Este van, Andzsin és Mariko kísérettel sétálnak Izu fővárosában, Misimában. Az angol idegesen röhögcsél. Egy teaházba mennek ami szép eufemizmus a luxusbordélyra. Toranaga szama ajándéka ez, új hatamotójának. Na meg némi önérdek is. Figyelmeztetés Ominak ki is a fő hűbérúr. Mariko ugyanis, készített egy jelentést számára a Kaszigikről, melyben leírta, hogy Jabu ravasz, és perverz, de Omi szan egyre nagyobb befolyással bír nála a tanácsaival. Az is a jelentés része hogy Omi nagyon odavan a Kiku nevű kurtizánért.

A tolmácsnő is izgatott, mert a Füzek Világa hölgyeivel még nem találkozott. És hát nőből van ő is, már előre élvezi milyen gyönyörű kimonókat, frizurákat miegymást láthat. És cseveghet a Kiku szannal, aki messze földön híres művész sok művészeti ágban. Mindjárt a bejáratnál köszöni őket a mama-szan, Gjoko, aki nem különbözik a világ bármely táján élő madámoktól semmiben. Szake, arany, és titkok ebben a sorrendben, ettől működik. Mariko kéri Blackthorne-t hogy ne problémázzon ma este európaimód, legyen japán. De az angol csak udvarolni akar még itt is. Mariko azzal rázza le hogy képzelje azt hogy vele lesz ma éjjel.

Aztán végre bevonul Kiku is, nagy örömmel csicsergi el a szokásos udvariaskodást, Andzsin szan is udvarias, legutóbbi találkozásukra emlékezteti. Ó, hát a lány, úgy tesz mintha nagyon csodálkozna, alig ismer rá a múltkori büdös barbárra. Aztán zenés szám következik, nagyon idegen ez európai füleknek, de Mariko nagyon élvezi, így Andzsin is úgy tesz. De Kiku tökéletes női ösztönnel ráérez valamire. És virágnyelven megkérdi Marikot, nem akarja-e hogy ő távozzon, és ők kettesben maradhassanak? Erős a kísértés, de győz a józan ész, a tolmácsnő köszöni, de távozik. És végre kezdődhet a szertartásnak a csúcspontja, amiért jöttek, rafináltan hosszadalmas vetkőzéssel, és hosszas szemlélődéssel…

Blackthorne kielégülten ébred, élete legjobb dugásai állnak mögötte, ez a lány aztán a legparáznább de legjobb trükköket vetette be, amit csak elképzelni lehet! Kiku kissé aggódik a vendég miatt. Beérte a legegyszerűbb praktikákkal, nem vett igénybe semmi eszközt, és egyszer sem váltogatta a pozitúrákat. Talán csak nem elégedetlen, mert azzal rossz hírét vinné!? Omi megaláztatása csak nő, reggel, Toranaga őt küldte a teaházhoz Andzsinért. Végig kell udvariasan néznie, ahogy az elégedett barbár elköszön Kikutól. Andzsin se hagyja ki a lehetőséget, legszélesebb mosolyával búcsúzik. Az azért még neki is feltűnik, hogy a két japán közt van valami.

A táborban aztán közlik vele a rossz hírt, szárazföldön, Jokoszén át mennek Jedóba, mert Toranagának van arrafelé valami dolga. De ha megérkeznek végre, a nagyúr választja ki Andzsinnak 200 csatlósát. Persze a részleteket csak menet közben meséli el Mariko, megint nagyúri cselezések állnak a háttérben. Jokoszében találkozik Toranaga féltestvérével, Zatakival. Féltestvérek de utálják egymást, ami nem szerencsés. Egyrészt mert Zataki tartományán, a hegyes Sinanon keresztül kellene átvágniuk magukat Kyoto felé a Bíbor Ég műveletben. Másrészt meg azért, mert Zatakit választották ötödik régensnek a napokban. Toranaga rafináltan Jabut küldi előre, előkészíteni a tárgyalást, no meg lehetőséget adni neki az árulásra.

Jokoszében, minden készen, itt van Buntaro is, feleségével beszélne négyszemközt. De itt van Alvitó atya is, egy csapat japán jezsuitával. Mindjárt Blackthorne-hoz siet köszönteni udvariasan. Ezt az angol egy káromkodással viszonozza, bravó Andzsin csak udvariasan, végül is semmi más nem tanítottak neki eddig… A jezsuita tovább udvariaskodik. Megköszöni hogy életét mentette Toranagának, és gratulál a kardokhoz. A féltestvérek találkozója váratlan húzással kezdődik. Zataki ugyanis egy meghívót ad Toranagának, a Császár is eljön Osakába, és őt kell majd fogadni mindenkinek. Aki esetleg elmaradna, az máris kezdjen szeppukuba.. Visszautasíthatatlan ez a meghívás, váratlan csapdába került Kelet-Japán ura. Annyit sikerül csak kialkudni, ahogy másnap ad választ.

Zataki után a jezsuitával akar beszélni a nagyúr. Sajnálkozva közli Toranagával hogy nem sikerült titkos tárgyalásokon a két katolikus régenst, Kijamát és Onosit Toranaga mellé állítani. A nagyúr megfenyegeti hogy szabadjára engedi az Andzsint hajójával és akkor lőttek a Fekete Hajónak- de hiába, a jezsuita csak a fejét rázza, nem megy, no. A baj nem jár egyedül. Mariko megtudja hogy Toranaga parancsára ki kell békülnie férjével… A kibékülés terepe egy csa-no-ju szertartás, Buntaro ennek is mestere. Maga a szertartás, hogyan kell órákig inni egy korty teát, ősi tradíciók szerint. Nem sokat beszélnek, csak a férj kérdezi, párnáznak-e még valaha mint férj és feleség? A válasz fejrázás, és könnyek, majd feleség távozik, férj pedig nagyon kétségbeesik, mert érzi hogy az Andzsin szannal csalták meg.

A jezsuita szálláson sem vidám a hangulat. Kis gyertyás szertartás, feketemisének látszik de nem az. Alvito kihallgatja a József nevű novíciust, aki egy szajhával volt az éjjel, nem épp helyes viselkedés, szent életre készülőknek. Penitencia, 30 napig csak rizs és víz, 30 éjjel imádkozzék, és 30 korbácsütés. József beismer, zokog, elfogadja a büntetést, csak a korbácsolást nem, mert ő szamuráj. De az ilyen gőg sem illik egy jezsuitához, Alvito erősködik, erre Józsefről igen hamar lefoszlik 30 év keresztény nevelése. Kést ránt, majdnem mártírt csinál Mihály nevű legjobb barátjából, tagadja Jézust, és lelke csak az övé.. Végül Alvito kitagadja, de azért megígéri hogy imádkozik érte.

Másnap reggel pedig, mindenki legnagyobb döbbenetére Toranaga elfogadja a meghívást Osakába, családostól. Tisztjei nem értik a dolgot. Buntaro, egykedvű, tegnap óta amúgy sincs miért élnie. Osakában kell majd urának egy megbízható segéd a szeppukuhoz, de előtte még megöli feleségét is. Jabu dühös, arra számított hogy hamar háború lesz, ezért két napja elutasította Zataki nagyon kedvező titkos ajánlatát. Omi is dühös, ha nincs háború, ő sem vezetheti a muskétásezredet, és vége a karrierjének. Naga szimplán csak nem érti mi van körülötte, abban reménykedett hogy ma végre elkezdhetik a fejeket vágni…

Blackthornenak Alvito magyarázza a dolgot, mivel az angol szamuráj és hatamoto ezzel az jár hogy ő is utazhat, szeppukut elkövetni. A navigátor hetykén visszaszól hogy ez a karma. De a jezsuita átlát a legénykedésen, és megjósolja neki, se így se úgy nem fogja ő elhagyni Japánt soha életében. Aztán indulnak tovább Jedoba, Marikot szívesen látja útitársnak Alvito, Kikut és mamaszanját már kevésbé. Toranaga ugyanis kiváltotta/megvásárolta a szépleányt magának, had érezze Omi szan, kinél is a póráz vége. Alvito útközben sem ellenséges, sokat mesél Japánról az eretneknek. Aztán meglátja a kíséret tagjai közt a meglépett Józsefet, (született Uraga) kardokkal az övében, és elakad a szava. Andzsin gúnyosan vigyorog, ő kérte meg erre Toranagát…

Út közben minden fogadóban biztonsági okból szomszéd szobákat kapnak, így a szerelmeseknek nem nehéz együtt tölteni az éjszakákat. Marikot is elkapta a szerelem, de mélabús japán módon. Attól fél hogy szerelme megöli majd Andzsint. Ezért nagyon kéri, hogy Jedo Első Hídjánál érjen véget a kapcsolat. Blackthorne persze nem akarja érteni, neki örökké kell tartania, de a nő annyit könyörög neki, végül belemegy…

Nappal egy keresztútnál Alvitoék elköszönnek, tesznek kis kitérőt Numazu kikötőjébe. Blackthorne reméli a soha viszont nem látást. A jezsuita, ezt a pillanatot használja ki elegánsan arra hogy újra bealázza az angolt. Ugyanis átnyújt neki egy portugál-japán szótárt, a jezsuiták kiváló oktatási rendszerének egyik remekművét…

Toranaga nagyúr kérte meg erre, és ő nem szemét hogy kitérjen egy szíves kérés elől. Andzsin ég mint a fáklya de próbál győztesnek látszani. Kijelenti, a szótárral megtanulja 6 hónap alatt amit a portugálok ötven év gyűjtöttek Alvito csak mosolyog, nem hiszi hogy van hat hónapja…