonat. A vonaton minden utas halott, és az ezt felfedező kalauz sem éli túl a vonatra szállást. Buffy erről még mit sem sejtve megy haza, ahol a buli erejéig Giles volt a felvigyázó. Giles jól végezte a dolgát, hisz a kulcsnak semmi baja, de Buffynak azt tanácsolja, hogy ne finomkodjanak vele továbbra sem, és éljék az életüket úgy, ahogy eddig. Másnap a vadász megtudja az újságból, hogy milyen mészárlás volt a vonaton, és azt is, hogy a nyomok vámpírra utalnak.

És itt is volnék újra! Sajnálom a késést, de volt egy kis balesetem a jéggel. A mostani résztől kezdve már duplarészes hogyvoltok lesznek, ezt a fejezetet végig így írom, és ha nem tetszik, akkor később visszaállhatok a sima, egyrészesekre. De addig is itt az első része a fejezetnek, melynek címe: „The Daleks”. Lesz benne izgalom, veszélyes helyzetek, lebegő wcpumpa, kőerdő és még sok más, a TARDIS-ról is kiderül néhány dolog. Olvasásra fel!

Susan kővirága, szép, értékes és aranyos. Meg hamarosan nagyon törött.

A nyitó képsorokban az előző rész végét elevenítjük fel. Hőseink épp hogy csak beestek a hajóba, s már mennek is el, s végül megnézik a sugárzásmérőt, ami először nyugodt, később felkúszik a veszélyes sávba – pont akkor, mikor leveszik róla a szemüket. A gonosz. Na, mindegy, indulnak ki az erdőbe, úgysem lehet semmi baj. A felvétel ezen része erősen megrongálódott, ezért az elejéből nem rakok ki képet, higgyétek el, jobb nektek így. Később rendbe fog jönni. Szóval, hőseink az erdőben,s ahhoz képest, hogy kb 5 perce menekültek el az ősemberektől, eléggé rendezett a ruházatuk Biztos a TARDIS hatása, mert ekkora hibát nem lehet elkövetni véletlenül. Na de mindegy, lépjünktúl ezeken az apróságokon, jöjjön a cselekvés, úgyis azt várjátok. Vagy nem.

Miután múlt héten két fősre fogyatkozott a piros csapat várható volt, hogy valami történni fog. Történik is, reggel mindenki csomagot talál a nappaliban. Nem, nem a Télapó nézte el a naptárat, hanem eljött a pillanat, ami a Survivorben a merge, itt a Pokol Konyháján pedig a fekete kabátok ideje, innentől csak egy csapat van, és egyéni játék – persze a konyhában azért az együttműködés kötelező.

Miután mindenki kiörülte magát, és feketébe öltözött irány a konyha, ahol Gordon éppen főz. Dave magán kívül is van, hogy Gordon reggelit készít nekik, ha ma meghalna, már akkor is megérte élni. A hat megmaradt versenyző gyorsan belapátolja Gordon bélszínjét, biztos nagyon finom. Persze ez csak a kezdete valaminek, hiszen kihívás jön megint. A jelszó kóstolj és főzz, vagyis pusztán a látvány és a kóstolás alapján kell reprodukálni egy ételt. És ugye fekete kabát, tehát ez egy egyéni kihívás. Illetve csak majdnem, Gordon ugyanis két fős csapatokat formál: Van és Ariel, Tenille és Kevin, végül Suzanne és Dave. Tenille elégedett a párjával, be is üvölti ezt a képünkbe, bár lenne rajta egy mute gomb. Ariel nem Van-t választotta volna ha rajta múlik, és Dave sem olyan boldog már, mint pár perce volt. Suzanne meg már akkor húzta a száját, amikor megtudta, hogy párokban fognak dolgozni. A verseny lényege, hogy a Gordon által készített ételt – mely egyébként az étterme egyik főfogása – kell megalkotni mindhárom párnak 30 perc alatt, ehhez minden érzékszerv használható. Az nyer, akinek az étele leginkább hasonlít az eredetihez.