Daniel és O’Neill a liftből kilépve azon vitáznak, hogy utóbbit nem engedi el előbbi Atlantiszra, mert az egyetlen ős szakértő itt kell neki. A régész a toporzékoláson és a sarokban hisztizésen kívül már nem tud mivel előállni, így kijelenti, hogy akkor kilép. O’Neill szerint inkább vegyen levegőt két mondat között. Az reálisabb és hasznosabb is. Az irodájába érve aztán Hammond tábornokot találják a szokott fotelban, mire Jack meg is kérdi, hogy hiányzik-e neki. Mi tagadás igen, a mostani kényelmetlen. O’Neill nem egészen erre gondolt. A látogatás oka, hogy szüksége van az egyetlen ismert ős-angol tolmácsra egy atlantiszi küldetés kapcsán. Ellenérvek elutasítva, Jack hoppon marad, Hammond és Daniel, plusz Walter másnap indulnak a Pegazus-galaxisba, a fotel meg Washingtonba. Jack igényeljen másikat.

Mivel az indulás óta (O'Neill tábornoki rutinját, és Daniel vendégeskedését nézve ez kb. a 8x05 után volt valamikor) nem halottak az atlantiszi expedíció felöl, a fejesek úgy döntöttek meg kéne őket látogatni. Hammond tábornoknak pedig a múltkor nagyon megtetszett a Prométheusz irányítása, ezért a bolygóvédelem vezetőjeként úgy döntött, ő a legalkalmasabb a kirándulás levezénylésére. Na, meg az évek során megirigyelte embereitől a folyamatos életveszéllyel járó kalandokat, vallja be Danielnek. A régész aztán nem sokkal később gyorstalpalón ismeretei az emberekkel azt, amit a szonda alapján Atlantiszról tudnak, de az előadást egy hiperaktív nő,
Dr. Novak (későbbi Atlantiszos mellékszereplő) folyamatos csuklása, majd a Walter által diszkréten elétolt pohár vízbe való belefulladási kísérlete akadályozza.

Carter kevésbé ujjongva újságolja Danielnek, hogy az új asgard hiperhajtómű üzemképes. Daniel mindenáron el akar vele jutni Atlantiszra, de Jack nem adja a CSK-1-et holmi régen kihalt szuperfaj szupervárosának tanulmányozásához. Bejövő féregjárat, átjön a kód, ami…Carter négy hónappal ezelőtt lejárt azonosítója. Rádásul SMS-t is kapunk, miszerint küldjünk egy MALP-ot. Mi meg küldünk. Na, így lehet könnyen szondához jutni. Odaát minden sötét, felkapcsoljuk a lámpákat, és RepliCarterrel szembesülünk.

Jack közli, hogy nekünk már van egy Carterünk, bár bitang jó lenne kettő is. RepliCarter elmondja, hogy ő egy replikátor, akit Ötödik készített Sam képére. A legók a galaxisba tartanak, de RepliCarter hamarabb ideért, és azt akarja, hogy pusztítsuk el a Jack által épített rovarirtónkkal. Meglátjuk. Carter szerint először beszélnünk kéne vele, ha Ötödik tényleg mindjárt ideér, hasznát vennénk egy-két információnak. Aztán úgyis megöljük. Ez kissé goa’uld módszer, nemde?

Melinda próbál szót érteni néhány biciklis kölyökkel az utcából, amikor a szemközti házból csörömpölés hallatszik. Nincs semmi baj, csak az új szomszéd költözik be szinte éjjel és az ablakon keresztül. Nem lehet mindenki a szokások rabja. Ki költözik be a házba nappal és az ajtón keresztül manapság? Csakhogy a kulcsát elhagyó szomszéddal érkezik egy haragos szellem is, aki szintén az ablakon keresztül költözik be ma éjjel. Nem is értem, hogy minek van ajtó. Melinda másnap reggel kedveskedni próbál az új szomszédnak egy kis reggelivel, hogy hátha szemügyre veheti a szellemet, és mivel ő egy erőszakos szomszéd, be is jut a házba az ajtón keresztül minden teketória nélkül.

A szellem hamar észreveszi, hogy Melinda látja őt, és elküldi őt elég hatásosan, csakhogy ez nem olyan egyszerű. Melinda tapadós, mint egy ragacs, ha szellemekről van szó, így a reggeli intermezzo után követi Toddot, a szomszédot és szellem társát mindenhova, amivel a fiú életét szinte megmenti. A morcos szellem ugyanis egy motoros fűrészel próbálta felaprítani a szomszéd srácot, de az energiája kevés volt hozzá. Mel megsérült, de Todd jól van. Miközben Mel az erőszakos szellemmel küzd, Andrea utánanézet, mi lehet az oka annak, hogy a szellem kutya nem tud átkelni a fénybe.

Kapunk egy rövid visszaemlékezést Tommyról, a pillanatról, mikor Miss bosszút esküszik. Most is épp róla álmodik, ébredéskor az ő kockás ingébe bújik bele, a fürdőszobában odahallucinálja maga mellé. Irány a valóság, telefonon jönne a hír Jarod legújabb kihűlt nyomáról, de Broots hiába hívja, nincs válasz. Sydney felvilágosítja: Tommy ma egy éve halt meg, Missnek aligha van kedve bármihez. Broots szidja magát, erre nem gondolt, üzenetet hagyott, mintha ez is olyan nap lenne, mint a többi. Miss belép, világosszürke kosztümben, és közli: ez pont olyan nap, mint a többi. Tehát ez itt Jarod legutóbbi búvóhelye, tele életnagyságú bohócbábuval. A helyi gyerekműsor sztárbohócát, Mesés Marco-t letartóztatták gyerekmolesztálásért, egy oroszlánketrecben találtak rá, valaki nyers marhahúst kötözött rá. Tipikus Jarod-féle bosszújáték. Van itt más is. Egy makett, ismerős helyszínnel, ismerős szereplőkkel.

Miss megdöbben, hogy Jarod mennyire tájékozott az ügyeiben: tudta, hol találkozott először Tommyval, odafigyelt erre a napra is. Ő nem hibázik, ez egy üzenet. Miss dühöng, Jarod valahol most jót röhög.

Egy luxusszálló lakosztályában vagyunk, egy fiatal nő az ágyon fekve éppen legújabb versét olvassa fel, amelynek az egyik sora így szól: „Megfiatalít a vidámságod, éretté tesz a bölcsességed.” A szerző: Jane. A vers ihletője: Roger. Nemrég szeretkeztek, a férfi  kint zuhanyozik. Visszatérve ámultan hallgatja a lány eddig számunkra is rejtett tehetségének újabb gyümölcsét. „Vigyáznom kell rád, különben elveszítelek” – mondja Roger. „Nem számít, mennyi idős vagyok, lélekben egyidősek vagyunk.” – feleli Jane, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Roger otthagyta érte a családját. Roger elmondja, hogy egy ideje arra készül, hogy megkérje Jane kezét, aki először hitetlenkedik, majd mosolyogva bólint.

Ken éppen a Right Guard dezodor kutatási eredményeit olvassa fel a megcsappant kreatív csapatnak: Kinsey elment szavazatot gyűjteni, Don és Pete elrepültek Los Angelesbe. Sal az előző esti Loretta Young tévéshow-ról panaszkodik, Kurt is csak az ebédszünetre tud gondolni. Ken ingerült, mert senkit sem izgat az előttük álló feladat, Peggy viszont azt kifogásolja, hogy a Right Guard nem akarja külön a nőket megszólítani. Kurt-ről több dolog is kiderül: egyrészt nincs tévéje, egyedülálló (ennek az okáról később), és látta élőben Bob Dylan-t, aki éppen ekkoriban válik egyre sikeresebbé. Peggy feloszlatja az ülést, és kihirdeti az ebédszünetet, kifelé menet Kurt kitalálja, hogy Peggy menjen vele legközelebb el egy koncertre.

A kölyökképű Godric hatásos belépőjét Gabe nyakának kitekerésével zárja, majd hű teremtményét hívja, aki azonnal ott is terem. A megrendült Eric kap némi szidást a felelőtlen mentőakció miatt, ráadásul még Sookie-t is ki kell vinnie vérontás nélkül. Jason eközben megkönnyebbüléssel nyugtázza, hogy Sarah csak egy paintball pisztollyal lőtt rá, ezért a nagy Kaszás még várat magára. Persze a szenvedése még nem ért véget, az elkenődött sminktől a szokásosnál is kísértetiesebb Sarah csak úgy ontja magából a drámát játékfegyverével hadonászva. Ő is abban a tudatban van, hogy Jason végig a vámpíroknak dolgozott, és a félreértést nem sikerül eloszlatni, mivel a fiú sem érti, hogy akkor most mi van.

Arról is csak most értesül, hogy Sookie a templomban tartózkodik, és mielőtt bővebben belemehetnének a témába, a bukott asszony igencsak sarkos véleményt fogalmaz meg a Stackhouse famíliáról. Ez aztán kihozza Jason-ből a kommandóst, és egy gyors mozdulattal ártalmatlanná teszi Miss Pudingot, majd egy kis fenyegetéssel búcsúzik tőle, miszerint ha Sookie-hoz bárki egy újjal hozzányúlt, bizony visszatér, és igazi fegyverrel rak rendet szenték közt. Eric menekülési terve keretében széles – kicsit sem gyanús – mosollyal közelít az őrökhöz, akik épp azelőtt zárták be a kapukat, és azt próbálja beadni nekik, hogy Steve küldte. Mivel épp csak egy villogó „VÁMPÍR VAGYOK” felirat hiányzik a homlokáról, a meggyőzés nem megy könnyen, csak a bájolás segíthet.

A nyitó jelenetben egy pusztában vagyunk és Malt látjuk meztelenül egy sziklán üldögélve. Ja, ez jól ment! - ismeri el, majd máris visszaugrunk 72 órával ezelőttre. Egy hasonló kietlen helyen vagyunk, ahol épp biznisz folyik kedvenc kapitányunk és egy Monty nevű tag között, akivel ezer éve cimborák. Rövid beszélgetés után a "kereskedő" úgy dönt, bemutatja új asszonykáját Reynolds kapitánynak. Bridget bájosnak és szemrevalónak tűnik, de csak egy szemvillanás erejéig, aztán Mal és Bridget máris fegyvereik mögül néznek farkasszemet egymással. Aztán egymásnak is esnek. Monty értetlenül nézi a két verekedő felet, majd hamar véget vet a dolognak, és magyarázatot követel. Mi nézők, már tudjuk azt, amit Mal ezekben a másodpercekben hoz döbbent cimborája tudtára. A drága asszonykája egy álnok kígyó, név szerint Saffron és a gyanútlan emberek behálózása, majd kifosztása a fő profilja. Monty ezután érthető módon sértődötten és a nőt átkozva hagyja ott a bolygót.

Saffron, bár az eddigi fuvarja és tervei kútba estek, nem adja fel, és Malnél kezd bűbájoskodni, de a kapitány rövid úton elhajtja a fenébe, és vérző orrát tamponálja közben, amely az előbbi verekedésben sérült meg. Saffron végül beveti az aduászt, miszerint zsíros üzlet van kilátásban, és ebbe a mókába Montyékat is belevette volna, ha Mal nem köp bele a levesébe. No, de sebaj, ezúttal Malt és bandáját teszi gazdaggá, cserébe csak annyit kér, hogy ne hagyják ezen a kietlen tájon meghalni.

Reid előző epizódi álmával nyitunk, valamint kapunk egy kis montázst, hogy tudjuk: ez az epizód Riley Jenkins-ről fog szólni.

Vegasi szálloda halljában Morgan pöröl a félkarú rablónővel, Prentiss csitítaná, mert sajog a feje, hosszú lehetett a tegnap éjjel, mert már gyűlöli is Vegas-t. JJ jön, kérdi, hol van Reid, mert Hotch már a reptéren várja a bandát. De se Morgan, se Rossi nem tudja, Prentiss meg akkor sem bírna válaszolni, ha tudná. Nem is kell, mert épp most futott be, és azt mondja, hogy pár napig még maradna, mert ööööö..... már rég látta az anyukáját. Hát, akkor maradjon csak, Rossi azt mondja neki, tegye, amit tennie kell. JJ azt mondja, vigyázzon magára, Reid meg, hogy vigyázzon magukra.

A csapat együtt emésztgeti azt a tényt, hogy Glory egy Istennő, és arra is hamar rájönnek, hogy a földön való létezésének az az ára, hogy elég sok ember küzd mentális gondokkal errefelé. Tulajdonképpen azt is megtudják, hogy a démon dimenziókban már elég nagy kavalkádot okozott ez a nyughatatlan Istennő, akinek azzal, hogy emberi testet öltött, nincs korlátlan hatalma, de erős, őrült, és még szinte így nincs ellensége. Persze a csapat a kulcsot is meg akarja keresni, de Buffy és Giles már tudják, hogy hol van, és ideje ezt a többiekkel is közölni.

Miközben a csapat agyal, Glory játszik egy kicsit a mostanában feltűnt karddal rohangáló fickókkal. Másnap a csapat minden tagja furán viselkedik Dawnnal, mert már mindenki tudja, hogy ő a kulcs, amit óvni kell mindentől. Dawnt se ejtették a fejére, és amíg Glory az egyik kardostól fájdalmas módszerekkel„érdeklődik” a kulcs holléte felől, ő megpróbál mindent kihallgatni, amit a nővére titkolni szeretne előle. Az este ünnepléssel telik, mert Buffy 20 éves lett. Dawnnak kezd elege lenni abból, hogy mindenki furán viselkedik vele, így megszökik, de Spike-ba fut.

Egy csapat kölyök rendőrjelvényre bukkan egy építkezésen. Mielőtt ebbe jobban belemennénk, egy pillanatra ellátogatunk Eppes-ékhez. Charlie épp egy roppant látványos kísérletet végez édesapja és Amita társaságában, mikor betoppan a postás, és szép napot kívánva átadja az öregnek a levelet, ami szerint beperelték. Ennek oka egy golfközpont, aminek túl erős fényszórói zavarják a környék lakóit. Pechjére az idős Eppes is részt vett a létesítmény kialakításában, így nem menekül az unalmukban perelgető népektől.

Az FBI hamar ott terem a helyszínen, ahol Don és David felvázolja a tényállást. A jelvény egy 17 éve eltűnt rendőrhöz tartozott, akit igen valószínű, hogy megöltek. Az elkövető kilétével kapcsolatban van is már egy elképzelés, amit a szövetségiekhez csatlakózó helyi hadnagy, Walker tár elénk. Az ifjú zsaru, John Everett, annak idején lelőtt egy bandatagot, akinek testvére bosszút esküdött. A test hiányában nem lehetett a bátyóra bizonyítani Everett meggyilkolását, így az illető egyéb ügyek miatt rárótt büntetését letöltve azóta már ki is szabadult. Walker szerint Bradley már nem sokáig fog már vidáman szaladgálni, meg verseket farigcsálni odakint, mert ő most bizony elkapja a szemetet.