Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Hogy volt?

Minden lében két kanál 1x21 - Haláleset a családban (A Death in the Family)

2010. december 09. 09:05 - Gabba

Vidéki angol kúria kellemes parkjában nyitunk, a kertben egy idős úr sétál (a népszerű Roger Moore alakításában) és mondja magnóra önéletrajzát. A 3. kötet 74. fejezete következik éppen (ha kiadják, valszeg hosszabb lesz, mint a Háború és béke), izgalmas világháborús csataleíráshoz érkezik az elbeszélő. Mintegy illusztrációképpen egy távirányítású Tigris tank modell tűnik fel a szép ződ gyepen, amit egy bohócálarcos figura irányít a bokrok közül, és araszol az öregúr felé. Ő persze szakmai érdeklődéssel kezdi vizsgálgatni a járművet, lehajol hozzá és ekkor bummm..., a nyugállományú tábornokból csak simléderes sapkája marad meg, amit a légnyomás pont a bohócálarcoshoz repít. A merénylő noteszt vesz elő és elégedetten húzza ki egy listáról Sir Randolph Sinclair nevét. Főcím.

 

A Sinclairek utolsó útjára kísérik az elhunytat a családi kriptába, természetesen Danny is jelen van. A temetkezési vállalkozó dicséri Brettnek a Sinclairek ízlését: a választott koporsó igazán tartós darab, a liliomkoszorú is mutatós. Brett pár szóval halkan bemutatja Dannynek a megjelent rokonokat. Lance bácsi néhány éve nagymennyiségű szeszgyári részvényt örökölt, azóta folyamatosan ennek örül állandó kísérője, a Laposüveg társaságában. A nyugalmazott admirális, Horatio bácsi sajnos mára tengeribeteg lett; Angus bácsi otthon felejtette a skót dudáját, de szerencsére skót szoknyáját nem; a fiatal Onslow gitározni tanul; a könnyező Roland bácsi pedig az Ausztráliába szakadt ágat képviseli. Bár amint azt magától Rolandtól megtudjuk, nem az elérzékenyülés miatt sír, hanem allergiás a liliomra. Brett még röviden mesél barátjának az elhunytról is, aki hivatalos katonai pályafutását dicstelen elbocsátással fejezte be. Pedig egymaga támadott meg egy német raktárt, és robbantott fel két utánpótlás-szállító vonatot és hat tankot, megsebesítve és megölve vagy 300 német katonát. Kis szépséghibája a dolognak, hogy mindez három hónappal azután történt, hogy a világháború véget ért. Hülye angolok, angol hülyék, jut eszünkbe a Gyalog galopp egyik szállóigéje.

Gyülekezés a legidősebb Sinclair, Caith grófjának közeli kastélyában. Az öregúr arról panaszkodik, hogy minden halálesetnél újra kell írni az örökösödési rendet és ez nagyon macerás. Kate, a bűnügyi regényeket író unokahúg viszont megsúgja Dannynek, szerinte a merénylő az ő egyik könyvéből vette az ötletet. Mielőtt ezt bővebben kifejthetné, egy titokzatos kéz az emeleti balkon félmázsás virágcserepét lelöki, szerencsére az idős grófot sikerül időben félrerántani. Brett felrohan az emeletre, ahonnan meglátja a bokrok közt menekülő merénylőt, akinek Danny máris a nyomába ered, eközben Brett az öreg grófot egy emberes adag brandyvel nyugtatgatja a házban. Egyetértek, ez jobb, mint a Valium és kevesebb a mellékhatása is.

Már elfogyott vagy fél üveg, és Danny még nem tért vissza a parkból, mi történt vele? Kate és Brett a keresésére indul, és nemsokára meg is találják eszméletlenül, valaki jól kupán verte szegényt. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy valami készül Horatio bácsi, a nyugalmazott admirális ellen (a szimpatikus Roger Moore alakítja egyébként). Ő a park túlsó végében a kis tó partján sétálgat éppen, amikor odaúszik hozzá egy kis torpedóromboló, távirányítóját természetesen a bohócálarcos ismeretlen kezeli a bokrok közül. Az admirális szeretné közelebbről is szemügyre venni a hajómodellt, botjával piszkál utána, a hajó lassan távolodik a parttól, a bácsi próbálja elérni, előrehajol... Vízbe fúlt holttestére a pár perccel később odaérkező Kate, Brett és Danny talál rá.

Tehát újra temetés, újra a családi kripta, a temetkezési vállalkozó csak nehezen tudja visszafojtani elégedett mosolyát: két temetés pár napon belül arisztokratáéknál, ez ám a jó üzlet. Ideje válságmegbeszélést tartani, színhelye a csodakék londoni apartman, résztvevői Danny, Brett és Kate. A hugi szerint valamelyik rokon hajt a grófi címre és a vele járó örökségre, ő már írt egy regényt hasonló témakörben. El is megy Dannyvel kínait vacsizni, hogy ezt jobban átbeszélhessék, Brett pedig felhívja Onslowt, aki Roland bácsival együtt hagyta el a kastélyt a temetés után. Az amatőr gitárvirtuóz unokaöcs éppen legújabb szerzeményét próbálja a lakásán, és megnyugtatja Brettet, hogy Roland egészen hazáig fuvarozta őt, nem lehet köze a második gyilkossághoz. Lerakja a kagylót, majd elmegy kicsit sétálni. Ez hiba volt, mert ekkor feltűnik a lakásban a bohócálarcos, és valamit matatni kezd a gitár és az erősítő közti kábellel. Rosszat sejtünk.

Danny és Kate vacsora közben szintén arra a gondolatra jut, hogy beszélnek Onslow-val, aki a közelben lakik. Amíg Kate a kocsiban várakozik, Danny bemegy szétnézni, mert az ajtót nyitva találja. A bohóc egy óvatlan pillanatban kirohan a lakásból, Danny utána. Sajnos barátunk nincs formában, mert az álarcost megint nem sikerül utolérnie. Kate-tel visszamennek a lakásba, ahol még látják, hogy az időközben hazaérkezett Onslow éppen újból a húrok közé kíván csapni. Ne! – kiáltja Danny, de késő: az erősítőből érkező túlfeszültség örökre megfosztja az öcsit attól, hogy megnyerhesse a Megasztárt. A bohóc elégedetten húzza ki noteszének listájáról a harmadik nevet is.

Az ismert családi kriptánál a megfogyatkozott rokonok utolsó útjára kísérik szegény Onslowt; a szertartás végén a temetkezési vállalkozó elnézést kérve méretet vesz Brettről: jobb mindenre felkészülni, közli az elképedt lorddal. (A naiv Danny persze azt hiszi az élelmes vállalkozóról, hogy szabó.) Újabb megbeszélés következik Brettnél: a megmaradt rokonok védelme érdekében párokat alakítanak ki. Kate vigyáz Rolandra, Brett Angusra, Danny Lance-ra. Na és ki járt jobban a beosztással? Kate, aki a primitív törzsek mérgeit és gyilkolófegyvereit (fúvócső, dobónyíl, stb.) gyűjtő Rolanddal van összezárva? Brett, aki azzal az Angus-szal, aki egy nap többször is nyekeregteti skót dudáját zenélés címszóval, és a konyhaművészet csúcsának tartja a skót nemzeti ételt, a birkagyomorból készült haggist? Vagy Danny, aki Lance bácsival bezárkózott annak pincéjébe, mint a kastély legbiztonságosabb helyiségébe, és kénytelen végiginni az amatőr borász saját készítésű nedűinek teljes szortimentjét? (A válaszokat nyugodtan írjátok meg kommentben.)

Este van, este van, az álmos Kate-et Roland gyanús rámenősséggel tukmálja, hogy igyon még kávét, de az nem igazán kér, inkább beveri a szunyát. Hopp, a bácsi csak erre várt, gyorsan felpattan, valamit ír még egy noteszbe („a” Noteszbe?), majd beszáll nyitott tetejű fehér Triumph Spitfire-ébe és elhajt. Igen ám, de Kate-et sem ejtették a fejére, csak megjátszotta az álomarcú lányt: ő is kisiet a házból és már indulna Ford Caprijával a gyanús rokon után. A Ford azonban csak köszörül, de nem indul, nabazz. Ugrunk Lance bácsi pincéjébe, ahová éppen testvérnénje, Agatha érkezik (a sokoldalú Roger Moore alakításában) egy kis csevegésre. Danny megjegyzi, a néni mennyire hasonlít Brett nevű unokaöccsére. Az idős hölgy kacarászva ért egyet, majd közli, hogy Dannyt telefonon keresik. Felkíséri a könyvtárszobába, ám eközben a bohócálarcos beoson a nyitva hagyott pinceajtón. Óh, irgalom atyja, ne hagyj el.

A telefonban Kate elmondja Dannynek, hogy Roland tönkrevágta a kocsiját és megszökött, ezzel ő lett az elsőszámú gyanúsított. A pincében eközben Lance a kerekes emelvényen ácsorogva egyik borkülönlegességét keresgéli a magasban, amikor a bohóc előpattan, és a kerekes szerkezetet nagy sebességgel nekitolja a hatalmas bortartálynak, Lance hangos csobbanással zuhan a nedűbe. Tessék, egy szépreményű amatőr borásszal is kevesebb. A taxival érkező Kate-et Danny gyorsan tájékoztatja az újabb halálesetről, majd gyorsan indulnak Roland lakására. De ide is késve érkeznek, mert mire berontanak a lakásba, a fő gyanúsított már a földön fekszik hidegen és mereven, mellette egy mérgezett nyílhegy. Fél órán belül két gyilkosság, ezt nevezem eredményességnek, de ezek szerint mégsem Roland a tettes. Ráadásul az asztalon megtalálják a noteszét is, amibe pár szót írt Kate-nek: „azt hiszem, tudom, ki a gyilkos, de téged nem akarlak veszélybe sodorni”. Na tessék, zsákutca (dead end, he-he).

Ezúttal kettős temetés, már úgyis rég jártunk a családi kriptában, ahol lassan minden hely megtelik. A szertartás után Danny és Brett épp beszáll a családi Rolls Royce Phantomba, amikor egy kedves németjuhász fut oda, szájában kis csomaggal. Az örök optimista Brett már bontaná kifele a kedves ajándékot, amelyben Havanna szivarokat sejt, ám a gyanakvó Danny, Bronx szülötte, kiragadja a kezéből és messzire hajítja. És neki lett igaza, a doboz fél perc múlva felrobban. Na, ennyit Havannáról meg Fidel Castroról.

Angus bácsi kastélyába ugrunk, aki skót dudáját félretéve inkább az ajtókat-ablakokat deszkázza be szorgosan. Az Aston Martinnal hozzá igyekszik Danny és Brett, hogy mint egyetlen életben maradt férfirokont, együttes erővel megóvják a veszélytől. A kapuhoz érve Brett megnyugtatólag bekiabál, hogy ők azok, Angus nyugodtan ajtót nyithat. Amíg a bácsit várják, Danny a kapu előtt több szegecset talál a földön, ezeknek nem a kaput kéne tartaniuk? Figyelmeztető kiáltásuk azonban elkésik: a szerencsétlen bácsi belülről magára rántja a bécsi kapu méretű nyílászárót, és dudájával együtt kilapul, mint a bélyeg. Úgy tűnik, esetünkben is érvényes a Highlander mottója: There can be only one!

Az idős Caith gróf kúriájában Danny, Kate és Brett együtt kívánják védelmezni az öreg családfőt, Danny és Kate a parkban őrjáratozva, puskával, Brett a szalonban személyes jelenléttel és brandyvel. Az éjszaka csendjében feltűnik a parkban a bohóc, a franc essen bele, és Mr. Beebe, a temetkezési vállalkozó! Mivan?! Váltanak pár szót, majd félrevonulnak. A járőröző páros fényt lát kiszűrődni a családi kriptából: Roland koporsója félig nyitva, benne egy bohócálarcos tetem. Danny leteszi a puskát, majd leveszi az álarcot a hulláról, és meglepetés: az élelmes, de már csak néhai Mr. Beebe fekszik a koporsóban. Ez sem köt már több előnyös üzletet. Ám az igazi meglepetés most jön: Danny puskáját egy ismerős alak kapja fel és szegezi a nyomozó párosra: Roland az, vazze!

A kötelező rosszember monológból megtudjuk, hogy Roland olyan szert adott be magának, amitől egy időre halottnak tűnt (Sandokan hasonló esete megvan?), persze ehhez még meg kellett vesztegetnie Mr. Beebe-et és az orvost is. Majd Dannyt és Kate-et bezárja a kriptába és indul a kúriához, befejezni művét. Gyanútlannak tűnő célpontjai, Brett és Caith gróf, egymás mellett ülnek a szalonban, a kandalló előtt. Roland céloz és lő, az áldozatok szó nélkül eldőlnek. Diadalmas mosollyal belép a szalonba, és fejére illeszti a gyerekkora óta áhított grófi koronát. Ám ekkor pisztollyal a kezében a szomszéd szobából belép Brett, nyomában az öreg családfő, na Roland, ezt megszívtad. Kedvenc lordunk ugyanis két bábut helyezett el a kanapén csalinak. Kiderül Roland terve: úgy akart az örökséghez jutni, hogy titokban visszautazik Ausztráliába, majd nem sokkal később megjelenik, mint egyetlen élő örökös, mondván, hogy helyette csak egy szélhámost öltek meg anno. Sőt Rolandnak van még egy aduja: közli, hogy a kriptában bombát helyezett el, úgyhogy Kate-nek és Dannynek is kampec. Brett rohan a kriptához, Roland a koronával a Triumph-hoz.

A vegyespáros éppen egy hátrahagyott puskatöltényből szedi ki a puskaport és tömködi be a zárba. Danny ezt az „Egy bengáliai lándzsás életei” c. Gary Cooper-filmben látta, ott a zár hasonló technikájú felrobbantásával sikerült megszökni a börtönből. Sajnos a módszer ebben az esetben nem válik be, a rács nem enged. Brett érkezik lihegve, Dannyék lázasan keresni kezdik a bombát, feszült másodpercek, majd a néhai Mr. Beebe alól előkerül a ketyegő szerkezet. Nagy nehezen áttuszkolják a rácson, Brett rohan vele, majd messzire dobja – pont az elhajtani készülő Roland kocsijába. Hatalmas bumm, Rolandnak végleg reszeltek, és a detonációtól a korona is visszaszáll eredeti tulajdonosához.

A sikeres túlélést megünneplendő az idős grófnak vakrandit szerveznek Danny egyik rokonával, a szintén bronxi Sophie nénivel. Az öregúr izgul, hogy miről fognak beszélgetni meg egyáltalán, de Danny megnyugtatja, nénikéje igazán kedves, nem lesz semmi gond. Csengetnek, már itt is van az öreglány. Brett indul, hogy bekísérje, és az ajtón hangos hellóval belép a nagynéni, a szintén sokoldalú Tony Curtis alakításában...

komment

Facebook kommentek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Is 2010.12.09. 14:16:41

:D:D:D Köszönöm, ezt egyáltalán nem láttam, de így leírva is nagyon szórakoztató volt!

Gabba 2010.12.09. 19:41:09

@Is: Szerintem ez a legjobb rész az egész sorozatban. Tele van verbális és képi poénokkal, komoly gondot okozott, hogy beleférjek a 10 000 karakterbe.

Így is ez lett a leghosszabb poszt, amit eddig írtam, és mi lett volna, ha az összes kihúzott részt bennehagyom...
Majd a könyvben ;)

Valandil 2010.12.10. 09:23:24

A gyilkosság kapuval még rémlett.

Borisz 2010.12.13. 10:48:02

egyik legkorábbi gyerekkori emlékem, hogy mennyire féltem a gyilkos bohóctól :)

Gabba 2010.12.15. 19:27:39

@Borisz: nekem meg az Otthon, édes otthon nyitójelenete, amikor a csuklyások körbeveszik és lenyomják szerencsétlen nyomozót, akiből a végén csak a kezét látjuk, ahogy szorongatja a bábut.

Amúgy még 3 rész van hátra, a kövi hv csütörtök reggel jön (as usual).
süti beállítások módosítása